Tartalomjegyzék

EP-ALELNÖK

CNCD: igaza van Tőkésnek

Új Magyar Szó, 2011. október 12.

Hatszáz lej értékű bírsággal sújtotta az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNDC) Florin Nahorniac újságírót – tájékoztatta tegnap lapunkat Asztalos Csaba, a CNDC elnöke.

Hatszáz lej értékű bírsággal sújtotta az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNDC) Florin Nahorniac újságírót – tájékoztatta tegnap lapunkat Asztalos Csaba, a CNDC elnöke. A Ştefan cel Mare hetilap főszerkesztőjét Tőkés László európai parlamenti képviselő panaszolta be a testületnél, miután a vasúton terjesztett kiadványban a Florin Bucovianul szerzői néven közlő Nahorniac Tőkés meggyilkolására buzdított.

Nahorniac a lap május 1-jén megjelent számában Tőkés egyik nyilatkozatát az ország „meggyalázásának" nevezte, felszólítva a „bozgor" („hontalan") Tőkést, hogy költözzön Magyarországra. „Hát senki sincs ebben az országban, aki golyót eresztene ennek a hazaárulónak a fejébe?" – tette fel a kérdést a szerző.

Asztalos a CNCD döntéséről az ÚMSZ-nek elmondta, csupán az újságírót büntették meg, minthogy a Ştefan cel Mare lapnak nincs bejegyzett jogi személy kiadója, a vasúttársaság felelősségét pedig nem lehetett megállapítani, és Tőkés sem fordult beadványában a CFR ellen. Az EP-képviselő egyébként nemcsak a CNCD-hez fordult ebben az ügyben, hanem értesítette a vádhatóságot is.

Az ügyben Tőkést képviselő Kincses Előd ügyvéd május 27-én a bukaresti törvényszéki ügyészségen emelt bűnvádi panaszt a kiadvány főszerkesztője ellen, de még nem érkezett válasz a panaszukra. Ami a CNCD döntését illeti, Kincses lapunknak tegnap elmondta: a bírság összegét nem tartja arányosnak a diszkrimináció súlyosságával, és a maximális bírsághoz közelítő összegre számítottak.

RMDSZ

Lapértesülés: az RMDSZ ragaszkodik az ANI hatáskörének megnyirbálásához

Krónika, 2011. október 12.

Az RMDSZ csak akkor szavaz meg bizonyos, az igazságszolgáltatás működését érintő kormányzati kezdeményezést, ha a PDL támogatja a tisztségviselők vagyonosodását vizsgáló Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) hatáskörének szűkítését célzó tervezetet – nyilatkozták politikai források. Az RMDSZ vezetői tagadják a megállapodást, Kelemen Hunor szövetségi elnök azt állítja, nem is ismeri a Márton Árpád RMDSZ-képviselő által benyújtott, az ANI működését megnyirbáló módosításokat.

A Hotnews hírportál politikai forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a kormánykoalíció keddi ülésén az RMDSZ kijelentette: akkor támogatja a legfelsőbb bíróság tagjainak kinevezési feltételeit szigorító törvény, illetve a törvénytelenül szerzett vagyonok elkobozásáról szóló jogszabály elfogadását, ha a PDL hozzájárul az ANI-törvény módosításához.

Az idézett források szerint a PDL szóban ígéretet tett az RMDSZ-nek, hogy szenátorai megszavazzák majd az ANI működéséről szóló jogszabály módosításait, köztük azokat is, amelyeket Márton Árpád képviselő nyújtott be, és amelyek jelentősen korlátozzák az intézmény hatáskörét.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kedden tagadta, hogy a koalíció ülésén szóba került volna ez a kérdés, legalábbis az idő alatt, amíg ő jelen volt. Szintén tagadta az értesülést Feke-Szabó András, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője is, aki azt mondta Hotnews-nek, jelenlétében nem volt szó erről.

A hírportál által idézett politikai források szerint az RMDSZ azzal gyanúsítja a PDL-t, hogy az ANI-t nyomásgyakorló eszközként használja a szövetség honatyái ellen, hogy azok támogassák a választási törvényt és a területi-adminisztratív átszervezést. Mint ismeretes, az RMDSZ nem támogatja a PDL terveit a választási rendszer módosításával, illetve a regionalizációval kapcsolatban. Az is ismeretes, hogy az elmúlt időszakban az ANI több RMDSZ-képviselő és szenátor – Mátá András Levente, Kerekes Károly, Lakatos Péter, esetleges összeférhetetlenségét is vizsgálta.

Az állítólagos megegyezés tárgyát képező két – a kormány által kezdeményezett – igazságügyi törvény közül az egyik arra vonatkozik, hogy a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék bíráit szigorúbb feltételek alapján nevezzék ki. A másik jogszabályt szintén a kormány hagyta jóvá a nyár folyamán, ez lehetővé teszi, hogy elkobozzák a törvénytelenül szerzett vagyonokat.

A két tervezetet nemrég elutasította a szenátus, a PDL pedig felkérte a szenátusi frakcióját, hogy ismét terjessze be a felsőházban a javaslatokat.

