|
• ROMÁNIA
Az egyes számú közellenség
Háromszék, 2010. június 29. – Bogdán László
Az Országos Nemzetvédelmi Tanács minap 29 (huszonkilenc) oldalas dokumentumot fogadott el, amely megnevezi Románia egyes számú közellenségét: a médiát, s igyekszik a rendelkezésére álló eszközökkel — nem is csinálnak titkot belőle a sokat nyilatkozó elnöki tanácsadók, hogy adott esetben, ha egy tévéműsor vagy egy cikk, riport veszélyezteti a nemzetbiztonságot, az RHSZ hatáskörébe utalják az ügyet! — megregulázni, megfélemlíteni és ellehetetleníteni a média s az írott sajtó munkatársait...
Érdekes módon nem az újságírókról, tévékommentátorokról szól a burkolatlan fenyegetéseket is tartalmazó, infantilis és érthetetlen szöveghalmaz, hanem a „mogulokról", a médiahatalmasságokról — Băsescu elnök ősi ellenségeiről —, Vânturól és Voiculescuról, akik a tulajdonukban levő televíziókban évek óta „kampányt" folytatnak a kormány intézkedései ellen, meghamisítják a valóságot, elferdítik a tényeket, hazudnak, és hangulatot keltenek az ország vezetői ellen, sebezhetővé teszik az amúgy is válságban levő hazát, egyetlen szóval: veszélyt jelentenek a nemzetbiztonságra. A gondolat már Ion Iliescutól sem volt idegen, egyik nagy visszhangot keltő kijelentésében meg is fogalmazta, hogy egy újságcikk sokszor nagyobb veszélyt jelenthet, mint egy golyó, de az ő elnökségei alatt eddig nem mentek el. Most viszont változott és romlott a helyzet, a megszorító intézkedések, a közalkalmazottak fizetésének és a nyugdíjak drasztikus csökkentése meg a burkolt adóemelések felkorbácsolták az indulatokat, s mivel a média hangot adott és ad a panaszoknak, a kritikáknak, veszélyessé vált a hatalom és elsősorban Băsescu elnök számára. Ha a média tükör, csakis a valóságot mutathatja, az pedig Románia elmúlt húsz évének legválságosabb időszakában ilyen, s lehet törött a tükör, torzíthat is, de alapvetően nem változtathatja meg a sanyarú valóságot... S ez tényleg veszélyt jelenthet. No, nem a nemzetbiztonságra, hanem a hatalmon levő politikusokra, akiknek a népszerűségi mutatói napról napra megbízhatóan romlanak. Ezért van szükség erre a „dokumentumra" és a megfélemlítésre. Iulian Fota, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója szerint tűrhetetlen az a hazugságáradat, amely elönti a médiákat, ezért is kell határozottabb fellépés. Fota megfeledkezik arról, hogy van sajtótörvény, s az újságírók — ahogyan ez az elmúlt időszakban számtalanszor meg is történt — a törvény előtt felelnek kijelentéseikért. Hogy miként is gondolkodnak Băsescu tanácsadói, azt egy tévéműsorban éppen az említett Fota bizonyította, aki szemrebbenés nélkül nevezte egy szópárbajban KGB-ügynöknek Cristian Tudor Popescut. Bizonyítékok nélkül, természetesen, melyeket másoktól számon kér. Ezért egy elnöki tanácsadó, mondjuk, az Egyesült Államokban, repülne posztjáról. Csak mi nem Amerikában, hanem egy mind „eredetibb" demokráciában élünk...
ERDÉLY
Újságírók beszélgettek Tőkés Lászlóval Nagyváradon: ráfér Európára a keresztvíz
Krónika, 2010. június 28. – Nagy Orsolya
Húsz évvel ezelőtt avatták a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspökévé Tőkés Lászlót. A püspöki szolgálatról azóta lemondott, jelenleg európai parlamenti képviselőként, az EP alelnökeként tevékenykedő Tőkéssel négy újságíró beszélgetett a KREK székházának dísztermében szép számban megjelent közönség előtt.
A pénteki rendhagyó sajtóbeszélgetés A pusztai vándorlás útjának felén címet kapta. Tőkés László azt mondja, ezen az úton csak a maga erejéből haladhat tovább a magyarság, és semmiképpen nem elég csak Istenre hárítani a felelősséget. „Miért tartaná meg Istenünk Erdélyt, ha mi magunk nem tartjuk meg?" – tette fel a kérdést. Fábián Tibornak, a Harangszó főszerkesztőjének kérdésére válaszolva vette számba, hol tart jelenleg a vándorlásban. Számos eredményt sikerült elérni az elmúlt húsz évben, bár mint fogalmazott, a kezdeti lendület mostanra megtorpant.
Lapunk főmunkatársa, Gazda Árpád arra mutatott rá: sokan bírálják Tőkést amiatt, hogy püspökként a szószékről politikai tartalmú beszédeket tartott, közéleti, politikai megszólalásai alkalmával pedig még áldást is ad a hallgatóságnak. „Annyi baj legyen!" – kommentálta mosolyogva Tőkés. Elmagyarázta: az egyházba olyan időszakban vitte be a rendszert bíráló retorikát, mikor az tabunak számított, s az, hogy az egyre inkább világiasodó Európa „fázik" a keresztyén erkölcsöt hirdető megszólalásoktól, a legkevésbé sem baj. „Ráfér a szekuláris Európára egy kis keresztvíz" – jelentette ki Tőkés.
Rais W. István, a Bihari Napló főszerkesztője arra volt kíváncsi, mennyire látja aggályosnak az EP-alelnök az erdélyi magyarság körében tapasztalható megosztottságról. Tőkés kijelentette: ez a jelenség éppúgy nem véletlen, mint az, hogy a Ceauşescu-korszakban a magyart a románnal ugrasztotta össze a hatalom.
A Reggeli Újság főszerkesztője, Dénes László arra kérdezett rá, mi az európai közösség szándéka Romániával és az itteni magyarsággal. Tőkés szerint a román politikum helyesen lobbizik, nagy gondok nincsenek, de műhelytitok sem létezik, ami alapján az EP-ben a kisebbségben élő magyarokat megítélnék.
Magyarországi finanszírozással indulna újra az Erdélyi Napló
MTI, 2010. június 28.
Ősszel újraindulhat az Erdélyi Napló című hetilap, köszönhetően a finanszírozásba beszálló, a Magyar Nemzethez és Hír Tv-hez közeli üzleti vállalkozásnak – írta hétfőn saját forrásaira hivatkozva a hirkereso.ro portál.
A tavaly augusztusig Kolozsváron szerkesztett és kiadott hetilap volt főszerkesztője, Makkay József a hirkereso.ro tudomása szerint Liszkay Gáborral, a Magyar Nemzet és a Hír TV első emberével állapodott meg az Erdélyi Napló újraindításáról.
A portál emlékeztet arra, hogy Makkay már januárban úgy nyilatkozott: magyarországi cégekkel tárgyalnak az újság újraindításáról, mivel nem találtak olyan romániai magyar kiadót, amely vállalta volna a lap finanszírozását. Makkay akkor nem közölt részleteket, csak annyit mondott, hogy már az idén újraindulhat a lap.
A hirkereso.ro információi szerint a lap főszerkesztője Makkay József maradna. Az Erdélyi Napló Nagyváradon jött létre, 2004-től átköltöztették Kolozsvárra, ahol tavaly augusztusi megszűnéséig a Kalauz Kft. kiadásában jelent meg.
Erdélyben terjeszkedne a Magyar Nemzet
Hirkereso.ro, 2010. június 28.
Ősszel újraindulhat az Erdélyi Napló hetilap, miután a finanszírozásba beszáll egy Magyar Nemzet és Hír Tv közeli üzleti vállalkozás – értesült megbízható forrásból a hirkereso.ro. A lap újraindulását idén január végén jelentette be Makkay József főszerkesztő.
Akkor a Krónikának úgy nyilatkozott, hogy az újság még márciusban kikerülhet a standokra.
Makkay József januárban nem fedte fel a lap új tulajdonosainak kilétét, mindössze annyit közölt: „mivel nem találtunk romániai magyar lapkiadót, így magyarországi cégekkel tárgyaltunk, és ma úgy tűnik, révbe jut a lap sorsa. Részleteket majd egy későbbi időpontban, sajtótájékoztató keretében szeretnénk elárulni."
A hirkereso.ro viszont úgy tudja, hogy Makkay Liszkay Gáborral, a Magyar Nemzet és a Hír Tv első emberével állapodott meg a lap átvételéről. Információink alapján a lap főszerkesztője a jövőben is Makkay József lesz. A tervek szerint 16 oldalasról 24-re bővítenék a lap oldalszámát és A4-es formátumban jelenne meg. A Kolozsváron szerkesztett kiadványt tavaly augusztus óta nem adták ki, a lap évek óta súlyos anyagi gondokkal küszködött. Szakmai színvonalának és a példányszámának drasztikus esése Dénes László egykori főszerkesztő munkássága alatt kezdődött.
Miért nem sikerült megállapodni a Kulturális Autonómia Tanács megalakulásáról?
