|
MTI, 2010. november 02. 17:52
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület több elöljárójának a lemondását követelte kedden Tőkés László, az egyházkerület volt püspöke, aki kifogásolja, hogy az októberi választáson olyan személyek kerültek vezetői beosztásba, akik szerinte nem tesznek eleget a választási szabályzat támasztotta követelményeknek.
A partiumi egyházkerületben október 22-én tartottak általános tisztújítást, amelynek keretében Csűry István püspök hat évre szóló mandátumot nyert el. Tőkés László elsősorban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) két törvényhozójának, Seres Dénesnek és Varga Attilának a jelöltségét és megválasztását kifogásolja. Tőkés szerint aggasztó, hogy az RMDSZ egyre nagyobb teret hódít "illetéktelenül" az egyházi életben.
A volt püspök, aki jelenleg az Európai Parlament alelnöke, nagyváradi sajtótájékoztatóján elmondta: a zilahi egyházmegyei jogtanácsosi tisztségre jelölt és megválasztott Serest korábban azért mentették fel az egyházkerületben betöltött tisztségéből, mert feladatkörének betöltését "rendszeresen elmulasztotta", s így nem lett volna joga jelöltetni magát - mondta Tőkés.
Tőkés szerint az egyházkerületi főgondnoki tisztségre jelölt és megválasztott Varga Attila 2003-ban "önkényesen és elfogadhatatlan módon" mondott le egyházi pozíciójáról, ezért neki sem lett volna joga részt vennie a mostani megmérettetésen. Tőkés értetlenségének adott hangot amiatt, hogy az egyházkerületi választási bizottság a kifogásolt személyek ellen benyújtott óvásokat elutasította.
Tőkés László Nagy Sándor nagykárolyi esperesnek az újraválasztását is kifogásolja; ő egyben Szatmár megyei önkormányzati képviselő is az RMDSZ színeiben. Tőkés szerint az esperes azért nem töltheti be ezt a vezető tisztséget, mert együttműködött az egykori kommunista titkosszolgálattal, a Securitatéval.
Tőkés lemondásra szólította fel az érintetteket, és arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyházkerület választói közgyűlésén részt vettek tíz százaléka még egy hétig megóvhatja a választási eredményeket.
Tőkés László újból tisztogatna
Új Magyar Szó, 2010. november 3. – Totka László
„Kénytelen vagyok felemelni szavam azon jelenségek ellen, amelyek az egyházi választásokon nyilvánvalóvá váltak. Az egyház jogszintjéről a politikum jogszintjére emelkedik a kérdéskör" – fogalmazott Tőkés László.
„Kénytelen vagyok felemelni szavam azon jelenségek ellen, amelyek az egyházi választásokon nyilvánvalóvá váltak. Az egyház jogszintjéről a politikum jogszintjére emelkedik a kérdéskör" – fogalmazott Tőkés László. A volt királyhágómelléki református püspök azt rótta fel tegnap az egyházkerület vezetőségének, hogy egyre nagyobb mértékű az összefonódás a református egyház és a politikai szféra, legfőképp az RMDSZ között.
Példaként Varga Attila és Seres Dénes RMDSZ-es parlamenti képviselőket említette, akiknek jelöltségét többen is megóvták. A képviselők ellen elhangzott továbbá az a vád is, hogy korábban „rossz oldalon" álltak, ugyanis megtapsolták az autonómia ellen beszélő Adrian Năstasét. Varga Attila elleni további vád, hogy 2003-ban „önkényesen és elfogadhatatlan módon lemondott" akkori egyházkerületi jogtanácsosi tisztségéről, és ezért nem jelölhető egyházi tisztségre.
Az elmarasztalt Varga Attila az ÚMSZ megkeresésére elmondta, akkor objektív okai voltak a lemondásra, döntéséről egyeztetett Tőkés László akkori püspökkel és az egyházkerület igazgatótanácsával.
„A szabályzat azt mondja ki, hogy aki önkényesen lemondott tisztségéről, az nem indulhat a következő választáson. Én a 2004-es választáson nem indultam" – fogalmazott a főgondnok. Mint hozzátette, a választási bizottság megtárgyalta és elutasította az indulása ellen benyújtott fellebbezést.
A tapsos vádakat nevetségesnek nevezte, majd azzal replikázott, hogy a tusnádfürdői szabadegyetemen Tőkés László azzal a Traian Băsescu államfővel parolázott, aki az alkotmány első, a nemzetállamra vonatkozó cikkelyét ismételgette az autonómiát kérő hallgatóságnak. Sajnálom, hogy egyáltalán ilyen vitára sor kerülhet. Egyházjogilag megalapozatlanok a vádak. Ne keverjük össze a politikát és az egyházjogot ilyenformán" – nyilatkozta lapunknak Varga.
Nagy Sándor nagykárolyi esperes, Szatmár megyei tanácsos újraválasztásával azért nem ért egyet az EP-alelnök, mert róla már kiderült, hogy a kommunista rendszer kollaboránsa volt.
Tőkés arra hivatkozva nehezményezte Seres Dénes parlamenti képviselő zilahi egyházmegyei jogtanácsosi megválasztását, hogy a Szilágy megyei honatya „nemrégen még ádáz küzdelmet folytatott a Református Wesselényi Kollégium ellen". Serest, az egykori egyházmegyei jogtanácsost előző mandátuma idején azért mentették fel tisztségéből, mivel feladatkörének betöltését rendszeresen elmulasztotta, és ezáltal „nyilvánvalóan egyházunk kárára járt el" – fogalmazott Tőkés.
Tőkésék készülnek a státusirodák felváltására
Népszabadság, 2010. november 3. – Szőcs Levente
Látja, én már mindent összekészítettem – csapja az asztalra a műanyag irattartót a nyugdíjas F. Katalin. Nyolc éve, mióta unokája megszületett, gyakorlatilag a lányánál él Törökbálinton. Az elején tervezték a családegyesítést, ám jött az uniós csatlakozás, és az ügyintézés egyszerűbb lett. – Már családorvosom is van Budaörsön, ezért sem kell hazajárni – mondja. Mégis, az állampolgársági
törvény módosítása után úgy döntött: benyújtja az évek óta halogatott kérvényt. – Egyfajta elégtétel ez – fűzi hozzá.
Az egyszerűsített honosítást január elsejétől kérelmezhetik azok, akiknek felmenői magyar állampolgárok voltak. A konkrét feltételek egyelőre nem ismertek. – Kérdéses, hogy a törvénynyel szembeni lelkesedés megmutatkozik-e majd a benyújtott kérelmek számában – reagál megkeresésünkre Székely István, a romániai státusirodák vezetője. Pontosít: arra céloz, hogy a magyarigazolvánnyal ellentétben a honosítást „nem lehet kiszervezni". Nyolc éve, amikor a kedvezménytörvény életbe lépett, a státusirodák alkalmazottai több mint ezer erdélyi települést kerestek fel. Így sikerült begyűjteni 520 ezer kérelmet, ebből 370 ezret az első évben. Ám az egyszerűsített honosítást csak személyesen lehet igényelni, Romániában a három konzulátuson: Bukarestben, Csíkszeredán és Kolozsvárott.
A magát az Orbán-kormány stratégiai partnerének tekintő Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) gőzerővel készül az egyszerűsített honosításra.
– Mindenben segíteni akarunk, amit a törvény megenged – válaszolja kérdésünkreToró T. Tibor alelnök. A többes szám alatt az úgynevezett demokráciaközpontokat érti: ezekről, illetve egy új párt létrehozásáról múlt havi ülésén döntött a Tőkés László által vezetett szervezet választmánya. Minden megyeszékhelyen létrejönne egyegy központ. – Idővel más feladatokat is ellátnának, de a legsürgetőbb teendő az egyszerűsített honosítás támogatása. Főleg most az elején kell a folyamatot gördülékennyé tenni, mert vélhetően sok érdeklődő lesz –mutat rá Toró. Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint miért nem a már létező státusirodahálózatra alapoz a magyar kormány, azt
válaszolja: „az a probléma, hogy a státusirodák beleépültek az RMDSZ-be, ezért nem alkalmasak".
Jelenleg a státusirodák a magyarigazolványok kiadása mellett a magyarul tanuló diákoknak járó oktatási-nevelési támogatással foglalkoznak. – Ez sem kis munka, évente 110 ezer pályázatot kell elbírálni – mutat rá Székely István.