Kelemen Hunor egyébként azt mondta a koalíció ülése után, hogy nem tudja, mit tartalmaz a Márton Árpád által benyújtott módosítás-csomag. „Az RMDSZ rendkívül demokratikus politikai alakulat, egy képviselőnek pedig nincs szüksége az alakulat jóváhagyására ahhoz, hogy beterjesszen törvényhozási kezdeményezéseket, pusztán csak tájékoztatnia kell a frakciót szándékáról" – mondta Kelemen.

Márton Árpád javaslatai

Márton Árpád RMDSZ-képviselő nemrég egy sor módosítást kezdeményezett a képviselőház jogi bizottságában, az általa javasolt változtatások csökkentenék a választásokon részt vevő jelöltek kötelezettségeit.

A politikus azt javasolja, hogy a jelöltek számára ne legyen kötelező a vagyonnyilatkozat benyújtása, az ANI pedig ne rendelkezzen a bíróságokra jellemző hatáskörrel a nyilatkozatok ellenőrzése során. A javaslatok között szerepel az is, hogy az ANI többé ne minősíthesse összeférhetetlennek azokat a személyeket, akiknek reális vagyona jelentősen nagyobb a vagyonnyilatkozatban feltüntetettnél. Megszüntetné az RMDSZ-képviselő azt is, hogy az összeférhetetlennek nyilvánított személyeket leváltsák tisztségükből, valamint hogy az ANI pénzbírságot szabjon ki, ha az érintett személy nem nyújtja be időben vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatát.

Az RMDSZ-képviselő azt az előírást is megszüntetné, hogy a vagyonnyilatkozatok hozzáférhetők legyenek az interneten.

Márton egyébként Tudor Ciuhodaru képviselő törvénytervezetéhez nyújtotta be módosító javaslatait. Ciuhodaru tervezete már átment képviselőház jogi bizottságán.

ROMÁNIA

Az UNPR külön indulna a választásokon

Szabadság, 2011. október 12.

A független honatyákat tömörítő Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) különálló pártként akar indulni a jövő évi választásokon, amelyeken minimum 10 százalékos támogatottság megszerzésében reménykedik. A párt terveiről Gabriel Oprea elnök beszélt.

A politikus leszögezte, hogy az UNPR „saját lábain" akar részt venni a választáson, így nem fog senkivel szövetségre lépni. Ugyanakkor kifejtette, hogy azokon a településeken vagy megyékben, ahol egy polgármester vagy megyei tanácselnök a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) színeit képviseli, de továbbra is élvezi a közösség támogatását, akkor az UNPR támogatni fogja ezeket a jelölteket. A függetlenek tehát továbbra is együttműködnek koalíciós partnerükkel, a demokratákkal, akikkel a helyhatósági választásokon közös jelöltek állításában is gondolkodnak. Oprea reményét fejezte ki, hogy a jelenlegi kormánykoalíció megnyeri a jövő évi választásokat.

Oprea leszögezte, hogy pártja nem fog összeolvadni más politikai alakulattal, és továbbra is balközép erőként folytatja politikai tevékenységét. Az UNPR emellett egy civil platform létrehozását is tervezi, amelyben a szakszervezetek mellett civil szervezetek, nyugdíjasok egyesületei, munkáltatói szövetségek és más politikai pártok is helyet kaphatnak.

Mint ismeretes, a PD-L is Népi Mozgalom néven akar jobboldali gyűjtőpártot létrehozni, és megfigyelők szerint ebben a mozgalomban az UNPR is helyet kapott volna. A demokrata párt több vezetője is bejelentette tegnap, hogy az Oprea-féle pártnak egy másik szövetség létrehozására vonatkozó terve nem sérti, és nem rontja meg a demokratákhoz fűződő viszonyát.

ERDÉLY

Új magyar tudományos és kulturális központ nyílik Kolozsváron

MTI, 2011. október 11.

Verseskötetet bemutató rendezvénnyel mutatkozik be az új magyar tudományos és kulturális központ, amely Kolozsváron kezdi meg működését, és amely a jövőben további kulturális és tudományos eseményeknek kíván helyszínt biztosítani, tevékenységét kiterjesztve médiaprogramokra, segítve az oktatást és kutatást is - mondta kedden az MTI-nek Tibori Szabó Zoltán, a Minerva Művelődési Egyesület elnöke.

A Kolozsvári Magyar Média, Tudományos és Kulturális Központot a helyi Szabadság című napilapot működtető Minerva Művelődési Egyesület, valamint a Kós Károly Akadémia Alapítvány hozta létre. A Kolozsvár belvárosában lévő, frissen felújított Lázár-házban megnyíló központ csütörtökön tartja bemutatkozó rendezvényét.
Ezen bemutatják a Fűzfa Balázs magyarországi irodalomtörténész által vezetett Savaria University Press Alapítvány gondozásában megjelent Dsida Jenő összegyűjtött versei című kötetet. Az eseményen Láng Gusztávval, a kötet szerkesztőjével Kántor Lajos kolozsvári irodalomtörténész és Markó Béla költő, az est házigazdája beszélget.
Tibori Szabó Zoltán az MTI-nek kedden elmondta: az új intézményben az egyesület és az alapítvány égisze alatt különböző tudományos, kulturális és médiaprogramokat szerveznek.