Transindex, 2010. június 29. –
Nem sikerült egyezségre jutni a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) megalakulásáról az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) pénteki ülésén. Az ügyről úgy az EMNT, mind az RMDSZ is kiadott sajtóközleményt – alább a két dokumentum vonatkozó bekezdéseit lehet olvasni:
Markó Béla elmondta, „volt egy első beszélgetésük a Kulturális Autonómia Tanács létrehozásáról, de nem tudtak mindenben megállapodni, így a tárgyalást folytatni fogják, várhatóan július 24-én Tusnádon, ahol egy nyílt EMEF-ülésre kerül sor."
Az EMNT-közlemény így indokolja a megállapodás elmaradásának okait: „Az RMDSZ képviselői világossá tették, hogy:
Elképzelésük szerint formailag a KAT az RMDSZ egyik – nem is döntéshozó, csak tanácskozó – testülete lenne a sokból. Ugyan a „kompromisszumkészségük" jeleként „beengedik" az EMNT által jelölt küldötteket is 25 százalékos arányban, de arról szó sem lehet, hogy ez az RMDSZ és az EMNT közös testülete legyen.
Tartalmi vonatkozásban: nem áll szándékukban komoly hatáskört adni, továbbá az érdemi működéshez szükséges forrást sem biztosítanák az amúgy az erdélyi magyar közélet jeles személyiségeiből álló testületnek.
Azt is egyértelművé tették, hogy a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa döntése alapján a magyar közösség identitásmegőrző programjainak támogatására kiutalt és az RMDSZ által kezelt adólejeink felhasználásába a KAT-nak sem lesz semmilyen szintű beleszólása – ez továbbra is az RMDSZ monopóliuma."
SIKERKÉPZÉS – Magyar-román nyelvű jogászképzés indul a Sapientián
Transindex, 2010. június 29.
Veress Emőd egyetemi adjunktus, a szak koordinátora szerint nem tömegoktatást szeretnének, hanem kutatással, gyakorlatias képzéssel, vendégtanárokkal tűnnének ki.
Jelenleg nagyon sok helyen folyik jogászképzés Romániában. A logikus az lenne, hogy a piaci konkurencia a minőség javulását hozza – ennek ellenére nem ezt látjuk. Szerinted mi ennek az oka?
Veress Emőd: – A jogászi pálya sikerszakma, a jogászképzés sikerképzés. Ezért szinte az összes egyetem indított ilyen szakot. A problémák oka ez. Nincs annyi minősített oktató, ahány képzés, sok oktató több egyetemen tanít. Ez pedig az oktatás minőségét rontja, hiszen az egyetemi oktatásban a tanárok idejének jelentős részét a kutatási munka kell elfoglalja. Aki több egyetemen, több városban tanít, nem marad ideje a kutatásra.
A romániai jogi oktatás modernizációja is elmaradt, elvont a képzés, a gyakorlat és a készségek fejlesztése nem kapnak hangsúlyt, pedig a nyugat-európai példák előttünk vannak és megvalósíthatóak. Jogászképzés esetén viszonylag egyszerű ez a mintakövetés: ez a legolcsóbb képzések egyike, nem kell más, mint diák, tanár és könyvtár.
Nagyon sok a tennivaló a modernizáció területén. A sapientiás jogászképzés ebben a modernizációs folyamatban akar elől járni. Számunkra nagyon egyszerű a magyarországi vagy a németországi eredményeket megismerni és a tapasztalatokat hasznosítani.
Egyáltalán szükség van-e ennyi jogászra? Van-e adat arról hogy évente hányan végeznek ilyen képzést, illetve arról, hogy reálisan hányan tudnak elhelyezkedni valamilyen jogi ismereteket feltételező szakmában?
– A rendszerváltáskor jogász szakon 3.975 diák tanult, ebből nappalin 2.298. A 2007/2008 egyetemi tanévben ez a szám 116.538, a nappalisok száma 35.694. Vagyis több mint 80.000 hallgató távoktatási formában próbál diplomát szerezni, ami biztos, hogy nem szerencsés.
Egyértelmű, hogy túlképzés van. Ennyi jogászra nincs szükség, ennek ellenére a jól képzett jogászokra óriási a kereslet. Nagyon sok intézmény bocsát ki jogi diplomákat, de a végzettek kis része rendelkezik a megfelelő tudással, hogy sikeresen lásson el bármely jogi szakmát.
A diploma ma már önmagában nem érték, mert nem tanúsítja, hogy milyen mélységű tudás kapcsolódik hozzá. A diplomának csak akkor van értéke, ha fedezetként van mögötte tudás. A munkaerőpiacon pedig rendkívül hamar eldől, hogy valaki rendelkezik-e versenyképes ismeretekkel.
Mi az az újdonság, amivel a Sapientián most induló jogászképzés növelheti a "piaci" részesedését?
– Modern jogászképzést nyújtunk, tartalmában és módszereiben is el akarunk térni a hagyományos modelltől, annak ellenére, hogy felvállaljuk a kolozsvári jogászképzés hagyományait. Fiatal, jól képzett, gyakorlatban is jártas oktatói csapatot hoztunk össze. Külföldi tanulmányutakkal szeretnénk a diákjaink tapasztalati lehetőséget nyújtani. Opcionális tantárgycsomagjaink úgy vannak összeállítva, hogy már az egyetem alatt lehessen szakosodni. A gazdasági és európai jogi képzés más egyetemekhez képest jóval nagyobb hangsúlyt kap.
A kötelező tárgyakon kívül számítunk neves külföldi jogászok által megtartott előadásokra, az egyetemi esték rendezvénysorozat keretében. Oktatási tevékenység mellett kutatóműhelyt szervezünk. Már az őszi induláskor saját könyveket tudunk kiadni. A következő tanévben 2-3 nemzetközi konferenciát szervezünk.
A kis hallgatói létszámnak köszönhetően (40 hallgató) valódi lehetőség van a diákok egyéni fejlődésével foglalkozni, szemben a más egyetemeken nyújtott tömegképzéssel. Európai szinten úttörőnek számítunk a kétnyelvű oktatással. Próbálunk tartalmában és koncepciójában is újat nyújtani, hiszen ugyanazt, ami a meglévő képzésben elérhető, nincs értelme reprodukálni.
Hamarosan kezdődik a beiratkozás
A Sapientia-EMTE idén induló jogi szakára 2010. július 9-23. között lehet beiratkozni. A szakról részletes információkat itt lehet megtalálni.
A BBTE-n évek óta létezik valamilyen szintű, magyar nyelvű jogászképzés: legalábbis néhány tárgyat magyarul lehet hallgatni. Mi az ami innen hiányzik?
– A BBTE-n óriási lépés volt, hogy sikerült a felvételin elkülönített kisebbségi helyeket biztosítani. Azonban az a jogos kérés, hogy a tantárgyak egy részét magyarul lehessen tanulni, nem talált meghallgatásra, elenyésző számú előadás hallgatható magyar nyelven.
Nem szeretnénk vitatni az ott elért eredményeket. A Sapientián más elvek mentén továbbgondoltuk a jogászképzés lehetőségeit, és a gondosan megtervezett kétnyelvűség keretei között alakítottuk ki a tanrendet. A tárgyak jóval nagyobb része lesz hallgatható magyarul, amelynek eredményeképpen a végzős hallgató román és magyar nyelven is érvényesíthető, alapos szaktudással kell rendelkezzen. Számos tárgy román nyelven lesz tanítva (polgári jog, büntetőjog, polgári eljárásjog, büntető eljárás), sőt, fokozatosan szeretnénk angol nyelvű tárgyakat is bevezetni.
Hogyan lehet elkerülni a tömegképzés csapdáját akkor, amikor egy egyetem számára a hallgatók száma bevételt – tehát az oktatásra fordítható pénz növelését – jelent?
– Nehezen. Az állami egyetemek számára is kényszerű opció volt, hogy a költségvetési alulfinanszírozást tandíjakból pótolják, a magánegyetemek pedig kifejezetten a tandíjakból működnek. A Sapientia részben magyar költségvetési forrásokból, részben tandíjakból illetve egyéb forrásokból működik, és célunk hogy a román költségvetés is vállaljon szerepet ennek az egyetemnek a működtetéséből.
Olyan egyensúlyi helyzetet kell ezekkel a forrásokkal gazdálkodva kialakítani, amely a szándékaink elérését biztosítja. Nagyon fontos, hogy kutatási támogatásokat is be lehessen vonni a finanszírozásba, ezek az oktatóknak és az egyetemnek is anyagi előrelépést jelentenek.
A magyar-román jogi szótár után magyar-román jogászképzés fűződik a nevedhez: mi emögött a stratégia, és mi lenne a hosszú távú cél?
– Nem az én nevemhez fűződik, csapatmunka van mindkét projekt mögött. A stratégia világos: a romániai, de akár az európai munkaerőpiacon sikeres jogászokat akarunk képezni. Azt szeretnénk, hogy végzőseink közül majd minél többen bírói és ügyészi pályára lépjenek, mert ezeken a pályákon alulképviselt a romániai magyarság. Ezek a pályák szakmai és társadalmi megbecsülést, elérhető anyagi biztonságot nyújtanak.