Toró szerint a támogatási rendszert azonban újra kell gondolni. –Meg kell nézni, nem volna-e jobb az oktatási-nevelési támogatásra elkülönített keretből konkrét oktatási programokat finanszírozni ahelyett, hogy a pénzt anyagi helyzettől függetlenül szétosszuk a gyerekek között – érvel. Székely úgy tudja: körvonalazódik egy elvi döntés arról, hogy a státustörvényben lefektetett kedvezmények megmaradjanak. – Vannak viszont informális utalások, hogy a jövő év március-áprilisában lejáró két szerződést (a magyarigazolványokra és az oktatásinevelési támogatásra) nem újítják meg – teszi hozzá. Torónak nincs tudomása ilyen tervekről. Ezzel kapcsolatban csupán anynyit mond: „az EMNT kész átvenni bármilyen feladatot, ha arra szükség lesz".
Tőkés: mondjanak le a jogtalanul megválasztott KREK-tisztségviselők
2010. november 2. – Nagy Orsolya
Azonnali lemondásra szólította fel Tőkés László európai parlamenti képviselő a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) tisztújításán szerinte illegitim módon megválasztott egyházi és világi tisztségviselőket. A KREK előző püspöke szerint ugyanis olyan személyek nyertek el bizonyos pozíciókat az egyházkerület vezetésében, akiknek különböző okoknál fogva nem is lett volna szabad jelöltséget vállalniuk.
„Kénytelen vagyok felemelni szavam azon jelenségek ellen, amelyek az egyházi választásokon nyilvánvalóvá váltak. Az egyház jogszintjéről a politikum jogszintjére emelkedik a kérdéskör" – fogalmazott az európai parlamenti alelnök. Tőkés nehezményezi, hogy egyre nagyobb mértékű az összefonódás a református egyház és a politikai szféra, legfőképp az RMDSZ között.
Mint ismeretes, a mintegy tíz nappal korábban tartott KREK-választásán a főgondnoki címet Varga Attila Szatmár megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő nyerte el, akinek jelölése ellen előzőleg Tőkés levélben emelte fel szavát. A volt püspök azt mondja, egyértelmű volt, hogy Kovács Zoltán előző főgondnokot, „a bihari RMDSZ fekete bárányát" meg kellett buktatni. A helyébe megválasztott Varga Attila pedig 2003-ban „önkényesen és elfogadhatatlan módon lemondott" akkori egyházkerületi jogtanácsosi tisztségéről, ezért a szatmárnémeti honatya a választási szabályzat szerint nem jelölhető egyházi tisztségre. Hasonló okokból marasztalható el a szabályzat értelmében az egyházmegyei főgondnokból presbiteri főjegyzővé választott Szilágyi Péter olaszi presbiter, aki korábban szintén lemondott igazgatótanácsi tisztségéről.
Nagy Sándor nagykárolyi esperes, Szatmár megyei tanácsos újraválasztásával azért nem ért egyet az EP-alelnök, mert róla már kiderült, hogy a kommunista rendszer kollaboránsa volt. Tőkés nehezményezi Seres Dénes parlamenti képviselő zilahi egyházmegyei jogtanácsosi megválasztását is, „aki nemrégen még ádáz küzdelmet folytatott a Református Wesselényi Kollégium ellen". Serest, az egykori egyházmegyei jogtanácsost előző mandátuma idején azért mentették fel tisztségéből, mivel feladatkörének betöltését rendszeresen elmulasztotta, és ezáltal „nyilvánvalóan egyházunk kárára járt el" – írja közleményében Tőkés.
Az EP-alelnök szerint aggasztó méreteket ölt az RMDSZ-nek az egyházi életbe való behatolása, amely „mintha valahonnan irányítva volna".
Tőkés László azt mondja, az érintettek igencsak megkönnyítenék az egyház dolgát, ha önként lemondanának.
Bogdánffy Szilárd boldoggá avatását méltatta Tőkés László
Történelmi fontosságú eseménynek nevezte Tőkés László Bogdánffy Szilárd egykori római katolikus püspök boldoggá avatását. „Egész Közép-Kelet-Európában késik a kommunizmus bűneinek felfedése és az igazságtétel a múlt ügyeiben, ezzel szemben XVI. Benedek pápa, a Vatikán példát mutatott abban, hogy legalább erkölcsi elégtételt szolgáltasson az áldozatoknak" – nyilatkozta az Európai Parlament alelnöke. Kijelentette: bízik benne, hogy Bogdánffy püspököt sokan követik majd a sorban. Hamarosan Scheffler János és Márton Áron püspököket is boldoggá avathatják, és Tőkés a diktatúra börtöneiben mártírhalált halt román görög katolikus püspököket is azok közé sorolta, akiknek a családja megérdemelné ezt a morális elégtételt. „Arról sem mondhatunk le, hogy Szoboszlay Aladár plébánoshoz és perének tagjaihoz hasonlóan, a szintén halálra ítélt Sass Kálmán volt érmihályfalvi lelkipásztornak és perbéli társainak, valamint a totalitárius vörös diktatúra többi – megszámlálhatatlan – áldozatának is előbb-utóbb igazságot fognak szolgáltatni" – írja nyilatkozatában Tőkés László
Újra összehívják a MÁÉRT-et
MTI, 2010. november 3.
Összehívja a magyar kormány a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT): a hatéves szünet után pénteken a budapesti parlamentben rendezendő tanácskozás témái között az oktatási-nevelési támogatás és a státusztörvény módosítása szerepel – jelentette be tegnap Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős magyar miniszterelnök-helyettes.
Összehívja a magyar kormány a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT): a hatéves szünet után pénteken a budapesti parlamentben rendezendő tanácskozás témái között az oktatási-nevelési támogatás és a státusztörvény módosítása szerepel – jelentette be tegnap Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős magyar miniszterelnök-helyettes.
Szavaiból kiderült: a szlovákiai Híd-Most nem kapott meghívást, mert – a meghívott határon túli magyar szervezetek véleményével összhangban – a tanácskozást a nemzeti érdekek képviseletére alakult, legitim magyar szervezetek fórumának tekintik, s a Híd–Most nem ilyen. Ez fundamentális kérdés a magyar megmaradás érdekében – emelte ki a miniszterelnök-helyettes, aki bejelentette: elkészült a kettős állampolgársággal kapcsolatos tudnivalókról szóló honlap, amely minden technikai és tartalmi információt tartalmaz.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerint a MÁÉRT-ban maga az újjáalakulás a legfontosabb. Répás hozzátette: napirenden lesz a státusztörvény módosítása is, amit azért kell megtenni, mert mostani formájában azok, akik magyar állampolgárságot szereznek, nem tartozhatnának hatálya alá.
A magyar kormány, a parlamenti pártok, a határon túli magyar szervezetek és az Európai Parlamentben képviselettel rendelkező szervezetek részvételével tartandó értekezletre meghívást kapott Erdélyből a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt.
ROMÁNIA
Oktatási törvény: ma dönt az alkotmánybíróság
Krónika, 2010. november 3. – Balogh Levente
A szenátus oktatási bizottsága megszakított minden, az oktatási törvény előkészítésével kapcsolatos tevékenységet, így megalapozatlanok azok a nyilatkozatok, amelyek határidőket emlegetnek a jelentés elkészítésére, sőt a politikai fantázia világába tartoznak – jelentette ki a bukaresti felsőház oktatási bizottságának elnöke, Mihail Hărdău tegnap annak kapcsán, hogy több ellenzéki politikus is arról beszélt: a jogszabályt már jövő héten elfogadhatja a szenátus.
Hărdău leszögezte: a testület eredetileg a június 7. és október 7. közötti időtartamot tűzte ki a jogszabály vizsgálatára, ám azóta sem történt előrelépés.
Rámutatott: a testület eddig mindössze a jogszabálycsomag 30 százalékát vitatta meg, ami azt jelenti, hogy a 331 cikkelyből csupán 105-öt tekintett át. Mint arról beszámoltunk, a tanügyi törvénycsomagot, amelyet a képviselőház már elfogadott, de hónapokkal ezelőtt elakadt a felsőház oktatási bizottságában, a kormány felelősségvállalással terjesztette csütörtökön a parlament elé, azaz megkerüli a törvényhozási vitát, ugyanakkor kiteszi magát egy újabb bizalmatlansági indítvány veszélyének.
Az ellenzék ugyanakkor hevesen bírálja mind a kormány eljárását, mind magát a törvényt, amelyben egyéb elemek mellett a kisebbségek számára kedvező cikkelyeket kifogásolják a legvehemensebben. Ezen paragrafusok értelmében például a kisebbségi diákok számára immár anyanyelvükön oktatnák Románia történelmét és földrajzát is, emellett a román különleges tankönyvekből, gyakorlatilag idegen nyelvként tanulhatnák.