Kifejtette, hogy a Minerva Művelődési Egyesület tulajdonát képező házban megnyíló központ összekapcsolja a kolozsvári magyar médiát, médiatörténetet és médiaarchívum-tevékenységet az egyetemi oktatással és kutatással, vagyis az alapképzés, a mesteri és a doktori programok különböző tudományos rendezvényeivel, kutatási munkáival.

A központ alappillérét az ingatlanban működő Szabadság című napilap és a köréje szerveződő médiatevékenység képezi, de azt kiegészíti majd a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem média szakkollégiumai által kezdeményezett oktatási és kutatási tevékenység, amely az egyesület birtokában lévő gyűjteményekre épül.

Az egyesület elnöke példaként említette, hogy a Minerva birtokában van 30-35 ezer sajtófotó, amelyek az elmúlt 50 évben készültek. Ezekből időnként kiállítást szervez majd a központ. A közeljövőben multimédiás erdélyi sajtófotó-kiállítást terveznek, amely az elmúlt húsz év terméséből nyújt válogatást.

Intés a MOGYE-rektornak

Új Magyar Szó, 2011. október 12.

„A MOGYE működése lehetetlenülhet el, ha az egyetemi szenátus nem tartja be az oktatási minisztérium 16 pontos átiratában foglaltakat, és nem teszi lehetővé a magyar intézetek létrehozását" – nyilatkozta lapunknak Veres Valér.

„A MOGYE működése lehetetlenülhet el, ha az egyetemi szenátus nem tartja be az oktatási minisztérium 16 pontos átiratában foglaltakat, és nem teszi lehetővé a magyar intézetek létrehozását" – nyilatkozta lapunknak Veres Valér. Markó Béla miniszterelnök-helyettes felsőoktatásért felelős tanácsosát annak kapcsán kérdeztük, hogy Constantin Copotoiu, az egyetem rektora hétfőn úgy nyilatkozott az Agerpres hírügynökségnek: biztos benne, hogy a szenátus nem fog hozzájárulni a felsőoktatási intézet működését meghatározó charta módosításához olyan módon, ahogyan azt az oktatási tárca legutóbb kérte.

Mint ismert, a tanügyminisztérium múlt héten szólította fel a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetem szenátusát, járuljon hozzá az egyetemi reformnak megfelelően a magyar intézetek létrehozásához.

Az egyetem magyar oktatói, diákjai és civil szervezetek hónapok óta követelik a kisebbségi jogokat tiszteletben tartó intézményi reformot. Az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban Copotoiu is elismerte, hogy az egyetem multikulturális besorolására való hivatkozással kérhető a magyar intézetek létrehozása, de a MOGYE rektora szerint a felsőoktatási törvény 135-ös számú paragrafusa, amelynek alapján a magyar érdekképviselet és a tanügyminisztérium is megfogalmazta elvárásait, „alkotmányellenes és sérti az egyetemi autonómiát".

Veres Valér a rektor állásfoglalásával kapcsolatban elmondta: ha a szenátus nem tesz eleget az oktatási minisztérium előírásainak, akkor a szaktárca nem ellenjegyzi az egyetemi Chartát, és így előbb-utóbb az egyetem működése lehetetlenülhet el: zárolhatják például a számláit vagy eleshet az állami támogatásoktól. Copotoiu azonban úgy véli: a chartát – a legutóbb jelzett módosítások kivételével – már elfogadta a minisztérium, tehát már jogerőre lépett.

„A szaktárca elvárásairól ettől függetlenül természetesen hajlandóak vagyunk tovább tárgyalni" – tette hozzá a rektor. A MOGYE vezetője kifejtette: az utóbbi években jelentősen romlott a magyar diákok felvételi eredménye, és a magyar oktatók tudományos teljesítménye is elmarad a román kollégákétól.

Marius Paşcan Maros megyei prefektusnak a marosvásárhelyi felsőoktatási intézmények (a MOGYE, a Művészeti Egyetem és a Petru Maior Egyetem) összevonásával kapcsolatos felvetését Copotoiu az interjúban tévesnek nevezte. A rektor szerint a fúzió nem egyeztethető össze a bolognai folyamat alapelveivel. A MOGYE azonban már megkezdte a tárgyalásokat a Kolozsváron, illetve Iaşi-ban működő orvosképző intézetekkel: szakmailag csak ezekkel az egyetemekkel képzelhető el bármilyen együttműködés.

MAGYARORSZÁG

Határon túli magyarok kétnapos szimpóziumát tartják a hétvégén Budapesten

MTI, 2011. október 12.

- Határon túli magyar politikai vezetőket is várnak a budapesti Szent Ignác Jezsuita Szakkollégiumban október 14-én és 15-én, pénteken és szombaton sorra kerülő, Határtalanul című szimpóziumra, amelyen kiállítások, kerekasztal-beszélgetések és előadások szólnak a határon túli magyarokat érintő témákról.