Ugyanakkor a közigazgatás számára is meg kell teremteni a szakember utánpótlást, hiszen nem mindegy az állami vagy az önkormányzati szektor működése szempontjából, hogy jól képzett szakemberek igazgatják-e dolgainkat. Nem utolsó sorban a magyar érdekeltségű magánszférának is nagy szüksége van felkészült, mindkét jogi szaknyelvet uraló jogászokra.
Egy átlagos jogra felvételiző diák mire kellene figyeljen, amikor egyetemet választ? Hogyan ismerszik meg a "diplomagyár", és melyek azok a jelek melyekből látszik, az illető tanintézményben komoly képzés folyik?
– A közbeszéd is rangsorolja az egyetemeket. A képzés hatásfoka, intenzitása a szakmai felvételi vizsgákon bizonyítható (például a bírói, ügyészi, ügyvédi felvételiken). Nagyon fontos a tanári kar: kik oktatnak, milyen tudományos és gyakorlati teljesítményük van az oktatóknak.
Hamarosan eljön annak az ideje is, hogy a romániai jogászképzésben is különböző, objektív toplistákat állítsanak össze. Ezeken a listákon a sapientiás jogász szak jól fog szerepelni, ha az oktatók komoly tudományos tevékenységet folytatnak.
A választást amúgy mindenki saját kockázatára végzi, a diplomagyár, vagyis a könnyen megszerzett diploma is egyik, a legegyszerűbb opció. Ez a döntés azonban könnyen oda vezethet, hogy aki ilyen döntést hoz, nem fog tudni a szakmájában elhelyezkedni.
• MAGYARORSZÁG
MÁÉRT – még július 19-e előtt
MTI, 2010. június 28.
A kormány még július 19-e előtt összehívja a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), amely hat évig szünetelt – közölte ma Gödöllőn Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Polgármesterek VIII. Világtalálkozójának második napján.
A kereszténydemokrata politikus hangsúlyozta: a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát is megtartják, „a kettő ugyanis nem vagy-vagy, hanem is-is". A MÁÉRT aktuális politikai kérdésekkel, míg a KMKF hosszú távú témákkal, feladatokkal foglalkozik.
Semjén Zsolt kiemelte: a jövő felé kell nézni, és a körülöttünk lévő országokkal együttműködésben kell törekedni arra, hogy mindenkinek a helyzete – nemzetiségi téren és életminőségében is – javuljon.
A magyar polgármesterek világtalálkozóján mintegy 450-en vesznek részt határon innen és túlról. A mai nap központi témája a határon túli kapcsolatok.
Semjén: még július 19-e előtt összehívják a MÁÉRT-et
MTI Gödöllő, 2010. június 28.
- A kormány még július 19-e előtt összehívja a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), amely hat évig szünetelt - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a magyar polgármesterek VIII. világtalálkozójának második napján, Gödöllőn.
A kereszténydemokrata politikus a találkozón - amelynek hétfői központi témája a határon túli kapcsolatok - hangsúlyozta: a MÁÉRT kitűnően működött a magyar-magyar párbeszéd területén, majd 2004 végén Gyurcsány Ferenc konfrontálódott a határon túli magyar vezetőkkel, s ezután az értekezletet többé nem hívták össze.
Megerősítette, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát is megtartják, "a kettő ugyanis nem vagy-vagy, hanem is-is". A MÁÉRT aktuális politikai kérdésekkel, míg a KMKF hosszú távú témákkal, stratégiai feladatokkal foglalkozik.
Jelezte még, hogy egységesítik a határon túli magyar támogatásokat, azokat a Szülőföld Alapon keresztül lehet majd igényelni. Ezzel a párhuzamosságokat, a mostani átláthatatlan rendszert kívánják felszámolni.
Semjén Zsolt kiemelte: a jövő felé kell nézni, és a körülöttünk lévő országokkal együttműködésben kell törekedni arra, hogy mindenkinek a helyzete - nemzetiségi téren és életminőségében is - javuljon.
A miniszterelnök-helyettes előadásában a magyar nemzetet három lábú székhez hasonlította: stabilitása az anyaország, a Kárpát-medence határon túli és a nyugati emigráció magyarsága. Ha bármelyik eltörik, kiesik, az egész szék felborul - fogalmazott. Ezért a kormány az egyetemes magyarságban gondolkodik, függetlenül attól, hogy az ország határain belül, a Kárpát-medencében, vagy valahol a nagyvilágban élő magyarokról van szó - fűzte hozzá.
Semjén Zsolt kiemelte: a kettős állampolgárságról szóló törvény lehetővé teszi, hogy a magyarság, amely nyelvében, kultúrájában mindig is egy volt, közjogi formában is megvalósíthassa egységét. Ez talán a legfontosabb identitást jelentő törvény - mutatott rá.
A törvény kapcsán elmondta, hogy bármelyik nagykövetségen vagy konzulátuson, illetve magyar önkormányzatnál be lehet majd adni a kérelmet január 1-től. Ezután gyorsított eljárással, három hónapon belül mindenki megkaphatja az állampolgárságot, ha ő, vagy felmenője a valamikori Magyarország területén állampolgár volt, és valamilyen szinten beszél magyarul.
Mint mondta, megpróbálják jóvátenni azt "a lelki Trianont", amelyet 2004. december 5., a kettős állampolgárságról szóló népszavazás okozott, s javítani a határon túli magyarság helyzetén.
Semjén Zsolt előadásában köszönetet mondott azért, hogy az árvíz sújtotta településen élők segítségére sietett a határon túli magyarság, majd ismertette a kormány 29 pontos gazdasági akciótervét, külön kiemelve a 16 százalékos egykulcsos adó és a családi adózás bevezetését. Mint kifejtette, "ennek lényege, hogy a gyermekek után olyan összegek lesznek támogatásként, amelyek nem is kerülnek az adó hatálya alá".
Amit az emberek a gyermekek nevelésére fordítanak, ahhoz az államnak semmi köze - fogalmazott Semjén Zsolt.
Kitért a bürokrácia csökkentésére is, mint mondta az ország gazdasági helyzete kikényszeríti, hogy bizonyos költségeket le kell faragni. Nem az ápoló és tanárnő bérét kell csökkenteni, hanem a vezetőkét - hangsúlyozta. Szólt arról is, hogy eltöröltek 12 adónemet, például egy ház építéséhez 51 engedély kellett, ennek egyharmadát megszüntették. Egyenes ági örökösödésnél pedig minden adó megszűnt.
A legszegényebb embereket ugyanakkor az államnak meg kell védenie - szögezte le a kereszténydemokrata politikus. Állami eszközgazdálkodási intézet jön létre, azaz az állam a hitelek miatt nehéz helyzetbe került családok lakását megveszi, s az érintettek bérlőként ott maradhatnak. Megtiltják továbbá, hogy a bankok jelzálogot jegyezzenek be lakásra devizahitel esetén - tette hozzá.
Ha Magyarország gazdaságilag is erős, tiszteletben álló ország, ennek pozitívumai a határon túli magyarságra is "átáramlanak" - mutatott rá a kormánypárti politikus.
A miniszterelnök-helyettes előadása végén felhívta a jelenlévő polgármesterek figyelmét arra az előző héten indított kezdeményezésre, hogy minden magyarok lakta települést megkeresnek: küldjenek egy-egy mondatot, amit fontosnak tartanak magukról. Ezeket márványtáblára vésik fel, amelyekből felépül a magyar megmaradás temploma.
A magyar polgármesterek világtalálkozóján - amelynek hétfői napját Gödöllőn vendégeskedő csángó gyermekek dalai nyitottak meg - mintegy 450-en vesznek részt, határon innen és túlról.
A második napon a program szerint előadást tart Szili Katalin volt házelnök, Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Duray Miklós, a Közép-európai Területfejlesztési Szövetség tiszteletbeli elnöke. A rendezvényen a résztvevők állásfoglalást fogadnak el.
Hamarosan újra ülésezik a Máért
Krónika, 2010. június 29.
A magyar kormány még július 19-e előtt összehívja a Magyar Állandó Értekezletet (Máért), amely hat évig szünetelt – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a magyar polgármesterek VIII. világtalálkozójának második napján, Gödöllőn.
A kereszténydemokrata politikus a találkozón – amelynek tegnapi központi témája a határon túli kapcsolatok volt – hangsúlyozta: a Máért kitűnően működött a magyar–magyar párbeszéd területén, majd 2004 végén Gyurcsány Ferenc egykori kormányfő konfrontálódott a határon túli magyar vezetőkkel, s ezután az értekezletet többé nem hívták össze.