Ezen kitételeket azonban mind a Szociáldemokrata Párt (PSD), mind a Nemzeti Liberális Párt (PNL) „románellenesnek" tartja. Victor Ponta, a PSD elnöke hétfőn este nyilatkozott úgy, hogy a szenátus már jövő héten elfogadhatja az oktatási törvényt. Ponta azt is kijelentette, hogy pártja természetesen megszavazza a bizalmatlansági indítványt, amelyet a PNL kezdeményezésére nyújtottak be a kormányzati felelősségvállalás nyomán.
Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter a jogszabály kapcsán tegnap úgy vélte, az megfelel az alkotmánynak, és szó sincs arról, hogy nemzet- vagy kormányellenes kezdeményezés lenne az, hogy magyar nyelven oktassák a történelmet és földrajzot. Mint Kelemen elmondta, 2009-ben ezt a határozattervezetet elfogadta a PSD. Kifejtette, a PSD-s és liberális párti képviselők, szenátorok jelenlegi hozzáállását fölháborítónak tartja.
Mint hangsúlyozta, a parlament várhatóan nem fogadja el a bizalmatlansági indítványt, így az oktatási törvény hamarosan hatályba léphet. Mircea Geoană, a szenátus PSD-s elnöke ugyanakkor közölte: a bizalmatlansági indítványról szóló szavazás időpontját az alkotmánybíróság ítélete után tűzik ki. A szenátusi elnök ugyanis a taláros testülethez fordult annak megállapítására, alkotmányosan járt-e el a kormány akkor, amikor olyan jogszabályért vállalt felelősséget, amely még a parlament előtt van. Az alkotmánybíráknak ma kell ítéletet hirdetniük a kérdésben.
Az RMDSZ nem fogadhatta el, hogy ismét elakadjon az oktatási törvény
Nyugati Jelen, 2010. november 3.
Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter kedden Csíkszeredában elmondta: az RMDSZ nem fogadhatta el, hogy az oktatási törvény ismét elakadjon. Ugyanakkor felháborítónak minősítette a PSD egyes honatyáinak érvelé- sét a bizalmatlansági indítvány benyújtása után.
Sajtótájékoztatóján Kelemen elmondta: sze- rinte ebben az időszakban szolidaritásra van szükség a kormánykoalícióban a reformok folyatása érdekében.
„Az ellenzék alkotmányos joga, hogy bizal- matlansági indítványt nyújtson be. De a bi- zalmatlansági indítvány után a Szociálde- mokrata Párt (PSD) egyes erdélyi honatyái által felhozott érvek egyenesen felháborítóak, hiszen ők románellenes, nemzetellenes törvényről beszélnek. Van még olyan ellenzéki honatya, aki a '90-es évek elejére térne vissza, vagy inkább a tizenkilencedik századba. Ez nem lehetséges. A bizalmatlansági indítvány megszavazására nincs esély, az nem megy át", szögezte le Kelemen Hunor.
Szerinte az oktatási törvény kapcsán benyújtott bizalmatlansági indítvány vitájára jövő héten kerül sor.
„Meggyőződésem, hogy az Alkotmánybíróság is úgy dönt, a felelősségvállalás alkotmányos, szerintünk semmi alaptörvénybe ütköző dolog nincs ebben. Azok, akik nem támogatják a törvényt, azt bírálják, hogy anyanyelven oktatják majd a földrajzot és a történelmet, a román nyelvet pedig különleges tankönyvek alapján tanítják a kisebbségen tanulóknak. Nem komoly érvek ezek, hanem nacionalista érvek, amelyek a múltat idézik fel", fejtette ki a kulturális miniszter.
Kelemen Hunor azt kérdezte az oktatási törvény bizonyos részeit bíráló ellenzéki képviselőktől, hogy „hol voltak tavaly, amikor a kormányon levő Szociáldemokrata Párt elfogadta ezeket a javaslatokat, amikor a tanügyi tárcát a PSD-s Andronescu miniszter asszony vezette?".
Majd hozzáfűzte, „vajon a PSD akkor volt őszinte, vagy most az?".
Mihail Hărdău, a szenátus tanügyi bizottságának elnöke bejelentette: az általa vezetett bizottság az oktatási törvényre vonatkozó minden tevékenységet megszakított, így a jelentés befejezésének határidejére vonatkozó összes kijelentés érvényét vesztette, és csak politikai képzelgések kategóriájába tartozik már.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a PSD újabb bizalmatlansági indítványt nyújtott be, miután a kormány felelősséget vállalt az oktatási törvényért. A 22 oldalas dokumentumot 137 parlamenti képviselő írta alá.
A parlament házbizottságai az elkövetkezendőkben döntenek a bizalmatlansági indítvány megvitatásának ütemtervéről.
MAGYARORSZÁG
Gyurcsány: Orbán nem legitim, alkotmányos vezetője a hazának
Népszabadság, 2010. november 3. – Szalay Tamás Lajos
Az alkotmányosság és a köztársaság megvédésére buzdított Gyurcsány Ferenc ex-kormányfő a Kossuth téren tartott demonstráción. A politikus három „vádpontot" is felsorolt Orbán Viktorral szemben, amelyek szerinte – ha igazak – egyértelműsítik, hogy Orbán nem legitim és alkotmányos vezetője az országnak.
Demokratikus Charta tüntetésén a Kossuth téren, Nagy Imre szobra mellett. Információink szerint a jogállamiság védelmében szervezett demonstrációt eredetileg a Fidesz-székház előtt tartották volna, és csupán „civil" felszólalókkal. A rendezvényen számos szocialista politikus is jelen volt, többek között Kovács László, Lendvai Ildikó, Kolber István, Molnár Csaba. A pártelnök, Mesterházy Attila csütörtökön érkezik haza külföldről. A tömegben több transzparenst is kifeszítettek: „Magyar demokrácia - élt 21 évet", illetve „Alapjogunk örök - a Fidesz nem" feliratokkal. Néhány árpádsávos zászlóval érkező ellentüntető bekiabált néhányszor, őket a rendőrök igazoltatták és civil ruhás rendezők kísérték távolabb az eseménytől.
„Átgondoltuk és értjük mit csinálnak", ezzel kezdte az első felszólaló, Bauer Tamás. A közgazdász emlékeztetett, hogy a Charta két évvel ezelőtt a kisebbségek jogainak védelmében alakult újjá, most azonban „valamennyiünk jogai és méltósága van veszélyben". Bauer szerint Orbán Viktor felfüggesztette az alkotmányt, amire csak Latin-Amerikában és afrikai diktatúrákban van példa. Hangsúlyozta, hogy ezekre a lépésekre a kormány nem kapott felhatalmazást, az alkotmányellenes tervek pedig egyértelműsítik: a kabinet fél, hogy a magán-nyugdíjpénztári és a különadókról szóló törvényeket is elgáncsolta volna az Alkotmánybíróság, ezért kellett az alkotmányosságot „felfüggeszteni". Bauer kiemelte: az Alkotmány a jövőnket védi, ezért kell fellépni a védelmében. A közgazdász egyúttal azt javasolta mindenkinek, hogy maradjanak magánnyugdíj-pénztári tagok, csak ez jelent ugyanis biztonságot.
Ungváry Rudolf író tüzes beszédet tartott, emlékeztetve arra, hogy Orbán Viktor korábban azt mondta: a baloldal mindig rárontott nemzetére, holott ezt a jobboldal tette meg számos alkalommal, hatszázezer áldozatot követelve. Ungváry szerint Orbán az eszelős hatalmi megszállottság hangján beszél és nyilas kifejezéseket használ (például: „nemzettestvéreim"), Magyarországon pedig az eddigi „leghitványabb kormány uralkodik". Szerinte azért bontják le a jogállamot, mert gyávák. Végül így fogalmazott: „Halkan mondom, hogy ne gondolják, hogy az indulat beszél belőlem, és lassan, hogy mindenki megértse: a kurva anyját annak, aki az én magyarságomat kétségbe meri vonni". Beszédét és utolsó mondatát hosszú taps követte.
Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök fenségesnek nevezte, hogy ilyen sokan megjelentek a Kossuth téren. Hozzátette: négy évvel ezelőtt is sokan voltak, akik a véleményüket akarták kifejezni az utcán. Azok, akik - mint mondta - csalódtak benne. De, folytatta, voltak olyanok is, akik csak rombolni, gyújtogatni akartak. Gyurcsány szerint négy évvel ezelőtt az akkori ellenzék hatalmi puccsal akarta eltávolítani a kormányt. A volt kormányfő szerint Magyarországnak most „tolvaj kormánya van", amely ellopja az emberektől a nyugatos állam lehetőségét. „Azt mondják, a jog semmi, az igazság minden. De ahol csak igazság van és nincs jog, ott csak az erőseknek van igazuk, a gyengéknek nem", mondta, majd kijelentette: Orbán Viktor minden demokrata „ádáz ellenfele". Nagy Imre szobrára mutatva hozzátette: a mártír miniszterelnök megvetné Orbán Viktort, amiért az elmúlt húsz év minden igaz eszméjét meghazudtolja. „Hazudott, csalt és most lop is!", folytatta. Gyurcsány szerint Orbán Viktor saját csapdájába esett és ahelyett, hogy demokrataként inkább ígéreteiből adna alább, az alkotmányt szabja át.
Népszabadság - Bócsi Krisztián Gyurcsány végül három pontban vádolta meg a kormányfőt: egyfelől, amiért „elveszi a pénzünket", másfelől, amiért „despotaként" bánik a közalkalmazottakkal és indoklás nélküli kirúgásukra adna lehetőséget, harmadrészt pedig azért, mert meggyengíti az alkotmányosságot. „Ha ezek a vádpontok igaznak bizonyulnak, akkor Orbán Viktor nem lehet legitim, alkotmányos vezetője a hazának!", mondta, szavait hangos taps és „mondjon le" bekiabálások követték. Gyurcsány kritizálta Schmitt Pál államfőt is, amiért „nem férfi", inkább a Fidesz „bábja"; de szólt Sólyom László korábbi köztársasági elnökről is, akinek szerinte most jött el az „utolsó esélye", hogy kiálljon a demokraták és az alkotmányosság mellett. „Pár napja zárt ajtók mögött járt a Sándor-palotában és mondott valamit utódának. De fülbe súgni az udvaroncok szoktak, nem államférfiak", tette hozzá. Gyurcsány végül arra szólított mindenkit, hogy támogassák az alkotmányról szóló népszavazási kezdeményezést, mondván, ez az egyik esély megmutatni a hatalomnak, hogy a demokraták nem félnek, és készek hallatni a hangjukat.
KÁRPÁT-MEDENCE
Kárpátalja: „egyszerűen megvették a magyar szavazatokat"
MTI, 2010. november 2.
A vasárnapi ukrajnai helyhatósági választások kedd délelőtt közölt előzetes eredményei szerint nagy valószínűséggel mind a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), mind az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) - a háromszázalékos küszöbértéket alig átlépve - pártlistán bejut a Kárpátalja megyei tanácsba (közgyűlésbe).
A még nem végleges adatok szerint a KMKSZ a kárpátaljai szavazatok négy százalékát megszerezve két, ideális esetben három képviselőt küldhet pártlistáról a megyei tanácsba, míg a voksok 97 százalékának összesítése mellett az UMDSZ a voksok 3,01 százalékának birtokában – a már megválasztott négy egyéni képviselőn kívül – további két képviselőt juttathat a megyei képviselőtestületbe. A KMKSZ egyetlen képviselőjelöltjének sem sikerült egyéni választási körzetben mandátumot szereznie.
A voksolás magyar szempontból gyenge eredményeit értékelve Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke az MTI-nek elmondta: a vasárnapi ukrajnai helyhatósági választások mind a KMKSZ-t, mind a kárpátaljai magyarságot tekintve rosszabb eredményt hoztak, mint a 2006-os, ugyancsak gyengén sikerül voksolás. Ennek oka elsősorban az, hogy a kárpátaljai magyarság szavazatai nagy részét akkor is és vasárnap még nagyobb számban a magyar szervezetek helyett ukrán pártokra, mindenekelőtt egy Kárpátalján erős pozíciókkal rendelkező pártra adta - tette hozzá. Vagyis kijelenthető, hogy – mint fogalmazott – a magyar voksokat 100–150 hrivnyáért, azaz három-négyezer forintnak megfelelő összegért „egész egyszerűen megvásárolták". Ez elsősorban a falvakra volt jellemző, a városokban jobb volt a helyzet, itt a KMKSZ jobban is szerepelt.
Gajdos István, az UMDSZ elnöke az MTI-vel telefonon közölte, hogy nagy valószínűséggel az UMDSZ is átlépi pártlistán a megyei képviselőtestületbe való bejutás küszöbét. A vasárnapi választás eredményeiről kifejtette, hogy azok nagyon lehangolóak, a kárpátaljai magyarság megosztottsága miatt rendkívüli mértékben előretörtek a magyar körzetekben az ukrán pártok, elsősorban a Jedinij Centr (Egységes Centrum - JC). Ez meg fogja gyengíteni a magyar érdekképviseletet a 104 tagú megyei tanácsban – emlékeztetett, hozzátéve, hogy a megosztottság hatása mellett „a kárpátaljai magyarok két kiló hús árának megfelelő összegért eladták a voksaikat", s a 2006-os választásnál is kevesebben szavaztak a magyar pártokra.
Az UMDSZ elnöke szerint némi vigaszt jelent a kedvezőtlen választási eredmények tükrében, hogy a szervezetnek négy egyéni jelöltjét sikerült megyei tanácsi mandátumhoz juttatnia. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy mindkét magyar szervezet bejut a megyei képviselőtestületbe, ami 4-5 további mandátumot jelenthet. A város történelmi magyar nevének visszaállításáról Beregszászon vasárnap megtartott helyi népszavazással kapcsolatban elmondta, hogy ezen a téren is romlott a helyzet, hiszen míg a kérdésről 1990-ben tartott referendum alkalmával leadott 12 ezer voksból mindössze ezer volt a „nem" szavazat - akkor a népszavazást nem ismerték el érvényesnek -, addig a mostani népszavazás 10 ezer voksából az ellenszavazatokhoz képest alig négyszázzal volt több a Beregszász név hivatalossá tételét támogató voks - vagyis csak kis többséggel győzött az "igen" szavazat, s az eredményt még a parlamentnek is jóvá kell hagynia. A magyar kisebbségi politikus szerint ez az erős ukrán nacionalista pártok és a JC által folytatott ellenpropaganda hatásának tudható be.
Gajdos István végül elmondta, hogy a választók bizalmának köszönhetően tovább folytathatja polgármesteri tevékenységét Beregszász élén.
MÁÉRT: Kik a meghívottak? – SEMJÉN: PÉNTEKEN ÖSSZEÜL A MAGYAR ÁLLANDÓ ÉRTEKEZLET
Vajdaságma.nfo, 2010. november 2.
Összehívja a magyar kormány a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT); a hatéves szünet után pénteken a Parlamentben rendezendő tanácskozás témái között az oktatási-nevelési támogatás és a státusztörvény módosítása szerepel.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes keddi budapesti sajtótájékoztatón elmondta: a MÁÉRT programját a határon túli szervezetektől beérkezett vélemények alapján állították össze.
Kiemelte: alapvető követelése volt a határon túli magyar szervezeteknek, hogy miután a Gyurcsány-kormány évekig nem hívta össze a MÁÉRT-et, az új kormány ezt tegye meg, s a nemzetpolitikai kérdéseket vitassák meg. Nekünk is egy identitásbeli kérdés, hogy próbáljuk meg jóvá tenni, amit az előző kormány elrontott - mondta, hozzátéve: ez egy egységes nemzet, a magyar nemzetpolitikai koncepciót nem lehet kialakítani a külhoni magyarok nélkül.
Közölte: a Híd-Most nem kapott meghívást a MÁÉRT-ra, mert - a meghívott határon túli magyar szervezetek véleményével összhangban - a tanácskozást a nemzeti érdekek képviseletére alakult, legitim magyar szervezetek fórumának tekintik. Ez fundamentális kérdés a magyar megmaradás érdekében - emelte ki a miniszterelnök-helyettes.
Hozzáfűzte: a Híd-Most-tal - amely többször deklarálta, hogy nem magyar pártnak, hanem vegyes pártnak tekinti magát - ugyanakkor korrekt és partneri viszonyra törekednek.
"A korrekt partneri kapcsolat az egy dolog, és a MÁÉRT-ra való meghívás az egy másik dolog" - fogalmazott a kereszténydemokrata politikus.
Semjén Zsolt hozzátette: ha ezen túlléptek volna, és magyar pártok helyett vegyes pártok is meghívást kaptak volna, akkor "ennek nem lenne vége". Példaként említette, hogy a szerbiai Demokrata Pártban három magyar is mandátumot szerzett. Minden olyan nem magyar identitású párt is joggal kérhetné ezentúl meghívását, ahol létrehoztak magyar tagozatot, vagy magyar emberek, vagy magyar nevű emberek szerepelnek a politikusaik között. Ez a magyar jelleg feladását jelentené, ami az asszimilációt segítené elő - fogalmazott.