A félévente, immár 11 éve megrendezett szimpózium mindig aktuális közéleti témákkal foglalkozik. A mostani, 22. rendezvényre az egyszerűsített honosítási eljárás, vagyis a kettős állampolgárság kérdésköre és az új alkotmány adja az apropót - mondta el Bárdos Dávid, a szimpózium szervezője az MTI-nek.
A pénteki megnyitón határon túli magyar művészek előadása köszönti a résztvevőket. Emellett a szimpózium végéig megtekinthető kiállítás nyílik Petrás Mária keramikusművész alkotásaiból, Prófusz Mariann kárpátaljai népművész beregi szőtteseiből, valamint Kovács Attila fotóművész képeiből, Felvidék – Fejezetek Közép-Európából címmel.

Az első napon bemutatkozik a Gyökerek mozgalom. A Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium szakkollégistái beszélnek majd határokon átívelő, Junior Prima-díjas kezdeményezésükről.

Kerekasztal beszélgetésen lesz szó a Kárpát-medencei jezsuita missziókról. A határon túl szolgált és szolgáló magyar jezsuiták, Puss Sándor, Sóti János és Pakot Géza osztják meg a kisebbségi magyar közösségekben szerzett tapasztalataikat a részvevőkkel.

Október 15-én, szombaton Kukorelli István alkotmányjogász az új magyar alkotmányról, Kántor Zoltán szociológus pedig a határon túli magyar közösségek kihívásairól és lehetőségeiről tart előadást.

A szombati első kerekasztal-beszélgetésen a környező országok magyar közösségeit és Magyarországot egy-egy politikai vezető képviseli, akik megvitatják a kárpát-medencei magyarság lehetőségeit és jövőképét. A beszélgetésen részt vesz Korhecz Tamás, a délvidéki magyarság részleges kulturális autonómiáját képviselő Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke, Kovács Péter, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) főtitkára, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Berényi József, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke, Göncz László, a szlovéniai magyar közösség parlamenti képviselője és Wetzel Tamás, egyszerűsített honosítási eljárásért felelős miniszteri biztos.

A nap másik kerekasztal-beszélgetésének témája a határon túli magyar újságírók felelőssége. Külhoni újságszerkesztők beszélnek majd a kisebbségi magyar újságírói létről.

Vége a hátrányos megkülönböztetésnek? – Kövér: a határon túliak is beleszólhatnak a nemzet ügyeibe

MTI, 2011. október 11.

Kövér László kijelentette: a nemzet újrateremtésének útján tett következő lépésként arra készül az Országgyűlés, hogy megszüntesse a választójogban a határon túl élő magyar állampolgárokat sújtó hátrányos megkülönböztetést.

Mindennek nyomán a határon túl élő magyar állampolgárok is beleszólhatnak a jövőben a nemzet ügyeibe - közölte az Országgyűlés elnöke, amikor 43, az erdélyi Gyulakutáról érkezett székely tette le a magyar állampolgársági esküt a Heves megyei településen.

Egyben arra figyelmeztetett: vannak olyanok, a magyar Országgyűlésben és a "ti vezetőitek között is", akik a megkülönböztetés megszüntetése ellen fognak voksolni.

Mint elmondta: a Trianon emléknapról, az állampolgárság kiterjesztéséről szóló törvények, vlaamint az új Alkotmány csak a kezdetet jelentik azon az úton, amelynek a célja annak a szövetnek az újraszövése, amely Trianon előtt jellemezte a nemzetet.

Az állampolgárság kiterjesztése éppen azt jelenti - folytatta -, hogy senkinek ne kelljen a szülőföldjét elhagynia ahhoz, hogy beleszóljon a nemzet közös ügyeibe, vagyis a határon túli magyarság megmaradását segíti.

Egyben többletfelelősséget is jelent, hiszen magyar állampolgárként, például a székelyek nem csupán szűkebb pátriájukért, hanem a tágabb nemzetért is felelőssé válnak - fűzte hozzá.

A továbbiakban úgy vélekedett, hogy az a válság, amely egy európai gazdasági és civilizációs válság keretében jelenleg a magyar nemzetet sújtja, egyben esélyt teremt a változtatásra a nemzet újrateremtésére.

Hiszen ebben a helyzetben a közösségek összekapaszkodnak, mert minden magyar ember felelős minden magyar emberért és ha képesek vagyunk az összefogásra, megerősödve kerülhetünk ki a válságból - mondta Kövér László.

Szász Jenő, a romániai Magyar Polgári Párt elnöke az ünnepségen úgy fogalmazott, hogy az elmúlt évi magyarországi választásokkal eljött a nemzet felébredésének pillanata. Ez annak tudatosulása, hogy nincs külön határon túli, illetve anyaországi magyar ügy, csak egy közös magyar ügy létezik - mondta.

Ebben a helyzetben, ha minden magyar megfogja egymás kezét, akkor keblünkre ölelhetjük a Kárpát-medencét - mondta Szász Jenő.

László Árpád Gyulakuta polgármestere azt hangsúlyozta, hogy ahogy egész Erdélyben, úgy Gyulakután is várakozással telve tekintett a magyarság 2011-re, arra az esztendőre, amikor visszatérhetnek a magyar nemzet kebelébe.