Megerősítette, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát is megtartják, „a kettő ugyanis nem vagy-vagy, hanem is-is". A Máért aktuális politikai kérdésekkel, míg a KMKF hosszú távú témákkal, stratégiai feladatokkal foglalkozik. Jelezte még, hogy egységesítik a határon túli magyar támogatásokat, azokat a Szülőföld Alapon keresztül lehet majd igényelni. Ezzel a párhuzamosságokat, a mostani átláthatatlan rendszert kívánják felszámolni. Semjén Zsolt kiemelte: a jövő felé kell nézni, és a körülöttünk lévő országokkal együttműködésben kell törekedni arra, hogy mindenkinek a helyzete – nemzetiségi téren és életminőségében is – javuljon. A kormány az egyetemes magyarságban gondolkodik, függetlenül attól, hogy az ország határain belül, a Kárpát-medencében, vagy valahol a nagyvilágban élő magyarokról van szó – fűzte hozzá. Kiemelte: a kettős állampolgárságról szóló törvény lehetővé teszi, hogy a magyarság, amely nyelvében, kultúrájában mindig is egy volt, közjogi formában is megvalósíthassa egységét. Ez talán a legfontosabb identitást jelentő törvény – mutatott rá. A törvény kapcsán elmondta, hogy bármelyik nagykövetségen vagy konzulátuson, illetve magyar önkormányzatnál be lehet majd adni a kérelmet január 1-jétől. Ezután gyorsított eljárással, három hónapon belül mindenki megkaphatja az állampolgárságot, ha ő vagy felmenője a valamikori Magyarország területén állampolgár volt, és valamilyen szinten beszél magyarul.
Markó Béla, Románia miniszterelnök-helyettese, az RMDSZ elnöke a találkozón kiemelte: a térség országai egymásra vannak utalva, ezért is fontos az Európai Unión belül az együttműködés erősítése, amelyre jó alkalmat teremt, hogy jövőre Magyarország töltheti be az uniós elnökségi posztot. Mint hozzátette, összefogással el kell érni, hogy a kelet-közép-európai országok Unión belüli alárendeltségi szerepe megváltozzék. A válság egyik összetevője ugyanis álláspontja szerint éppen abból adódik, hogy az Unió nyugati része a csatlakozásnál egyfajta új piacként igyekezett kezelni ezen országokat. A politikus arról is szólt, hogy a válság miatt reformokkal birkózó Románia közvéleményében kedvező fogadtatásra talált a hír, amely szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök a bankok megadóztatását határozta el, napokig erről beszélt a román közmédia. Hozzátette: a határon túlnyúló infrastrukturális fejlesztések nincsenek kellőképpen kihasználva, lendületet adhat viszont az alakuló, több országot is érintő Duna-program. Szili Katalin, az Országgyűlés korábbi elnöke hozzászólásában a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának munkájáról szólva kiemelte: jelenleg 12 stratégia szolgálja a közös felemelkedést. Ezek között különösen jelentős a gazdaság, az infrastruktúra és az agrárfejlesztés, csakúgy, mint az oktatás és a kultúra területén a közös munka. A magyar polgármesterek világtalálkozóján mintegy 450-en vesznek részt, határon innen és túlról.
Martonyi János kedden Romániába látogat
MTI Budapest, 2010. június 28.
- Martonyi János külügyminiszter kedden hivatalos látogatást tesz Bukarestben román partnere, Teodor Baconschi külügyminiszter meghívására - tájékoztatta a Külügyminisztérium hétfőn az MTI-t.
A magyar-román külügyminiszteri találkozó mellett Martonyi János tárgyalásokat folytat Emil Boc miniszterelnökkel, Markó Béla miniszterelnök-helyettessel és Anca Ilinoiuval, Traian Basescu román államfő miniszteri rangú külpolitikai főtanácsadójával - írja a minisztérium.
A közlemény szerint a külügyminiszteri látogatás fő célja annak megerősítése, hogy az új magyar kormány elkötelezett a két ország stratégiai kapcsolatának fejlesztése és az intenzív együttműködés erősítése iránt. Ezt szolgálja az együttes kormányülések gyakorlata, amelyet a magyar és a román kormány is folytatni szándékozik - hangsúlyozza a tárca.
A Külügyminisztérium tájékoztatása szerint a Magyarország és Románia közötti együttműködés elmélyítésére lehetőség kínálkozik az energiapolitika terén mind regionális, mind pedig EU-keretekben, valamint a közös agrárpolitika területén és az európai Duna-stratégia kidolgozásában.
A magyar-román kétoldalú együttműködés intenzitását a kiterjedt gazdasági kapcsolatok is jól mutatják: Magyarország külkereskedelmi partnerei között Románia a tizedik legfontosabb ország, a magyar export számára az ötödik legnagyobb piac, a délkelet-európai régióban pedig a legjelentősebb felvevő piaca a magyar termékeknek - áll a közleményben.
Semjén Romániában: Tőkésék a Polgári Pártot bírálják
Impulzus, 2010. június 28.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) méltatlannak tartja, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes első hivatalos romániai látogatását a Magyar Polgári Párt (MPP) prominensei - illetve magyarországi támogatóik - "sérelmi politizálásuk eszközévé silányították" - szögezték le vasárnapi állásfoglalásukban az EMNT vezetői.
Az MTI bukaresti irodájába is eljuttatott dokumentum két aláírója, Tőkés László elnök, európai parlamenti képviselő, valamint Toró T. Tibor ügyvezető alelnök elítélte az MPP-t, amiért "a médiát, illetve az alternatív nyilvánosságot felhasználva támadta a nemzetpolitikáért felelős politikust és kíséretét".
Az EMNT állásfoglalása néhány nappal azután látott napvilágot, hogy az MPP nyilatkozatban fejezte ki csalódását és rosszallását Semjén Zsolt látogatásával kapcsolatosan, kifogásolva, hogy a miniszterelnök-helyettes romániai látogatásának programjából kimaradt a találkozó az MPP országos vezetőségével.
Az MPP panaszára reagálva Tőkés László és Toró T. Tibor elfogadhatatlannak nevezte, hogy "vélt vagy valós pártpolitikai tétekkel terhelődjön a magyar nemzetpolitika". "Vitás kérdéseinket magunk között kell rendeznünk, hogy a Kárpát-medencei magyar ügy, a külhoni magyar közösségek integrált autonómia-programjának hatékony képviselete az Orbán Viktor miniszterelnök által meghirdetett nemzeti együttműködés rendszerével összhangban megvalósulhasson" - olvasható az állásfoglalásban.
Az EMNT vezetői kifejezték köszönetüket azért, hogy Semjén Zsolt "vállalta a nemzetpolitikai rendszerváltozás koordinálásának fáradtságos küldetését". "Az általa Székelyföldön, Erdélyben és Bukarestben képviselt magyar nemzetpolitika sarokpontjai világosan mutatják, hogy a stratégiai célok megvalósítása érdekében történő magyar összefogásnak nincs reális alternatívája" - írták az EMNT vezetői.
• KÁRPÁT-MEDENCE
Magyar polgármesterek világtalálkozója Gödöllőn
Új Magyar Szó, 2010. június 29.
„A gazdasági válság kényszerűség, de egyben esély is arra, hogy felismerjük: a térségbeli országok egymásra vannak utalva, így közöttük nemcsak ajánlatos, hanem kötelező az együttműködés" – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes tegnap, a Magyar Polgármesterek VIII. Világtalálkozójának zárónapján, Gödöllőn.
„A gazdasági válság kényszerűség, de egyben esély is arra, hogy felismerjük: a térségbeli országok egymásra vannak utalva, így közöttük nemcsak ajánlatos, hanem kötelező az együttműködés" – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes tegnap, a Magyar Polgármesterek VIII. Világtalálkozójának zárónapján, Gödöllőn.
Az RMDSZ elnöke kiemelte: a térség országai számára alapvetően fontos az Európai Unión belül az együttműködés erősítése, amelyre jó alkalmat teremt, hogy jövőre Magyarország töltheti be az uniós elnökségi posztot. Mint hozzátette, összefogással el kell érni, hogy a közép-kelet-európai országok unión belüli alárendeltségi szerepe megváltozzon. A válság egyik összetevője ugyanis álláspontja szerint éppen abból adódik, hogy az unió nyugati része a csatlakozásnál egyfajta új piacként igyekezett kezelni ezen országokat.
A politikus álláspontja szerint az önkormányzatok közötti együttműködés jelentheti a felhajtóerőt az országok közötti együttműködés számára, és nem fordítva, ezért alapvetően fontos, hogy a térségbeli magyar önkormányzatok „előreszaladjanak" az együttműködés terén.
A szövetségi elnök beszélt az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának jelentőségéről és céljairól is. Mint mondta: a szövetség nehéz időszakban vállalta a kormányzást, amikor a korábbi kormány által kitermelt problémákat kell megoldani, ennek ellenére érdemes volt kormányzásra vállalkozni, mert ez a nehéz időszak esélyt jelent a valóban mélyreható közigazgatási reform, az erdélyi magyar közösség számára is létfontosságú decentralizáció megvalósítására is.
Szili Katalin, az Országgyűlés korábbi elnöke hozzászólásában a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának munkájáról szólva kiemelte: jelenleg 12 stratégia szolgálja a közös felemelkedést. Duray Miklós felvidéki politikus a közelmúltban bécsi székhellyel megalakult Közép-európai Önkormányzati és Területfejlesztési Szövetség céljait ismertette.