Közölte azt is, hogy elkészült a kettős állampolgársággal kapcsolatos tudnivalókról szóló honlap, amely minden technikai és tartalmi információt tartalmaz. Kérdésre válaszolva ismét megerősítette: személyes és pártja véleménye, hogy a határon túli magyarok szavazati jogot kaphassanak, az az Országgyűlés bölcsessége, hogy milyen megoldást választ. Hozzá a horvát példa áll a legközelebb, ahol a külhoniak pártlistán adhatják le voksaikat. A konzultációk során egyértelművé vált, a határon túli magyarság ragaszkodik a szavazati jogához.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár kiemelte: a MÁÉRT legfontosabb mondanivalója az újjáalakulás. Újrakezdjük a munkát, újra rendszeres fórumot szeretnénk biztosítani a magyar szervezetek számára - fogalmazott, hozzátéve: ez egy olyan fórumot jelent, ahol közösen megbeszélhetik a valamennyiüket érintő ügyeket.
Jelezte: újraindítják a MÁÉRT melletti bizottsági rendszert. Napirenden lesz a státusztörvény módosítása is, amit azért kell megtenni, mert mostani formájában azok, akik magyar állampolgárságot szereznek, nem tartozhatnának hatálya alá. Azt is
szeretnék, ha az oktatási-nevelési támogatás újra vonatkozna az óvodásokra is.
Felidézte, hogy a MÁÉRT 1999 február 20-án alakult meg intézményes formában, előzménye az 1996-ban kétszer ülésező magyar-magyar csúcs, amit azonban az akkori Horn-kormány nem folytatott. Semjén Zsolt emlékeztetett arra, hogy a MÁÉRT-et utoljára 2004. novemberében Gyurcsány Ferenc hívta össze, amikor azonban a határon túli magyar szervezetek nem osztották álláspontját a kettős állampolgárság kérdésében, "dühében többet nem hívta össze".
A magyar kormány, a parlamenti pártok, a határon túli magyar szervezetek, és európa parlamenti képviselettel rendelkező szervezetek részvételével tartandó értekezletre meghívást kapott Erdélyből a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt, Felvidékről a Magyar Koalíció Pártja, Vajdaságból a Vajdasági Magyar Szövetség és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Kárpátaljáról a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, Horvátországból a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és Magyar Egyesületek Szövetsége, Muravidékről a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. Meghívást kapott a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége, három képviselőt hívnak meg az USA-ból, a Kanadai Magyar Kultúrközpont, a Kanadai Magyar Kulturális Tanács, a Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége és Ausztráliából az Új Dél-Walesi Magyar Szövetség.
Semjén Zsolt kérdésre válaszolva beszélt még arról, hogy szeretné, ha a MÁÉRT az uniós magyar elnökség alatt is tartana majd ülést. Kitért arra is, hogy reményei szerint a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát még idén összehívja Kövér László házelnök.
Híd nélküli MÁÉRT – A kormány felújítja a Magyar Állandó Értekezletet
Népszabadság, 2010. november 3.
A kettős állampolgárságról és a kedvezménytörvény módosításáról, valamint a határon túliaknak szánt oktatási-nevelési támogatások elosztásáról tárgyal pénteken a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) a Parlamentben.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes tegnap sajtótájékoztatón jelentette be, hogy hatéves szünet után pénteken felújítja munkáját a Magyar Állandó Értekezlet. A kormány, továbbá a magyarországi pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselőit tömörítő konzultatív szervezet 1999-től ülésezett és napirendjén az időszerű nemzetpolitikai kérdések, valamint a költségvetési támogatások szerepeltek. E tanácskozásokat kezdettől fogva az éles viták, olykor a nyíltszíni botrányok jellemezték, nem utolsósorban azért, mert a határon túli magyar pártok többsége már akkoriban is inkább a Fideszhez húzott. Utoljára 2004-ben Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő a kettős állampolgárságról tartott népszavazás küszöbén hívta össze a fórumot és a tanácskozáson parázs összetűzések nyomán a kormányzat gyakorlatilag vereséget szenvedett. A referendum után mélypontra zuhant a magyar–magyar viszony; e kölcsönös sértődésekkel, vádaskodásokkal terhelt helyzetben a kormány nem látta értelmét újabb MÁÉRT-tanácskozásoknak. E döntést nemcsak a nyíltan Fidesz-barát, hanem még a mérsékeltnek tartott határon túli magyar pártok – köztük az RMDSZ – is rosszallották, de nemtetszésüket fejezték ki bizonyosMSZP-s politikusok is. A MÁÉRT hivatalosan ugyan nem szűnt meg, helyébe azonban a kormányfő és a határon túli magyar pártok vezetőinek konzultációi léptek – ezzel az együttműködési formával az idő múlásával a határon túliak nagy része is kiegyezett. A Fidesz a tavaszi országgyűlési választások előtt bejelentette, hogy kormányra jutása esetén még a nyáron újból összehívja a MÁÉRT-ot. A néhány hónapos csúszás okát illetően csak találgatások vannak – ebben valószínűleg közrejátszott a meghívandó szervezetekkel kapcsolatos bizonytalanság is.Mindenekelőtt az a körülmény, hogy a Fidesz által egyedüli szlovákiai magyar pártnak elismert MKP nyáron kibukott a pozsonyi törvényhozásból, míg a szlovákiai magyar szavazatok túlnyomó többségét megszerző Híd – budapesti megítélés szerint – nem tekinthető magyar pártnak.
Sajtótájékoztatóján Semjén Zsolt közölte, hogy a pénteki tanácskozásra a Hídnak nem is küldtek meghívót, mivel ez magyar–szlovák „vegyes párt", márpedig a MÁÉRT a „nemzeti érdekek képviseletére alakult legitim magyar szervezetek fóruma". Mint hozzátette, a Híddal a kormány korrekt partneri kapcsolatra törekszik. – De a korrekt partneri kapcsolat egy dolog és a MÁÉRT-ra való meghívás az egy másik dolog – jelentette ki Semjén.
A miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett, hogy ha a Híd pártot is meghívták volna, akkor minden olyan nem magyar identitású szervezet is kérhetné ugyanezt, amelynek van magyar tagozata. Ez a magyar jelleg feladását jelentené, ami az aszszimilációt segítené elő a környező országokban – hangoztatta Semjén.
, a kormány újraindítja a MÁÉRT mellett működő bizottságok munkáját is. A miniszterelnök-helyettes bejelentette azt is, hogy elkészült a kettős állampolgársággal kapcsolatos tudnivalókat ismertető honlap, ahol a kérelmezők tájékozódhatnak a könnyített honosítás legfontosabb tartalmi és technikai részleteiről.
Bugár: Egyenrangú partnerként együttműködhetünk
– Örömmel fogadtuk, hogy a magyar kormány ismét összehívta a Magyar Állandó Értekezletet, amely meggyőződésünk szerint a nemzetpolitika formálásának egyik fontos fóruma – nyilatkozta tegnap lapunknak Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke. Megkérdeztük tőle azt is, miként vélekedik arról, hogy Szlovákiából csak az MKP kapott meghívót, a Híd viszont nem.
– Ezen a fórumon csak a határon túli magyar nemzetiségi pártok vesznek részt. A Híd viszont önmagát vegyes, magyar–szlovák pártnak határozza meg, ezért a budapesti döntést indokoltnak tartjuk – közölte a pártelnök.
Megkeresésünkre Bugár Béla, a szlovákiai Híd párt elnöke elmondta, hogy a minap nem hivatalosan találkozott Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettessel. – Ebből a tervezett párbeszédből csak monológ lett, mert leginkább egymás álláspontját magyaráztuk. Mi nem etnikai alapon szerveződünk, hanem polgári értékrendet képviselő politikai tömörülésként a szlovák–magyar együttműködés és kölcsönös megértés révén képviseljük a szlovákiai magyarság érdekeit.
Abból a nyilvánvaló tényből indulunk ki, hogy eredményesek idehaza csak akkor lehetünk, ha lesznek szlovák politikai szövetségeseink. A magyar kormánynak, elsősorban a Fidesznek kell eldöntenie, hogy miként kívánnak hozzánk viszonyulni, mi készek vagyunk az együttműködésre, de egyenrangú partnerként és nem valamiféle alárendelt szerepkörben – szögezte le a Híd vezetője. (Sz. J. P.)