Ehhez szükség volt egy olyan magyar akaratra, amelyet a Fidesz-KDNP kormány testesít meg - fűzte hozzá a polgármester.

A 2400 lelkes, 95 százalékban magyar nemzetiségűek lakta, Székelyudvarhelyhez közeli település 15 éve áll testvérkapcsolatban Pétervásárával.

KÁRPÁT-MEDENCE

Megbukott a szlovák kormány

hirado.hu, 2011. október 12.

Megbukott az Iveta Radicová vezette szlovák kormány, mert a parlament nem szavazta meg a bizalmi szavazással összekötött voksoláson az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) jogköreinek bővítését.

Arra a határozati javaslatra, hogy Szlovákia támogassa az euróövezeti mentőcsomagok motorjának számító EFSF jogköreinek bővítését, ami egyben a kormány iránti bizalom kifejezését is jelentette, a jelenlévő 124 képviselő közül 55-en igennel szavaztak, kilencen ellene, senki sem tartózkodott, míg 60 képviselő nem szavazott.

Ez azt jelenti, hogy az euróövezeti mentőalap bővítését a szlovák parlament elutasította, a Radicová-kormány pedig megbukott. A mentőalap jóváhagyásához és a kormány megtartásához legalább 76 szavazatra lett volna szükség.

A szlovák parlamentnek 150 tagja van.

A szavazás kimenetele nem meglepetés, mert a mintegy nyolcórás vitában a pártok egyértelműen kinyilvánították álláspontjukat, s azt a szavazáskor is kimutatták. Nem hivatalos források szerint az igen szavazatok a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU), a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a Híd képviselőihez fűződnek, míg nemet az ellenzéki Szlovák Nemzeti Párt (SNS) kilenc képviselője mondott. A Robert Fico vezette Irány-Szociáldemokrácia (Smer) képviselői ugyan megnyomták a jelenléti gombot, de nem szavaztak. A kormánykoalíciós Szabadság és Szolidaritás (SaS) képviselői nem vettek részt a szavazáson.

A megbukott kormány hivatalban marad egészen az új kormány megalakulásáig. Arról, hogy ki kap kormányalakítási megbízást Ivan Gasparovic köztársasági elnöknek kell döntenie. Gasparovic jelenleg Indonéziában van, s csak október 15-én tér vissza Szlovákiába.

A gyakorlatban a helyzet megoldására lényegében két lehetőség van: az első a kormány átalakítása és egy új koalíció létrehozása, míg a második az előre hozott választás. Helyi megfigyelők szerint egyértelmű, hogy ebben a politikai sakkjátszmában meghatározó szerepe lesz Robert Fico volt kormányfőnek.

Ami az euróövezeti mentőcsomagot illeti, szinte biztos, hogy rövidesen új szavazásra kerül sor, amelyen az ellenzéki Smer segítségével azt jóváhagyják. Fico ugyanis már egy hete közölte: a Smer kedden nem fogja megszavazni a mentőcsomagot, kivárja, képes lesz-e erre a koalíció. „Ha a koalíció az első szavazáson sikertelen lesz, második fordulóra van szükség. Mi az eurós mentőalapot csak akkor fogjuk támogatni, ha a helyzetnek politikai következményei lesznek" – szögezte le az ellenzéki politikus.

Ivan Miklos pénzügyminiszter a vitában biztosnak mondta, hogy az EFSF jogköreinek kibővítéséről szóló szerződés elfogadásáról még a héten újra szavazni fognak.

A mentőcsomag kibővítésének ellenzőit Iveta Radicová sem hatotta meg, aki a szavazás előtt az érzelmekre is apellált. „Amiről ma döntünk, az Szlovákia jó hírneve, megbízhatósága, az, hová fog Szlovákia tartozni, kik lesznek a partnereink. Arról van szó, hogy a nemmel mi magunk zárjuk ki magunkat a sikeresebbek soraiból" – jelentette ki Radicová. Arra kérte a képviselőket, bízzanak a kormányban, hogy jó gazda, hogy gondosan kezeli az adófizetők pénzét, s ezért mondjanak igent a mentőcsomag kibővítésére.

Szlovákia a mostani döntéssel az euróövezet 17 tagállama közül az egyetlen, amely elutasította az EFSF jogköreinek kibővítését.

Kemény magyar és román bírálat Szerbiának a népszámlálás kapcsán

Krónika, 2011. október 12.

Mind Budapest, mind Bukarest részéről kemény bírálatok hangzottak el tegnap Szerbia címére, és mindjkét részről fölmerült, hogy megakadályozzák a szerb európai uniós csatlakozást az országban élő kisebbségeket érő hátrányos megkülönböztetés miatt.

Budapesten kedden Németh Zsolt, a külügyminisztérium parlamenti államtitkára szögezte le a nemzeti összetartozás bizottsága előtt a szerbiai kárpótlási törvényről tartott meghallgatáson, hogy a magyar kormány semmilyen vonatkozásban nem hagyja magára a vajdasági magyarokat, illetve azok legitim politikai képviseletét a Vajdasági Magyar Szövetséget (VMSZ).