A világtalálkozón kitüntetéseket adtak át a magyar önkormányzatiság fejlesztésében kimagasló eredményt elért polgármestereknek.
Felvidék.ma, 2010. június 29.
A Református Egyházak Világközössége (REV) tiltakozik a szlovákiai nyelvtörvény ellen; erről az Egyesült Államokban, Grand Rapids városában tartott nagygyűlésén zárónyilatkozatot fogadtak el - tájékoztatott erről a Magyarországi Református Egyház zsinatának kommunikációs szolgálata. A közlemény szerint a magyar nyelvhasználat szabadságát korlátozó szlovákiai jogszabállyal kapcsolatban a nyilatkozat elutasítja "azokat a politikai helyzeteket, amelyeket a diktatórikus hatalomgyakorlás és az erőltetett és kikényszerített uniformitás jellemez".
Mint írták, "a református közösség elítél minden olyan helyzetet, amelyben a hatalommal bírók elnyomják és kizsákmányolják az erőtleneket és a többség uralja a kisebbséget helyi, regionális és nemzetközi szinten".
A nyilatkozat egy másik pontján kitér a Romániai Református Egyház helyzetére is, megemlékezve a kommunista diktatúra halálos áldozatairól, sürgetve rehabilitációjukat. Egyúttal a dokumentumban elfogadhatatlannak nevezik, hogy az 1945 és 1989 között kisajátított egyházi vagyont még mindig nem kapták vissza az egyházak Romániában.
A Magyarországi Református Egyház közölte: a REV a hétvégén "a világszerte élő reformátusok családjaként hitet tett az alapvető emberi jogok mellett", és felemelte szavát azokért, akik üldöztetést szenvednek hitük miatt. A szervezet fontosnak tartja a keresztény felekezetek, illetve a különböző vallási csoportok közötti kapcsolatokat is.
A REV június 19-én alakult meg az amerikai városban, ahol elfogadták a világszervezet alkotmányát. A magyar delegáció és az európai tagegyházak nevében Bölcskei Gusztáv magyar püspök, a református közösség európai elnöke látta el kézjegyével az alapító dokumentumot.
A REV célja, hogy a mintegy 80 millió tagot számláló református, presbiteriánus, kongregacionalista és egyesült tagegyházakat a korábbinál nagyobb súllyal képviselje a római katolikus, az ortodox, az evangélikus és a karizmatikus egyházakkal, valamint ezek világszervezeteivel folytatott ökumenikus párbeszédben.
• ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Bűntelenség és Büntetlentelenség
Transindex, 2010. június 28. – Szakáts István
Ez nem volt szép, fiúk. Biszku Bélával szemben sem. Magatokkal szemben sem. Velem szemben sem.
1. A tények (és a számok)
Folyó hó 27-én délután 4 órai kezdettel a kolozsvári Bulgakov kávézó emeleti termében került vetítésre Novák Tamás és Skrabski Fruzsina Bűn és bűntelenség című színes, magyarul beszélő filmje. A vetítést megelőző beszélgetés során a két jelenlevő alkotó és Szálinger Balázs moderátor tolmácsolásában mintegy 50 néző nyerhetett betekintést a film "előtörténetébe". Itt megtudtuk, hogy a film "átverésre épül" - merthogy a filmkészítők sokáig sem igazi szándékukat, sem igazi identitásukat nem fedték fel az interjúalany Biszku Bélának, és azt is, hogy a szerzők "megadták Biszkunak az esélyt, hogy elmondja, miként emlékezik az '56-os eseményekre". Ezután következett a tulajdonképpeni mozi, melynek kezdetekor az alkotók és a moderátor felálltak, elhagyták a termet, és többet vissza se jöttek - így a vetítés utánra beígért beszélgetés elmaradt. A 70 perces vetítés végén a közönség is felállt, és elhagyta a vetítőtermet. Egyetlen taps nem hangzott el. A lépcsőfordulóban egy asztalon mintegy 12 üveg fehér- illetve vörösbor, két tányér (piros és fehér) szőlő, egy tányér kockára tört csoki és egy tányér háromszög alakúra vágott sajt várta a nézőket. Egy fél üveg bor el nem fogyott, az emelet pedig 2 perc alatt kiürült. A teremben négy ember maradt, köztük jelen sorok szerzője, aki este hét óra kilenc percig még elfogyasztott két szem fehér szőlőt, két szem piros szőlőt, két kocka csokit és két háromszög Rucăr (?) sajtot. Eközben a barátaival beszélgetett. Azután hazament.
2. A probléma
Jelen sorok szerzője szégyelli, hogy a film végén azzal az érzéssel maradt, hogy a tömeggyilkos Biszku Béla egy fasza fiú, aki egy önmaga számára koherens világképre dekantálta az általa megélteket, és aki a maga 89 éve dacára, józan, magas belső koherenciájú diskurzusával feltörölte a padlót azzal a két, érvelni is képtelen fiatallal, aki a film végére immár erőtlenül hányta a szemére, hogy de igazán bocsánatot kérhetett volna a magyar nemzettől (és ezt még be is vágták, hehe). Emellett, jelen sorok szerzője úgy érezte, sokkal inkább a szerzők kéne bocsánatot kérjenek a forgatás hetei során lebélabácsizott Biszkutól, akinek (a film elkészítése céljából) úgy férkőztek a bizalmába, hogy előre megfontolt szándékkal átbaszták. Összesítve, jelen sorok szerzője úgy érezte, ez a film pont fordítva sült el, mint szeretett volna, és szégyellte, hogy nem érti, miért... ezért elhatározta, hogy utánagondol.
3. A megközelítés
Bármennyire látványosak is voltak, Milgram '63-as és a Stanford egyetem '70-es évekbeli pszichológiai kísérleteit (http://listverse.com/2008/09/07/top-10-unethical-psychological-experiments/) ma már csak az etikátlanság elrettentő példáiként tanítják, azért, mert az alany tudatos átverésére alapulnak. A tudományos megismerés etikája sokat változott 30 év alatt, és ma már hiteltelen, lehivatkozhatatlan minden olyan eredmény, amely (a mai szempontok szerint) etikátlan körülmények között született. Ezen mai szempontok pedig például előírják azt, hogy az alanynak tudnia kell arról, hogy milyen kísérletben és milyen céllal vesz részt. Ezért egy Biszku Béláról szóló pszicho(pato)lógai tanulmányt például ma már nem lehetne "a márokpapi bélabácsi" hantára felépíteni.
Igaz, József Atilla is megmondta anno, "a líra logika, de nem tudomány" és persze, a film nem tudomány, és persze, a tudományos megismerés etikája nem kell érvényes legyen a filmre. De minél inkább megismerés egy film tétje, annál inkább érvényessé válik rá a megismerés etikája. Ez a film márpedig 91%-ban dokumentum, és 9%-ban fikció (a fikció része pedig itt csak kötőanyag), és ez az alapjában dokumentumjelleg által adott megismerési tét kellene kötelezze a filmet a téma etikus megközelítésére. Csakhogy a megközelítés nem etikus (igen, még Biszku Béla esetében is lehet és kell etikus megközelítésről beszélni) és ez két lehetséges végkimenetelhez vezet: a) a megismerési tét diszkreditálásához (ezzel pocsékba megy a film 91%-os dokumentumjellege) b) a fikciójelleg felmagasodásához (ehhez viszont a 9%-os fikció erőtlen).
4. A történetvezetés
Az alapjában hamis felállás utóbb feszélyezően manipulált helyzeteket hoz létre. A film egy jelenetében Skrabski Fruzsina "finoman" basztatja Biszkut, hogy a vadászat ugye úri sport, és voálá! kicsalja alanyából a Mondatot, hogy ő "nagyvadra" vadászott igazán. Há há há -némi röhécselés a teremben. Csakhogy ez a Michael Moore-os manipuláció egyrészt még hiteltelenebbé teszi a filmet mint dokumentumot, másrészt pedig szánalmat ébreszt az alany iránt, akiről tudjuk, hogy jóhiszeműen megy bele a csapdába, és nem is gyanítja, milyen kontextusban fog ez a mondata elsülni. Mi persze tudjuk, és röhögünk is. De azt is tudjuk, hogy a riporter is tudta, előre... a geci. Ugyanilyen olcsó, ha éppen nem jellemtelen gag ama bizonyos banner a piros szíves lenyomatokkal, közöttük a Biszkut éltető szöveg, vagy éppen a KISZ-es (?) zászló.
Ez az alapjában hamis felállás kényszeríti ki azt is, hogy a filmet legtöbbször nem a sztori, hanem a vágás vezeti. Az pedig, hogy a vágás, mint a diskurzus egy látható eleme jelenik meg, a manipuláció érzetét erősíti. A megoldások olykor gyengék (pl. a márokpapi szekvencia - itt a Csinibaba vágására gondoltam bezzegve-sóhajtva) olykor zicceresek (pl. Biszku háromkosztümös nagymonológja), de túl gyakran csak pop-kultúrásan mondvacsináltak, és ezzel egyre jobban rontják a film dokumentumjellegét, és ezzel hitelét.