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Elvarratlan szálak
Magyar Nemzet, 2010. november 3. – Szerető Szabolcs
Mire kapott felhatalmazást Orbán Viktor kormánya a választóktól? Ez a lényegi kérdés abban a szövevényes és élénk vitában, amely az adófizetők kontójára kifizetett magas végkielégítésekre kivetett büntetőadó és az Alkotmánybíróság jogosítványai körül zajlik.
A Fidesz–KDNP-szövetségtől azt várja hatalmas támogatói tábora (sőt, minden bizonnyal mások is), hogy jól kormányozzon. Azaz tolja helyre a gyurcsányizmus által kizökkentett időt (igazságtétel, elszámoltatás), és végre elvont ideológiai megfontolások helyett az emberek vágyainak (biztonságban, kiszámítható körülmények között élni úgy, hogy legyen esély a gyarapodásra is) próbáljon megfelelni. Csupa olyasminek, amit populizmusként, barbár, keleties becsípődésként átkoz, gúnyol a haladó elit.
Ha jól értem, a Fidesz vezetői úgy érzik, a társadalom által óhajtott sikeres kormányzás lehetőségei beleütköztek a hatályos alkotmány, a „régi rend" korlátaiba. Erre a költségvetési szempontból nem túl jelentékeny végkielégítés-adó ügyében született felismerésre jött a rapid és minden eleganciát nélkülöző válasz: ne csak a jövő adóbevallása, hanem a jövő Alkotmánybíróságának jogkörei is férjenek el egy söralátéten, a kifogásolt, ám a társadalmi igazságérzettel teljes összhangban lévő törvény pedig ismét a parlament elé kerül. Azt azért reméljük, a több évtizedet közszolgálatban eltöltött tanárok, orvosok kikerülnek a végső jogszabály sújtotta körből.
Csakhogy itt – gyanítom – nem csak erről a törvényről van szó. Nem kis mutatvány, amit eddig a Fidesz-kormány végrehajtott: ígéretéhez híven húsba vágó lakossági megszorítások nélkül foltozta be a Bajnai-féle elszabott költségvetés százmilliárdos lyukait, teremtett forrást az érzékelhető adócsökkentéshez, tartotta, tartja be a Brüsszel által az MSZP-kormányok számára ismeretlen kíméletlenséggel előírt hiánycélt, miközben végre elkezdi lassan elhordani az irdatlan adóssághegyet is. Érdekes észjárásra vall régóta hiányolt szerkezeti reformokat vagy a különadók majdani kivezetése okozta problémák kezelését számon kérni a kényszerűen tűzoltással foglalatoskodó kormányon, amelynek gúzsba kötve is sikerült érzékeltetnie az újfajta gondolkodás esszenciáját: a terheket azokra hárítani, akik aránytalan mértékben voltak az elmúlt húsz év haszonélvezői.
Az ágazati különadók, a Horn-érában a hosszú távú következményeket át nem gondolva bevezetett vegyes nyugdíjrendszer eltérítésének esetleges alkotmánybírósági bukásával a mozgástér növelését célzó politika futna zátonyra. És hol kétharmad van, ott kétharmad van: a Fidesz mostani megbízatása lejártával nem állhat széttárt kézzel a választók elé, mondván, mindent megtettünk az ország felvirágoztatásáért, de az ellenzék, az Alkotmánybíróság, az unió, az IMF, akárki gáncsot vetett nagyszerű terveinknek.
Ám ha a szándék érthető is, a megvalósítás görbe útja, a hiányos kommunikáció kifogásolható. Kósa Lajos emlékezetes, „görög válságos" nyilatkozatában szólt már arról, hogy egyes alkotmányos gazdasági alapjogok felfüggesztése is elképzelhető. Ilyen horderejű kérdésekben elvárható lenne a kapkodás látszatát is kerülő, átgondolt cselekvés és egyenes beszéd. Nem a tegnap az utcán ágáló, az alkotmányos rend 2006. október 23-i, vérgőzös felfüggesztéséhez asszisztáló, ma a jogállamot féltő csoportocska miatt, hanem mert a kormánnyal szimpatizálók között is bizonytalanságot szül, kételyeket ébreszt ez az ügy.
A kiterjedt jogkörökkel rendelkező Alkotmánybíróság létrehozásáról a bizonytalan legitimitású Nemzeti Kerekasztalnál született meg a döntés 1989-ben. Nem ördögtől való, ha most egy betonbiztos választói felhatalmazással bíró parlamenti többség – amely igyekszik levonni az elmúlt húsz év kudarcainak tapasztalatait, ami kifejezetten találkozik a társadalmi elvárással – újragondolja az akkori alkut. A joga ehhez elvitathatatlan. De nagyon nem mindegy, miként teszi ezt. Ebben a történetben sok még az elvarratlan szál.
Túl sok.
In memoriam Toró Tibor
Nyugati Jelen, 2010. november 3. – Pataki Zoltán
Egy évvel ezelőtt, Bolyai János születésé- nek 150. évfordulójára készülve, emlékkon- ferencia megszervezéséről döntött a Magyar Tudományos Akadémia erdélyi külső tagjait tömörítő Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB).
A konferencia kezdeményezője a KAB bánsági tagja, Toró Tibor professzor, Bolyai-kutató, így természetszerűen adódott helyszínnek Temesvár, ahol egykor Bolyai János „a semmiből egy új, más világot" teremtő kutatásait megalapozta.
A kezdeményező, sajnos, nem érte meg a konferencia napját. Toró Tibor akadémikust három héttel ezelőtt alkotásban, tanításban és közösségi helytállásban gazdag életének nyolcvanadik esztendejében elragadta közülünk a halál. Így a konferencia tervezett nyitóelőadása helyett, amelyet a Bolyai-életmű egyik legavatottabb ismerőjeként neki kellett volna megtartania, a pályatársak és barátok, valamint a temesvári magyar közösség tagjai – akik hat évtizeddel ezelőtt maguk közé fogadták és akiknek sorsában haláláig hűségesen osztozott – Bolyai János mellett az ő emlékének is adózhatnak.
A pénteken, 2010. november 5-én 15 órai kezdettel a Temesvár Szálló (Mărăşesti utca 1–4. szám) London termében sorra kerülő emlékkonferencia első órájában Péntek János nyelvész-professzor, a KAB elnöke, Kása Zoltán matematikus-professzor, a KAB természettudományi szakosztályának vezetője, Dávid László professzor, a SAPIENTIA Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora emlékezik Toró Tibor személyére és munkásságára. Egykori tanítványai és a temesvári magyarok nevében Bodó Barna egyetemi előadótanár búcsúzik, Magyarország elismerését pedig Szilágyi Mátyás főkonzul tolmácsolja.
Toró Tibor életében megfogalmazott kívánsága szerint a család a testét elhamvasztotta, a hamvait tartalmazó urnának pedig könyvtárában, kedvenc könyvei között talált helyet – ott, ahol egész életében legjobban érezte magát – mindaddig, amíg az általa megnevezett, szívének kedves tájakon hamvai szét nem szóratnak.
A szervezők minden érdeklődő emlékezőt szeretettel várnak.
Hogy került a csizma az asztalra? Avagy miért foglalkozik tankönyvekkel az RMDSZ Oktatási Főosztálya?
Krónika, 2010. október 29.
Jogosan vetődhetett fel a kérdés minden jóhiszemű olvasóban, midőn Péntek János professzor úr megnyilatkozásait olvasta a Krónika október 1-jei számában B. Kovács András tollából (Használhatatlan, csapnivaló tankönyvek, Szempont).
Egy kis emlékeztető a nyilatkozatból: „Amikor 1999-ben a miniszteri rendelet a kisebbségi szervezetekre bízta a tankönyvek ügyét, akkor az RMDSZ ebből kizárta az Erdélyi Magyar Tankönyvtanácsot, a pedagógusszövetség szakmai szervezetét. A miniszteri rendelet a tankönyvek szakmai ellenőrzési jogát biztosítja, e munkába a tankönyvtanácsot nemhogy nem vonták be, hanem gyakorlatilag kizárták. Kuratóriumi elnökként kijelenthetem, hogy a tankönyvtanácsot a mai napig nem hozták olyan helyzetbe, hogy szakmai szervezetként legyen valamilyen kompetenciánk. Beszélni beszélhetünk róla, de szavunknak nincs foganatja. A tankönyvüggyel gyakorlatilag ma az RMDSZ-irodák, a kolozsvári oktatási főosztály foglalkozik. Márpedig sehol a világon nem történt még meg, hogy egy politikai párt irodájában folyjanak az úgymond szakmai munkálatok, ráadásul az általam már vázolt eredménnyel".