Utalva arra, hogy az Európa Tanács decemberi ülésén dönt majd Szerbia uniós tagjelöltségéről, Németh azt mondta, a magyar kormány érdekelt abban, hogy a bővítési folyamat dinamikusan fennmaradjon, és szeretnék, ha eddig az időpontig lehetővé tenné Szerbia a kárpótlási törvény megfelelő módosításával, hogy „támogatni tudjuk a tagjelölti státusz megszerzésében". Ugyanakkor úgy fogalmazott: „Magyarország nem tud lemondani semmilyen eszközről, a vétó eszközéről sem tud lemondani, annak érdekében, hogy nemzeti érdekét (...) érvényesítse". A magyarságunkról van szó, a mellettük való kiállás az önmagunk melletti kiállást jelenti – szögezte le. Hozzáfűzte: szó van még a jogállamiságról, Európáról és az Európai Unióról.

Mint mondta, számos vonatkozásban a jogszabály a nemzetközi jogba, és az unió dokumentumaiba ütközik. Az államtitkár azt mondta, hogy mindenkit hidegzuhanyként ért a jogszabály ilyen formában történő elfogadása, amelynek értelmében, azok, akik a második világháború idején a megszálló csapatokban szolgáltak, illetve leszármazottaik nem részesülhetnek a kárpótlásból. Ezzel a passzussal a szerb törvényhozás újraalkotta a kollektív bűnösség elvét – fogalmazott Németh Zsolt.

Az államtitkár szerint azt a sebet tépték fel, amit az elmúlt években megbékélési folyamat keretében Magyarország és Szerbia elkezdett begyógyítani. A kezdeti lépések ígéretesek voltak, ezt a folyamatot akadályozta meg most ez a jogszabály. „Nem is tudunk továbbmenni a megbékélés útján egészen addig, amíg ezt az akadályt nem sikerül elhárítani az útból" – szögezte le az államtitkár. Megjegyezte: a magyarok alapvetően nem háborús bűnösként, hanem a kommunista államosítás és kollektivizálás eredményeként veszítették el tulajdonukat.

Román részről Viorel Badea demokrata-liberális párti (PDL) szenátor bírálta kedden élesen Belgrádot. A kormánypárti honatya leszögezte: a román parlament egyértelműen ellenzi Szerbia uniós csatlakozását, ha az ott élő román közösség nem részesül európai bánásmódban. Badea konkrétan azt rója fel a szerb hatóságoknak, hogy a jelenleg zajló népszámlálás során a helyi románok szerint a népszámlálóbiztosok nyomást gyakorolnak az ott élőkre, arra próbálva rávenni őket, hogy ne vallják magukat románnak vagy vlahnak.

Népszámlálási szabálytalanságok Szerbiában

A Vajdaság Ma délvidéki hírportál értesülései szerint rendszeresek a szabálytalanságok a Szerbiában október első felében zajló népszámláláson azokon a Vajdaság magyarok és más kisebbségek által lakott településein. A szabálytalanságok a nemzeti, vallási és anyanyelvi hovatartozásról szóló kérdésekkel kapcsolatosan merülnek fel. Az egyik újvidéki magyar család csak azt követően tudta elérni a családtagok neveinek pontos feltüntetését a kérdőíven, hogy feljelentést tettek a Népszámláló Bizottságnál. A család azt kifogásolta, hogy a népszámláló biztos kizárólag cirill betűkkel volt hajlandó kitölteni mind a kérdőívet. Az is megtörtént hogy az összeíró, kihasználva az idős személy figyelmetlenségét, ceruzával kezdte kitölteni a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó adatokat. Az Újvidékhez tartozó, magyarok által is lakott Tiszakálmánfalván előfordult, hogy a kérdező biztosok megpróbálták lebeszélni az illetőt a nemzetiségi hovatartozás megvallásáról.

Szlovákiában külföldinek tartják a kettős állampolgárt

Új Magyar szó, 2011. október 12.

Idegenként tekint a pozsonyi belügyminisztérium a Szlovákiában élő, de külföldön állampolgárságot szerzett polgárokra – írta az Új Szó című szlovákiai magyar napilap tegnapi száma.

Idegenként tekint a pozsonyi belügyminisztérium a Szlovákiában élő, de külföldön állampolgárságot szerzett polgárokra – írta az Új Szó című szlovákiai magyar napilap tegnapi száma. A tárca szerint az ilyen személyekre az idegenrendészeti törvény vonatkozik: le kell adniuk személyes okmányaikat, és 90 nap múltán tartózkodási engedélyt kell kérniük.

A szlovák alkotmány szerint viszont az állami intézmények csak a hatályos törvények értelmében járhatnak el. Ha a jogszabályban nincsenek meghatározva konkrétumok, pontos lépések, akkor az eljárás – jelen esetben az állampolgárság megvonása – zavaros, megkérdőjelezhető.