5. A tartalom
A tulajdonképpeni film számomra akkor kezdődött, mikor a szerzők végre színt vallottak Biszkunak, és "az Ördög" érdemben elkezdhetett beszélni a tulajdonképpeni témáról, tulajdonképpeni interjúvolóinak. Kár, hogy addig már a film több, mint fele lement, bőven megspékelve manipulatív, hangulatkeltő, bullshitértékű gag-ekkel. Szálinger mondata, mely szerint a szerzők "megadták Biszkunak az esélyt, hogy elmondja, miként emlékezik az '56-os eseményekre" itt bizonyult kétszeresen is hamisnak: először, mert Biszkunak úgymond megadtak egy esélyt, amelyet viszont ő maga sosem kért, másodszor, mert a film - szerkesztése által - igazából megvonja Biszkutól az esélyt, hogy elmondhassa a magáét.
Na és akkor kis kajánsággal néztem végig, hogy a nagy szembesítéskor az alkotók igazából nem tudtak mit kezdeni a helyzettel - anyaguk legértékesebb részével. Sem élőben, sem a szerkesztéskor. Nem az a baj, hogy mint az látható volt, Biszku az első 10 másodperc után gyakorlatilag végig uralta a helyzetet. Hanem az, hogy az alkotók nem ismerték fel az ebben kínálkozó lehetőséget. Heeej, bár beismerték volna, hogy Biszku nagyobb náluk. Bár hagyták volna még, hadd mondja, ha már elkezdte mondani. Bár többet betettek volna a megnyílt Biszku Bélából (Nicholson monológja jut eszembe a Few Good Men-ből). Hallatlanul, de hallatlanul érdekes volt betekintést nyerni Biszku Béla külön bejáratú, saját törvények által mozgatott, saját levezetési rendszerben igazolt világába. Még kíváncsi lettem volna rá. Rá. Mondom, rá. Csakhogy mire elkezdte, már vége is lett.
És ahelyett, hogy manipulációt, hangulatkeltést és popkultúrás esetlegességet mellőzve megadták volna Biszku Bélának a szót, nekem, nézőnek pedig az ítélet lehetőségét, az alkotók azt választották, hogy bohóckodva beöltözzenek korabeli katonamundérba, a film végére odabiggyesszenek egy kislányt, aki mond valamit (20 másodpercembe tellett, míg rájöttem, hogy ez nem a dvd-n következő film nyitóképe) stb, engem pedig hülyének nézve, cinkos összeröhögésekkel, kézenfogva vezessenek a kívánt következtetés felé. Ez nem volt szép, fiúk. Biszku Bélával szemben sem. Magatokkal szemben sem. Velem szemben sem.
A Biszku-film a Bulgakovban
Erdely.ma, 2010. június 28. – Varga Melinda
Kuriózum jellegű filmet mutattak be a Dihorfeszt néven futó évzáró irodalmi fesztivál alkalmával Kolozsváron, a Bulgakov kávéházban. A Bűn és Bűntelenség Biszku Bélát, Magyarország egykori belügyminiszterét szembesíti tetteivel, akinek közvetlen szerepe volt az 1956-os forradalmat követő megtorlásokban.
Ha vannak náci vadászok, miért nincsenek kommunista vadászok? – merült fel a kérdés Skrabski Fruzsina és Novák Tamás, Bűn és Bűntelenség című film készítőiben.
Ezzel a merész gondolattal indul el az úgynevezett kommunista vadászat, vagyis olyan még élő „nagyérdemű személyiségek" felkutatása, akiket, ha nem is felelősségre vonni, de legalább szembesíteni lehet a szocializmus alatt elkövetett tetteikkel.
A Biszku Béla, a film főszereplője 1957 május 9-től 1961 szeptember 13-ig mint belügyminiszter tevékenykedett, ezen időszak alatt irányítója volt az 1956-os forradalmat követő megtorlásoknak, amikor mintegy háromszáz embert végeztek ki, 21000 került börtönbe és csaknem kétszázezer ember menekült el Magyarországról. Ezt követően mint miniszterelnök-helyettes tevékenykedik(1961 szeptember 13 – 1962 szeptember 27), majd 1962-től a KB titkára, amikor is szembefordult Kádár János enyhülő politikájával, ezért felmentették tisztségei alól, és nyugdíjazták. 1980- 1989 között a Szakszervezetek Országos Tanácsának (SZOT) Számvizsgáló Bizottság elnöke.
A rendszerváltás után senkinek nem adott interjút, jelenleg Budapesten, rózsadombi lakásában él kialakítva maga körül egy saját, olykor irreálisnak tűnő világot, mindezt azzal a meggyőződéssel tetőzve, amit tett, amiben részt vett, jól csinálta- derült ki a filmvetítést megelőző beszélgetésből.
A két fiatal újságíró a mandiner.hu internetes portál munkatársaként igencsak nagy fába vágta a fejszéjét, mikor úgy döntöttek, felkeresik őt. Nem volt egyszerű feladatuk, viszont kis cselszövéssel sikerült a bizalmába férkőzniük. Biszku Márokpapiban született, ahová a két riporter többször is ellátogatott, majd a falubeliek, a polgármester hozzájárulásával márokpapi fiataloknak adták ki magukat, így vették fel a kapcsolatot a hírhedt politikus lányával, majd magával Biszkuval.
Négy alkalommal találkoztak vele, többek között a szülőfalujába is elvitték- derült ki.
Elmondásuk szerint Biszku nagyon kedélyesen fogadta őket, szívesen mesélt, közvetlenül válaszolt kérdéseikre, mindeközben hozzájárulását adva a felvett anyag felhasználásához, közzétételéhez is. Miután leleplezték magukat a riporterek, a politikus nem gurult dühbe, ugyan meglepődött, de továbbra is nyilatkozott, sőt még könyvet is dedikált nekik.
Skrabszki Fruzsina kérdésére, miszerint bocsánatot kérne-e bárkitől is, aki ellen vélhetően bűnt követett el, nemleges választ kapott. Azt ugyan kijelentette, hogy sok minden bánható, a Rákosi- rendszertől kezdődően a rendszerváltásig, de nem érzi felelősnek magát a történtekért. Úgy érvel, hogy mindenről az akkori törvényhozó hatalom tehet, a kivégzéseket, az ítéleteket nem ő rendelte el. Határozottan tiltakozik az ellen, beleszólása lett volna bármibe is. Viszont köztudott, hogy a törvényhozó hatalmat manipulálta, óriási szerepe volt döntéseinek.
Közvetlensége, hozzájárulása ellenére, Magyarországon a filmet nem hagyta levetíttetni, a nyilvános premierre június 16-án került volna sor az Uránia filmszínházban, Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének évfordulójára, ám a mozit a Biszku család perrel fenyegette. Akkor még úgy volt, hogy a kolozsvári Bulgakov Irodalmi Kávéházban lesz az első vetítés.
Időközben egy budai étteremben, a Menta teraszon csak bemutatták a Bűn és Bűntelenséget, ahol mintegy 1500- 2000 látta, politikusok, fiatalok álltak sorba, várva az újabb vetítés időpontját. Az óriási sikernek az lett a következménye: a két Biszku lány végül is megnézte az apjukról készült filmet és beleegyeztek a további, akár filmszínházban történő vetítésekbe is. Biszku Béla a kezdeti közvetlensége, nyíltsága ellenére mai napig tiltakozik a film nyilvánosságra hozzatala ellen. Ám ennek ellenére most már az Uránia filmszínház is rábólintott a Bűn és Bűntelenség műsorra tűzésére.
A kolozsvári Bulgakov kávéház zsúfolásig telt meg érdeklődővel, a film pörgőssége, sokatmondó jelenetei megdöbbentették úgy a fiatal, mint az idősebb generációt.
Novák és Skrabszki mai ember szemével vették nagyító alá egy rendszerváltás előtti politikai személyiség bűneit, így nem csak az idősebbek számára mondott sokat a Bűn és Bűntelenség, hanem azoknak is, akik csak történelem vagy magyarórákon hallottak ezekről a dolgokról.
És hogy milyen is volt Biszku Béla személyisége? Miről árulkodik, hogy kamerák elé állt egy olyan személy, aki a rendszerváltást követően senkinek nem adott interjút? A film készítői szerint, mindez nem más, mint nagyfokú emberi hiúság bizonyítéka, amely mögött lehet, hogy megbújik egy kevés megbánás is elkövetett tetteivel szemben.
A filmben láthatunk egy olyan jelentett, amely kiválóan bizonyítja: Biszkunak betanult történetei voltak és nagyon jól tudott hazudni. Ugyanis három egybevágott jelenettel találkozunk, amikor ugyanazt meséli, ugyanazokkal a gesztusokkal, hanglejtéssel, mimikával.