A fentiek alapján akár fel is háborodhatna a tisztelt olvasó, de a helyzet az, hogy a minden kétséget kizáróan igazolható események és kordokumentumok komolyan cáfolják az idézett állítások igazságtartalmát, megkérdőjelezve hitelességüket. Számomra fölöttébb bizarr, mi több, groteszkbe hajló, hogy a professzor úr annak az Erdélyi Magyar Tankönyvtanácsnak a kizárásával vádolja az RMDSZ-t, mely az Ügyvezető Elnökség kezdeményezésére jött létre 1993-ban és Péntek Jánost választotta kuratóriuma elnökének.
Az első időszakban (1993–1997 között) a Fiser Fülöp Ildikó és Cs. Gyímesi Éva (mindketten az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnökei voltak) által bejegyeztetett Collegium Transsylvanicum Alapítvány keretében tevékenykedett, majd ezt követően a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetség szaktestületeként fejti ki tevékenységét. Az Erdélyi Magyar Tankönyvtanács megalakulását követően az Ügyvezető Elnökség két munkatársat foglalkoztatott az anyanyelvű oktatásunkkal kapcsolatos problémák megoldása érdekében. Fóris-Ferenczi Rita a tanügyi reform, oktatási programok, míg Székely Győző a magyar nyelvű tankönyvkiadás kérdésköréért felelt.
De hagyjuk a korai előzményeket, térjünk vissza a közelmúlthoz. Kezdjük ott, hogy a Péntek professzor úr által említett miniszteri rendelet (OMEC nr. 3950) nem 1999-ben, hanem 2005. április 25-én jelent meg, az RMDSZ igen erélyes fellépésének köszönhetően. Ebben az időszakban az oktatási minisztériumot Mircea Miclea vezette, az RMDSZ képviseletében pedig Kötő József töltött be államtitkári funkciót. A 9 cikkelyt magában foglaló – ma is érvényben levő – rendelet szabályozza a kisebbségek nyelvén folyó oktatásban, a kötelező oktatás szintjén használható tankönyvek ügyét. Néhány fontosabb kitétel:
• A kisebbségi oktatásban használhatóak az anyanyelven megírt és engedélyeztetett tankönyvek.
• A magyar kisebbség számára minden tantárgyból legkevesebb 2 alternatív tankönyvet kell biztosítani.
• Az anyanyelvű oktatásban – államközi protokoll alapján – lehet alkalmazni az anyaországban használatos tankönyveket.
• A kisebbségi tankönyvkiadást a kötelező oktatás szintjén az állami költségvetésből finanszírozzák.
• A román nyelvből fordított tankönyvek csak a minisztérium Kisebbségi Főosztálya jóváhagyását követően nyomtathatók ki.
Ez utóbbi rendelkezés befoglalását az RMDSZ pontosan azért szorgalmazta, hogy lehetőség nyíljon a silány minőségű fordítások kiiktatására. A rendelet mellékletében a fordítások szakmai ellenőrzésének lebonyolítására az RMDSZ-t és az RMPSZ-t (Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége) nevesíti.
A rendelet megjelenését követően, mint az Ügyvezető Elnökség Oktatási Főosztályának vezetésével frissen megbízott ügyvezető alelnök megbízatást kaptam a szakmai szervezetek és a magyar érdekeltségű tankönyvkiadók vezetőivel folytatandó érdemi tárgyalásokra annak érdekében, hogy mihamarabb találjunk megoldást a rendeletben foglalt jogosítványok gyakorlatba ültetésére. Az első közös megbeszélésre 2005. május 28-án került sor Kolozsváron, az Ügyvezető Elnökség Majális utcai székházában.
Hogy milyen fontosságot tulajdonított az RMDSZ a tankönyv-problematikának, gondolom, egyértelműen jelzi, ha közlöm a tanácskozásra általam meghívott és ott megjelent személyek névjegyzékét: Markó Béla – szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes, Takács Csaba – ügyvezető elnök, Kötő József – oktatásügyi államtitkár, Asztalos Ferenc – képviselő, a parlament oktatási szakbizottságának elnöke, Lászlófy Pál – az RMPSZ elnöke, Péntek János – professzor, az Erdélyi Magyar Tankönyvtanács kuratóriumának elnöke, Gyenge Csaba – egyetemi professzor, P. Dombi Erzsébet – docens, Fóris-Ferenczi Rita – adjunktus, Veres Valér – adjunktus, Balla Júlia – középiskolai tanár, Székely Győző – tankönyvszerkesztő, Tőkés Elek – a Stúdium Kiadó igazgatója, Szikszai Ildikó – az Ábel Kiadó igazgatója, Varga Károly – a Corvin Kiadó igazgatója és Tulit Zsombor – a T3 Kiadó igazgatója.
A többórás tanácskozáson a jelenlevők egyhangúlag elfogadták Lászlófy Pálnak, a pedagógusszövetség elnökének javaslatát. „Az én javaslatom az, hogy a közoktatás általános problémáinak és ezen belül a tankönyvellátás gondjainak megoldására hozzuk létre a Romániai Magyar Közoktatási tanácsot (RMKoT – a felsőoktatási Tanács mintájára), amely legyen egy hárompillérű testület: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Magyar Tankönyvkiadók Egyesülete képviseletével. (Az idézet az ülésen készült jegyzőkönyvből származik.)
A tanácskozás végén Markó Béla szövetségi elnök megbízott, mint oktatásért felelős ügyvezető alelnököt, hogy egy héten belül dolgozzam ki az RMKoT szervezési és működési szabályzatát, és Lászlófy Pállal közösen készítsük elő a testület következő ülését. Folyamatos információcseréket és egyeztetéseket követően került sor az RMKoT az év július 9-i ülésére, ugyancsak a Majális utcai székházban.
Ez alkalommal közösen egyeztettünk a románból történő tankönyvfordítások minőségi ellenőrzésének procedúráját illetően. A 9 tagú testületből e sorok íróján kívül jelen voltak: Kötő József államtitkár, Asztalos Ferenc képviselő, Dáné Károly, az Országos Tankönyvkiadó igazgatója, Lászlófy Pál RMPSZ-elnök, Székely Győző, az Erdélyi Tankönyvtanács képviselője és Tulit Zsombor a Magyar Tankönyvkiadók Egyesülete képviseletében. Döntések sorát hoztuk meg arra vonatkozóan, hogy kiket kérünk fel a már lefordított és a kiadók által lektoráltatott tankönyvek újralektorálására, milyen mértékű legyen az elvégzett munka honoráriuma, hogyan történjen a kapcsolattartás és információcsere a szerzők-kiadók-oktatási főosztály-szaklektorok-minisztériumi Kisebbségi Főosztály- láncolatban. Néhány név azon személyek közül, akiket az Erdélyi Magyar Tankönyvtanács és a magyar tankönyvkiadók javaslatára kért fel az RMDSZ Oktatási Főosztálya a fordítások ellenőrzésére: dr. Gyenge Csaba – műszaki tudományok, dr. Kerekes Jenő – gazdaságtudományok, dr. Ágoston Katalin – műszaki tudományok, dr. Orbán Béla – matematika, dr. Lányi Szabolcs – ipari kémia, dr. Makkai Ferenc – kémia, dr. Csibi Vencel – mérnöki mechanika, Darvay Béla – fizika, dr. Ráduly-Zörgő Éva – pszichológia, dr. Péntek Imre – pszichológia, dr. Ionescu Klára – informatika, dr. Robu Judit – informatika, Vincze Zoltán – történelem. Kötelességem, hogy ez alkalommal is megköszönjem mindegyikük felelősségteljes és magas szakmai igényességgel végzett munkáját. Tekintettel arra, hogy az RMPSZ anyagiak hiányában nem tudta teljesíteni előzetesen vállalt pénzügyi kötelezettségeit, 2005. augusztus 30-i dátummal a Communitas Alapítvány együttműködési szerződést kötött az RMPSZ-szel, mely alapján átvállalta a költségtérítések 60 százalékát.
Nos, a fenti – egyértelműen dokumentálható – tények ismeretében úgy érzem, jogos a kérdésfelvetés: hogyan beszélhetett kizárásról Péntek professzor úr megnyilatkozása során? De azt hiszem, erre a választ nem nekem kell megadnom!