A belügy által kidolgozott törvénymagyarázatban az áll, hogy aki felveszi más ország állampolgárságát, annak ezt a tényt haladéktalanul jelentenie kell a lakhelye szerinti körzeti hivatalnak, amely az információt továbbítja az illetékes intézményeknek, például a társadalombiztosítónak vagy a rendőrségnek. A minisztérium nem illetékes lépni az ügyben, mivel a vonatkozó paragrafusok erre nem kötelezik.

„A lényeg az, hogy aki felveszi más ország állampolgárságát, automatikusan elveszíti a szlovákot, külföldi állampolgárrá válik, tehát köteles visszaadni a személyi igazolványát és az útlevelét" – mondta Jozef Simko, a belügy közigazgatási főosztályának vezetője.

Újjáépült hidat adtak át az Ipoly folyón

Az első újjáépített Ipoly-hidat adták át tegnap a Nógrád megyei Nógrádszakál-Ráróspuszta és a szlovákiai Rárós között, Magyarország és Szlovákia határterületén. Völner Pál, a magyar Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára az ünnepségen felidézte: 2005 októberében állapodott meg a két kormány arról, hogy az Ipoly folyó mentén is megújítják a lerombolt hidakat.

Felszentelték Nepomuki Szent Jánosnak, a hidak védőszentjének a híd középső részén felállított szobrát. Több mint 40 híd kötött össze az Ipoly folyónál embereket, sorsokat, kultúrát, gazdaságot.

Az Ipoly mentén élők általában úgy mentek férjhez, úgy nősültek, hogy a rokonok épp a szemben lévő faluban éltek. Az Ipolyt azonban 1920-ban hajózható folyónak nyilvánították, és így lett belőle az új Csehszlovák Köztársaság és Magyarország határfolyója. A hidakat pedig a második világháború idején többségében felrobbantották.

EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ

Megnyitották Vajdaság brüsszeli képviseleti irodáját – magyarok nélkül

MTI, 2011. október 12.

Ünnepélyesen megnyitották hétfő este a Vajdaság régió brüsszeli képviseleti irodáját. Az iroda Szerbia Európai Unió melletti misszióján kezdi meg működését – az MTI tudomása szerint magyar alkalmazott nélkül -, a megnyitó alkalmából tartott fogadásra azonban a brüsszeli Schuman-negyed elegáns fogadásokra használt patinás épületében, a Concert Noble-ban került sor.

Az eseményt az Európai Parlament (EP) magyar néppárti delegációja bojkottálta, mert kiderült, hogy a nyitó rendezvényen Egeresi Sándor, a vajdasági törvényhozás elnöke nem mondhat beszédet. Egeresi végül el sem jött a megnyitóra.

A fideszes EP-képviselők közül egyedül Schöpflin György jelent meg, ő volt ugyanis a Szerbiáról készült EP-állásfoglalás úgynevezett árnyék-jelentéstevője, és ebbéli minőségében képviselte az Európai Néppártot.

Schöpflin magyar újságíróknak nyilatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy miközben az Európai Bizottság készíti a jelentését arról, mennyire alkalmas Szerbia az uniós tagjelölti státusra, Belgrádban olyan kárpótlási törvényt fogadtak el, amely ütközik az Európai Unió alapelveivel. Ezt a törvényt Schöpflin szerint Szerbiának át kell írnia. Az EP-képviselő – megjegyezve azt, hogy az elmúlt években számos példa volt a vétójog alkalmazására különböző ügyekben az EU-n belül – lehetségesnek mondta, hogy Szerbia tagjelöltségének kérdésében „más ország is élni fog ezzel a jogával".

Az MTI megkeresésére Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője telefonon elmondta: ő maga is távol maradt a megnyitó ünnepségtől, mégpedig két okból. Egyfelől a szerbiai politika alakulása miatt, másfelől pedig azért, mert Egeresi nem kapott volna szót a rendezvényen.

„Ha Szerbia így folytatja, nem fogjuk megszavazni uniós tagjelölti jogállását" – mondta Tabajdi a szerb kárpótlási törvény kapcsán, és leszögezte: ebben nemzeti egyetértés van a magyar politikai pártok között.

INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA

Megálljt az összekacsintásnak!

Krónika, 2011. október 12. – Gazda Árpád

El tudják-e képzelni azt a helyzetet, hogy egy székelyföldi magyar önkormányzat megmakacsolja magát: a fennhatósága alá tartozó intézményekben csak magyarul feliratoz, a település román nemzetiségű polgárait hátrányos helyzetbe kényszeríti, és még a magyar zászlót is kitűzi a hivatal homlokzatára?

Életszerűnek tűnik-e, hogy az erre vetemedő önkormányzat tartósan áthághassa a törvényt, fittyet hányjon a minisztériumi felszólításokra, és önnön szabályai szerint élje életét? Ugye nem ehhez szoktunk? Ha efféle történne, a román állam határozott, kemény fellépéssel mutatná meg, ki az úr a házban. A törvényre hivatkozva sújtana le az elhajlókra, a kirótt büntetéssel pedig megpróbálna példát statuálni.