A film érdekességeként említhető, amikor Biszku Nicolae Ceauşescuról, Kádár Jánosról, Nagy Imréről beszél. Véleménye szerint: Ceauşescut román módra ölték meg, ami számára kegyetlen, ezért úgy látja, nem lelőni, hanem felakasztani kellett volna. Másik megdöbbentő kijelentése: Nagy Imre megérdemelte a halálát. A sokkoló jelentek mellett a két riporter nem mellőzi a humort sem, amely ugyan tragikomikus súllyal bír, ám nagyon élvezhetővé, közönségbaráté teszi a filmet. Ugyanakkor több 1956-os elítéltet vagy azok családtagjait, barátait is megszólaltatnak, akik vallanak Biszkuról valamint a régi rendszerről.
Novák Tamás és Skrabszki Fruzsina elárulta: várhatóan láthatunk még tőlük hasonló „vászoncsemegét", hogy mit, azt nem voltak hajlandóak a sajtó tudomására hozni, érvelvén azzal, így nem lenne meglepetés.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung a magyar állampolgársági törvényről
MTI Berlin, 2010. június 29.
- Az új magyar állampolgársági törvényről közölt elemzést keddi számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
A német konzervatív napilap Magyarországgal rendszeresen foglalkozó tudósítója, Reinhard Olt az írás címében hangsúlyozta, hogy a törvényben nem területekről, hanem személyekről van szó. A cikkíró bevezetőjében kiemelte, hogy a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező új magyar kormány néhány hét alatt "nagy horderejű" döntéseket hozott, és azok többségét már a törvényhozás is elfogadta. Ezek közé tartoztak a kettős állampolgársággal, illetve a Trianonra emlékező nemzeti összetartozás napjával kapcsolatos döntések, amelyek különösen a szomszédos Szlovákiában diplomáciai tiltakozásokhoz és ellenintézkedésekhez vezettek - emlékeztetett Olt.
A tudósító szerint a hamarosan hivatalba lépő új szlovák kormány számára - amely két kereszténydemokrata, egy liberális és egy magyar kisebbségi pártból áll, és amelytől Martonyi János külügyminiszter egy új stílust vár - sem lesz könnyű az évek óta feszült kétoldalú viszony kezelése. Ennek kapcsán Olt emlékeztetett: az Orbán-kormány még a szlovákiai lakosság 10 százalékát kitevő magyar népcsoport részéről is azt a szemrehányást kapta, hogy jobb lett volna, ha a kettős állampolgárságra vonatkozó határozat meghozatalával megvárja a szlovákiai választásokat.
A német lap beszámolt arról is: Orbán Viktor kormányfő helyettese, Semjén Zsolt azt hangsúlyozta, hogy az állampolgárság megadása egy állam szuverén jogai közé tartozik. Martonyi külügyminiszter pedig a többi között arról beszélt: a törvény nem jelenti azt, hogy "két, három vagy négy millió etnikai magyar automatikusan állampolgársághoz jut." A külügyminiszter szerint sokkal inkább arról van szó, hogy a szomszédos országokban élő magyarok számára biztosítsák ugyanazokat a lehetőségeket, amelyekkel az 1956-os - levert - népfelkelés után elüldözöttek vagy menekültek már régóta rendelkeznek. Mindehhez a tudósító hozzátette: az állampolgárság - a korábbi, mindezzel ellentétes híresztelésekkel szemben - nem biztosítja sem a választói jogot, sem pedig azt, hogy az érintettek magyarországi szociális szolgáltatásokra tartsanak igényt.
A tudósító emlékeztetett: miközben Magyarország az állandó lakhely-kritériumot törölte az állampolgárság megszerzéséhez szükséges feltételek közül, a szlovákiai parlament egy olyan megtorló lépésről határozott, amelynek értelmében elvesztik szlovákiai állampolgárságukat azok a személyek, akik önkéntesen más állampolgárságot szereznek. Ezzel - mint írta - gyakorlatilag mind a két ország az állampolgárságról szóló, 1997-ben elfogadott európai megállapodáshoz igazodott. Egyes uniós tagállamok a magyarországihoz hasonló törvénnyel rendelkeznek - utalt rá Olt, kiemelve, hogy Németország is biztosítja az útlevelet a Lengyelországban élő német kisebbség számára.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikkírója hangsúlyozta, hogy az állampolgársági jog nemzeti, nem pedig (európai uniós) közösségi jog. Emlékeztetett arra, hogy egyetlen más ország sem kelt ki olyan hevesen a magyar törvény ellen, mint Szlovákia. Sem Románia, sem Szerbia - a kettős állampolgárságot ezek az országok is biztosítják az országhatárokon kívül élő honfitársak számára. És "magától értetődően" Szlovákia is a határokon kívül élő szlovák nemzetiségűek számára - és "természetesen" a mintegy 120 ezres magyarországi szlovák kisebbség számára is -, amennyiben ezt az érintettek akarják.
Mindennek alapján a tudósító felvetette: mi a rossz abban, hogy Magyarország a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségűek számára mindezt most törvényben is lehetővé tette. Ezzel összefüggésben Reinhard Olt "abszurdnak" nevezte azt a vádat, hogy ez az anyaország igényének jelzését jelentené a trianoni határmódosítással elvesztett területekre. Emlékeztetett arra, hogy egyrészt Magyarország a fordulatot követően a szomszédos országokkal kötött alapszerződésekben mindezt egyértelműen elutasította. Másrészt pedig az állampolgárságról szóló törvénnyel együtt elfogadott, a nemzeti összetartozás napjáról (Trianoni Emléknap) szóló törvényi rendelkezésben minden fajta revíziós gondolkodást a lehatározottabban elvetett - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Értékek mentén
Szabadság, 2010. június 29. – LACZKÓ VASS RÓBERT
Vándorbottal a kezében, túrazsákkal a hátán, mozgalmárok és felesége társaságában masíroz Pécsváradról a Zengő magasára Sólyom László jogtudós, „Európa egyetlen zöld elnöke". Közép-európai, huszonegyedik századi léptékkel ugyan, de kicsit olyan, mint Gandhi a sómenetelésnél. A kerekded szemüveg mögötti meggyőződéses mosoly legalábbis elgondolkodtató. A fénykép 2006. áprilisában, a Bazsarózsa-túrán készült. Egyik pillanatfelvétele annak az emlékezetes, nemzetközi visszhangot is kiváltó küzdelemnek, amelyben a tájvédelmi körzetként számontartott magaslatot polgári kezdeményezéssel sikerült megvédeni a kormányzat és a NATO lokátorépítési szándékaitól. Ezt a képet láthatjuk most Egy elnökség lenyomata című kötetének a borítóján, amelyben a leköszönő köztársasági elnök válogatott beszédek és interjúk mellett egy sor személyes hangvételű megjegyzésben vet számot öt éves mandátumával. Amikor a kötet megjelent, Sólyom László már tisztában volt azzal, hogy a kétharmados kormányzásra berendezkedő magyar politikumnak nem érdeke hivatalban tartani egy olyan elnököt, aki pártpolitikai függetlenségét következetesen hangsúlyozva maradéktalanul élni kíván az alkotmányban rögzített jogosítványaival.
Hivatalosan ugyan senki nem fogalmazta meg, tulajdonképpen mi a kormányoldal kifogása Sólyom László stílusával és módszereivel kapcsolatban, az általuk javasolt Schmitt Pál bemutatkozása mégis nagyon sokat sejtet. Sólyom László jogtudóshoz illő megfontoltságával, az elnöki méltósághoz igazított arisztokratikus habitusával ellentétben Schmitt egy kedélyes hangulatú, közvetlen és laza hivatalnoknak ígérkezik. Az „emberek elnöke" szeretne lenni, akinek legfontosabb misszióját a magyar nyelv ápolása, a sportélet fellendítése, az egészséges életmódra és az élethosszig való tanulásra nevelés képezik. Nyilatkozó frakciótársai szerint olyan ember, akin a bőrkabát és az öltöny is jól áll. Nem filozófus alkat, ért és beszél is az emberek nyelvén, egyaránt megvan benne a közvetlen emberi és szigorú alkotmányos értékek tisztelete. (Homályban marad persze, hogy miért kellene egy köztársasági elnöknek inkább közvetlennek, az emberek nyelvén beszélőnek lennie, mint mértéktartónak és arisztokratikusnak. Az elnöki hivatal végső soron a legmagasabb állami méltóság, a budavári Sándor-palotában berendezett elnöki rezidenciához pedig dukál is egyfajta arisztokratizmus...)
A kétszeres olimpiai bajnoki címmel, komoly sportdiplomáciai karrierrel rendelkező, de magasrangú politikusi megbízatásait mintha túl sűrűn váltogató Schmitt olyan államfői felfogás mellett érvelt az őt jelölő frakció előtti meghallgatáson, ami tökéletesen illik a kormányzati szándékhoz. Vagyis a kétharmados parlamenti hatalomgyakorlást egy közepes erősségű államfőnek nem szabad ellensúlyoznia, befolyásolnia, sőt: az ő hatáskörében lévő döntések tekintetében is folyamatosan egyeztetnie, konzultálnia kell a politikummal.