A történelmi hűség kedvéért kell megemlítenem, hogy a „pártirodának" titulált Oktatási Főosztály 2008-ban arra is mert vállalkozni, hogy a CENTA Közép-európai Tanárakadémia együttműködésében Tankönyveink megújításáért címmel továbbképzést indított romániai magyar tankönyvszerzők számára. Tavasszal a Kolozsváron megszervezett képzésen mintegy 200-an vettek részt, és többek között olyan szakmabeliek tartottak előadást, mint: dr. Hoffmann Rózsa – egyetemi docens, dr. Vass Vilmos – egyetemi docens, Csapó Benő – egyetemi tanár, Antalné Szabó Ágnes – egyetemi docens, Valaczka András – tankönyvszerző, a Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. vezetője, Kojanitz László – a Tankönyvkutató Intézet igazgatója, Horváth Zsuzsanna – az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főmunkatársa. A képzés folytatására ősszel került sor Budapesten azon 40 személy részvételével, akik teljesítették az előzetes megállapodás értelmében elfogadott feltételeket. A hallgatók két nap alatt külön csoportokban vettek részt a saját szakterületükre vonatkozó előadásokon és képzéseken. Az sem mellékes, hogy a két program lebonyolításához szükséges 160 ezer lejt (1,6 milliárd régi lej) szintén az Oktatási Főosztály „járta ki", pályázva a Communitas Alapítványnál, a romániai és magyarországi oktatási minisztériumoknál.
Végezetül szinte félve merem leírni, hogy „pártirodaként" arra is volt bátorságunk, hogy magyar nyelvű tankönyvek megírására írjunk ki pályázatot a Communitas Alapítványon keresztül, és elkészülhetett hat olyan hiánypótló tankönyv, melyek elnyerték a szakemberek elismerését. Arról, hogy a folyamatosan megjelenő tanügyi törvénytervezetek elfogadtatására való hivatkozással az oktatási minisztérium évek óta nem ír ki pályázatot új tankönyvek megírására és ennek következtében az általunk megíratott tankönyvek nem kerülhettek a tanulók padjára, mi nem tehetünk. Amit viszont sikerült megtennünk, az, hogy az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala (DRI) és az RMDSZ által létrehozott Communitas Alapítvány támogatásával az elmúlt kilenc évben – pályáztatási rendszerben lebonyolítva – több mint 92 ezer tankönyvet osztottunk ki ingyenesen 11. és 12. osztályos diákjainknak.
Hogy került tehát a csizma az asztalra? A legkézenfekvőbb válasz: odatették!
Miért foglalkozik az RMDSZ tankönyvekkel és egyáltalán oktatással? Hát azért, mert egyrészt a választópolgárok szavazatokban kifejezett bizalma odatette és erre kötelezi, másrészt tudjuk, hogy helytálló a magyar közmondás, miszerint: segíts magadon, Isten is megsegít.
Lakatos András, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke
Egy tömeggyilkos halála
Új Magyar Szó, 2010. november 3. – Bogdán Tibor
Mihai Chiţac személyesen lőtt bele 1989. december 18-án a temesvári katedrális előtt összegyűlt tüntetők közé, ugyancsak személyesen tett jelentést Ştefan Guşă tábornoknak „25 lelőtt emberről", „akik közül 10–12 meghalt".
Az 1989. évi decemberi események, valamint az 1990. júniusi bukaresti bányászdúlás újabb cselekvő részese távozott az élők sorából, és vitt magával seregnyi, mindmáig felderítetlen titkot.
Tábornokból közkatona
Az egykori tábornok és a rendszerváltás utáni Románia első belügyminisztere, Mihai Chiţac egyszerű közkatonaként halt meg a bukaresti katonakórházban; rangjától ugyanis bírósági ítélettel megfosztották, egyben pedig, különlegesen súlyos gyilkosság vádjával 15 év börtönbüntetésre ítélték a temesvári forradalom elfojtási kísérletében betöltött szerepéért. Büntetéséből azonban alig töltött le valamit.
A huszonegy esztendővel ezelőtti véres temesvári sortüzek után jócskán megkésve, 2008 októberében került rács mögé, de azóta hat ízben is elhagyhatta a börtönt, egészségi okokra hivatkozva. Idén, szeptember közepén ismét szabadlábra helyezték, majd megműtötték, ezt követően kómába esett, amelyből haláláig nem tért magához.
A Victor Oancea által vezetett kormánybizottság ugyan már 1990-ben javaslatot tett bíróság elé állítására, ám erre csak 1997-ben került sor. Az ítélet 1999-ben született meg, a Legfelsőbb Bíróság döntését pedig a vádlott óvását követően 2000-ben megerősítette az igazságszolgáltatás. Börtönbe került, de csak néhány napot töltött bezárva, mivel Románia frissen kinevezett főügyésze, Tănase Joiţa megtámadta az ítéletet.
Három esztendővel később azonban perújrafelvételre került sor, ennek nyomán 2007-ben a bíróság ismét érvényt szerzett a 15 éves szabadságvesztést előíró ítéletnek, amely 2008 októberében vált végérvényessé.
72 halott
Victor Chiţac 1928-ban született a Botoşani megyei Suharău községben. Már fiatalkorában a kommunista diktatúra elnyomó gépezetének szolgálatába állt: elvégezte a tényleges tiszteket kiképző nagyszebeni Nicolae Bălcescu Katonai Iskolát, majd a bukaresti Katonai Akadémián diplomázott.
1968-ban már ezredesi rangot szerzett, négy év múlva vezérőrnaggyá léptették elő. Előbb a vezérkari főnökség hadműveleti igazgatóságának tisztje volt, majd a vegyi alakulatok parancsnokságának egyik részlegét és a vegyi harcászati anyagokra szakosodott tiszteket kiképző iskolát irányította, egyben a bukaresti helyőrség parancsnoki tisztségét is betöltötte.
A Ceauşescu-féle megtorló gépezet tagjaként 1989. december 17-én érkezett meg a lázongó Temesvárra, és tábornoktársaival, Ion Comannal, Victor Stănculescuval, Ştefan Guşăval, Constantin Nuţăval együtt a forradalom elfojtására kapott parancsot, amelynek nagy buzgalommal igyekezett eleget tenni. Igyekezetének mérlege ma már jó ismert: 72 halott és több mint 250 sebesült.
Az igazságszolgáltatás megállapításának megfelelően a parancskiadásra feljogosított tábornokokat, valamint a parancs végrehajtóit illeti minden felelősség tettük következményeiért. A bírák a semmilyen törvény által nem szentesített tűzparancs kiadását, következésképpen végrehajtását is teljes mértékben törvénytelennek minősítették.
Mindemellett a megtorlást irányítók tisztában voltak a temesvári megmozdulás kommunistaellenes jellegével és rendelkeztek intézkedéseik törvénytelenségének felismeréséhez a szükséges képzettséggel és tapasztalattal, aminthogy lehetőségük nyílt a tűzparancs megtagadására is.
Gépfegyverrel a kezében
Chiţac azonban a Honvédelmi Minisztérium vegyi csapatainak parancsnokaként leghatározottabban lépett fel a forradalmárok ellen. Bírái szerint maga is gépfegyvert ragadott. „Forradalom kell ezeknek a vadállatoknak? No, majd kapnak tőlem forradalmat" – idézték szavait a tárgyalás alkalmával.
Amint bebizonyosodott, személyesen lőtt december 18-án a temesvári katedrális előtt összegyűlt tüntetők közé, ugyancsak személyesen tett jelentést Ştefan Guşă tábornoknak – aki, jellemző módon, később honvédelmi miniszter lett – „25 lelőtt emberről", „akik közül 10–12 meghalt". A tüntetők közül többet is letartóztattak. December 21-én ugyancsak Chiţac olvasta fel a szükségállapot bevezetéséről szóló rendeletet, egyben pedig „rendkívüli intézkedésekkel" fenyegette meg a tüntetőket, ha nem hagynak fel akciójukkal.
Mindennek ellenére nyomban Ceauşescu bukása után, a Nemzeti Megmentési Front elnöke, Ion Iliescu rendelete alapján az újonnan megalakult Petre Roman kormány első belügyminiszterévé nevezték ki, és háromcsillagos tábornokká: vezérezredessé léptették elő. Ebben a minőségében tevékenyen részt vett az 1990. évi júniusi bányászdúlás megszervezésében és irányításában, az akciót megelőző este személyesen biztatta a karhatalmi alakulatokat az Egyetem-téri tüntetés szétverésére. Igaz, emiatt aztán megválni kényszerült a miniszteri bársonyszéktől.
Mihai Chiţac 1989. decemberi temesvári cselekedeteire csak 19 évvel elkövetésük után derült fény. A bukaresti egyetem-téri tüntetés szétverésében betöltött szerepéért, a bányászdúlás halottaiért, sebesültjeiért, megkínzott áldozataiért soha nem kellett megbűnhődnie. Közel húsz éves „bírósági kalandjai", pereskedései, a nyomukban évtizedes késéssel megszületett ítélet jól szemlélteti, miként működik Romániában az igazságszolgáltatás gépezete.
|