Nos, éppen ez az, amiben Sólyom László jobbra is, balra is hajthatatlannak mutatkozott elnöki mandátuma során, mondván: „a független pozíciókat nem lehet pártalkuk tárgyává tenni." Személyi kérdésekben soha nem kérte ki a pártok véleményét, jelölési gyakorlatában a felkészültség mellett a pártatlanság volt az elsődleges szempont. Jogtudósként pedig nagyon is komolyan vette az alkotmányban rögzített szerepét. A részben általa kodifikált államszervezet demokratikus működésének őreként elődeinél jóval több alkalommal fejezte ki aggályait a törvénykezéssel kapcsolatban – legutóbb a kétharmados parlamenti többséggel szemben –, és küldte vissza megfontolásra vagy éppen alkotmányossági vizsgálatra az egyes jogszabályokat.
„Vitathatatlanul ő volt a legjobb köztársasági elnök az eddigiek közül" – nyilatkozta Tölgyessy Péter alkotmányjogász, a Sólyom for president! nevű civil kezdeményezés egyik aláírója. A kezdeményezés, amelynek a sokezer támogató ellenére sem lehetett akkora súlya, hogy legalább a választhatóság esélyét és 50 képviselő támogatását megszerezze az érvényes jelöléshez, a következőképpen foglalja össze Sólyom elnökségét: „Sólyom László működése megmutatta, milyen jelentősége van annak, hogy a súlyosan megosztott ország élén ki áll. Sólyom László az alkotmány embere, a jogállam rendíthetetlen őre maradt a legkritikusabb helyzetekben is. Erkölcsi példaadása, mértéktartó, de határozott megnyilatkozásai útmutatásul szolgáltak mindannyiunk számára. Sokat tett azért, hogy az ország tekintélyét erősítse, érdekeit képviselje kül- és belföldön egyaránt. Országjárása reményt és erőt adott mindazoknak, akik természeti és kulturális örökségünk megőrzésén fáradoznak. Személyében a határon túli magyarság legfőbb pártfogóját üdvözölhette, aki felismert és megragadott minden alkalmat a kisebbségek jogainak védelmére, valamint a kölcsönös megbecsülésen alapuló jószomszédi kapcsolatok ápolására."
Annyi bizonyos: a népszerűségét a kritikák ellenére is őrizni tudó Sólyom László „nyugdíjazásával" karakteres elnököt veszít Magyarország. Egy olyan elnököt, akinek saját maga által fogalmazott, igényesen szerkesztett és tartalmas beszédeire, kellő súlyú megszólalásaira és következetes érték-képviseletére nem lehetett nem odafigyelni. Elnökségének lenyomata egyetlen aforizma-gyanús mondatában is összegezhető: „A tisztesség hosszú távon megéri."
Öt év után: búcsú a Sándor-palotától
Új Magyar Szó, 2010. június 29. – Gyulay Zoltán
Még egy hónap, és elköszön a budai Sándor-palotától Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke. Orbán Viktor szerint ugyanis „új műsorhoz új férfi kell".
A Fidesz segítette 2005-ben Sólyom László bekerülését a magyar köztársasági elnöki székbe, s most a Fidesz tessékeli is ki onnan. Az utódnak jelölt Schmitt Pál kétszeres olimpiai bajnok tőrvívót, az Országgyűlés elnökét nagy valószínűséggel már ma, az első fordulóban megválasztják, de csak augusztus 5-én költözhet be a budai Sándor-palotába.
A Fidesz segítette 2005-ben Sólyom László bekerülését a magyar köztársasági elnöki székbe, s most a Fidesz tessékeli is ki onnan. Az utódnak jelölt Schmitt Pál kétszeres olimpiai bajnok tőrvívót, az Országgyűlés elnökét nagy valószínűséggel már ma, az első fordulóban megválasztják, de csak augusztus 5-én költözhet be a budai Sándor-palotába.
Arisztokrata és plebejusok
Most már biztos: a harmadik köztársaságnak negyedik elnöke lesz. Alig egy hete a parlamentben bő kétharmados többséget magáénak mondható Fidesz–KDNP pártszövetség – Orbán Viktor bulgáriai nyaralásáról küldött levélbeli ajánlása alapján – Schmitt Pált jelölte az államfői tisztségre. Bár az Alkotmány lehetőséget nyújtana arra, hogy Sólyom László még egy ötesztendős mandátumot kitöltsön, a pártpolitika közbeszólt. Mert az ellenzék pártpolitikát kiált: hogy a jelölt hűséges kiszolgálója volt a Fidesznek, és – megelőlegezik – az is marad.
Független személyiséget szeretnének, mert soha nem volt még példa arra a rendszerváltozás óta, hogy valamely párt vezető egyéniségét emelték volna a legfőbb közjogi méltóságba. Valóban? Göncz Árpád 1990-ben a Szabad Demokraták Szövetsége ügyvivője volt, és igaz ugyan, hogy az MDF-SZDSZ paktum eredményeként, de Antall József miniszterelnök személyes barátjaként, az ő jelöltjeként lett államfő.
Göncz – a „nemzet nagypapája", aki mindenkit tegezett (de megsértődött, ha visszategezték) – iskolát teremtett azzal, hogy felkúszott a népszerűségi listák csúcsára. Folytatta ezt a hagyományt az utód Mádl Ferenc és a most búcsúzó Sólyom László is, noha kettejük beszédstílusát (mondjuk ki kereken: arcát és arculatát) nehezen szokta meg a köznép.
Sokan úgy érezték: Sólyom logopédiai problémákkal is küzd, arisztokratikus viselkedése pedig túlságosan is idegen a plebejus gondolkodású magyarok szemében. Nehéz volt felismerni: az 1980-as évek végén még csöppet sem divatos, az akkori rendszer által nem egyszerűen ellenzékinek, hanem ellenségnek tekintett zöld mozgalom, amelynek a későbbi köztársasági elnök az élharcosa volt, nem „úri passzió", hanem a jövőért érzett felelősség.
„Zöld elnökök" klubja
Ez a szemlélet, melyet államfőként is következetesen képviselt – ő hívta életre Európában a „zöld elnökök" klubját – korábbi pályafutásában és természetszeretetében gyökerezik. Változatos elméleti jogászkodás és tanítás, tudományos munkásság vezette el 1989-ben a frissiben létrehozott alkotmánybíróságba, a testület elnöki tisztébe, majd pedig mandátumának lejártával a Védegyletbe, amely közéleti és környezetvédelmi tevékenységet folytatott.
Valójában a Védegyletnek köszönhette államfői megbízatását is. Ők hívták fel a figyelmet a személyére, és a Fidesz, valamint az akkor még csak félfordulatot tett MDF magáévá nyilvánította a javaslatot. A nagyobbik kormánypárt, az MSZP azonban akkor is saját jelöltet állított: Szili Katalin – igaz, időnként a maga útján járó – szocialista politikust (lám, ebben az esetben nem volt baj a pártkötődés); az SZDSZ pedig némi hezitálás után Sólyom mellé állt. Az egykori alkotmánybíró lett a köztársasági elnök.
„Láthatatlan alkotmány"
Alkotmánybíróból államfő, akinek helyét és szerepét a magyar alaptörvény így fogalmazza meg: „kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett". Beiktatása alkalmával Sólyom László erre utalt, amikor kifejtette: csak akkor fog szólni, ha ennek szükségét látja, és egyes törvényeket minden további nélkül alá fog írni, ha úgy érzi, csak csekély mértékben ütközik az Alkotmányba.
Látnoki szavak, mert minden korábbinál gyakrabban kellett felhívnia a figyelmet az ország demokratikus működésének zavaraira – de nem csupán a kormánypártokét, hanem a Fideszét is, mert az akkor ellenzékben lévő párt rendszeresen kivonult a miniszterelnök beszédei alatt, amit Sólyom egy idő után helytelenített. Viszont minden korábbinál gyakrabban tagadta meg egy-egy törvény aláírását is: mint korábbi alkotmánybíró, aki részt vett az általa „láthatatlan alkotmánynak" nevezett jogértelmezés kidolgozásában, államfőként is ehhez az elvhez tartotta magát. Gyakorlatilag pártsemlegesen, hiszen két magas szintű jogszabályt a kétharmados Fidesz-többségű parlamentnek is visszaküldött.
Álláspontja szerint egyébként semmi baj nincsen a jelenleg hatályos alaptörvénnyel (egyedül a sorszámozásával, mert az jogfolytonosságot sugall a pártállammal: eredetileg ugyanis 1949-ben keletkezett), ez pedig olyan ütközőpont a jelenlegi végrehajtó hatalommal, amit az új alkotmányozásra készülő Orbán Viktor így fogalmazott meg: 2005-höz képest mások a körülmények.
Sólyom „nemzetjárása" háromszor szenvedett fiaskót. Tavaly március 15-én a Vajdasági Magyar Szövetség nem kért a látogatásából, és a romániai hatóságok is megtagadták tőle a leszállási engedélyt Marosvásárhelyen, augusztus 21-én pedig Szlovákia tekintette Szent István szobrának avatása alkalmából ideiglenesen nem kívánatos személyiségnek.
|