Márpedig sok vonatkozásban hasonlít eme képzeletbeli önkormányzat öntörvényűségéhez mindaz, ami a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) történik. Miközben az oktatási törvény némiképp kiterjesztette a kisebbségi oktatási jogokat, előírta, hogy a multikulturális egyetemeken önálló tagozat vagy önálló oktatási vonal illeti meg a kisebbségieket, a marosvásárhelyi intézményben jogfosztó chartát fogadott el a szenátus, és a magyar nyelvű oktatás elsorvasztása irányában történtek lépések. A chartát kifogásoló miniszteri átiratot napirendre sem tűzték az egyetem szenátusában.

A helyzet nem egészen újszerű. A 2000-es évek elején a moldvai csángó gyermekek anyanyelvoktatásának az elindítása kapcsán éltünk át hasonlókat. Akkor is egy-egy tanfelügyelő, egy-egy falusi iskolaigazgató rendre erősebbnek bizonyult, mint a törvény, mint megannyi minisztériumi rendelet vagy átirat. Efféle furcsaságok csak akkor történhetnek, ha a hatalom valódi birtokosai kettős játszmát játszanak. Csak formálisan teszik meg a magyar koalíciós partner igényeit kielégítő lépéseket, a háttérben összekacsintanak a lépések ellenzőivel. Aláírják a törvényeket, a miniszteri rendeleteket, de nem akarnak azoknak érvényt szerezni. Ha nem kapna titkon bukaresti bátorítást a MOGYE vezetése, aligha mehetne szembe az állammal.

A bákói ellenállás akkor tört meg, amikor immár a bukaresti összekacsintók voltak kénytelenek megálljt mondani. Az RMDSZ-nek most is a koalíción belül van elintéznivalója.

Semjén Zsolt: Trianonban nem külső ellenségeink győztek le bennünket

MTI, 2011. október 11.

- Trianonban nem a külső ellenségeink győztek le minket. Azért következett be a trianoni katasztrófa, mert a belső ellenségeink hátba szúrták az országot - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Oroszlányban a kettős keresztet formázó Trianon-emlékmű avatásán kedden mintegy 300 fős hallgatóság előtt.

"Azért következett be a tragédia, mert az ország élén nem egy Tisza István-formátumú államférfi állt, hanem egy olyan szerencsétlen, alkalmatlan pojáca, mint Károlyi Mihály, vagy egy olyan virtigli hazaáruló, mint Linder Béla, aki honvédelmi miniszterként azt mondta, hogy nem akar több katonát látni" - jelentette ki Semjén Zsolt.

Hozzátette, hogy "külső ellenségeink csak akkor tudnak legyőzni, ha a belső hazaárulók hátba tudják szúrni az országot. Nem szabad megengednünk, hogy az ország élén olyan figurák állhassanak, mint Károlyi Mihály vagy Linder Béla. Az önök fantáziájára bízom, hogy az aktuális hasonlatot továbbvigyék" - fogalmazott.

Semjén Zsolt arról beszélt, hogy miután az ország a területének kétharmadát elvesztette, Bethlen Istvánnal fel tudott állni a padlóról, és egy évtized alatt Európa egyik legerősebb országa lett.

A miniszterelnök-helyettes kijelentette, a nemzeti kormány minden tőle telhetőt megtett a trianoni tragédia következményeinek enyhítésére. Még az Országgyűlés megalakulása előtt elfogadták az állampolgárságról szóló törvényt, és kiemelte: már 160 ezer határon túli magyar kérelmezte, hogy közjogilag is ehhez a nemzethez tartozhasson.

Semjén Zsolt szólt a nemzeti összetartozás napjának megünnepléséről, és rámutatott, hogy a korábbi, szavai szerint "ideiglenes" alkotmánynál jóval hangsúlyosabban nyilvánították ki, hogy az egységes magyar nemzet eszméjétől vezérelve Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarságért.

Az oroszlányi Trianon-emlékmű egy tölgyfából állított kettős kereszt, talapzatánál a hármas halmot szimbolizáló kőhalommal. A középső halom márványtáblája a régi Magyarország térképe. A két szélső halmon lévő táblák a trianoni veszteség adatait tartalmazzák, illetve az emlékmű létrehozásában segítőket sorolják fel.

Az emlékmű felállításához és a környező park felújításához az oroszlányi Rákóczi-szövetség, civil adományozók és az önkormányzat járult hozzá mintegy négymillió forinttal - mondta el Takács Károly polgármester (Fidesz) az MTI-nek.

Hét évet kapott a volt miniszterelnök

Index.hu, 2011. október 11. – Magyari Péter

Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnököt kedden hét év börtönre ítélte egy kijevi bíróság. Egy Vlagyimir Putyinnal kötött szerződése miatt találták bűnösnek. Az USA és az EU szerint koncepciós per áldozata a dúsgazdag politikusnő. A per szólhat politikai leszámolásról, gyanús üzleti bosszúról és az oroszoknak küldött figyelmeztetésről is.

Bűnösnek találta keddi ítéletében a hatalommal való visszaéléssel vádolt volt kormányfőt, Julija Timosenkót a kijevi bíróság. Az ügyész indítványának megfelelően hét év börtönt kapott. A bíró kedd reggel kilenckor kezdte felolvasni az ítélet indoklását, délre ért a végére.

Az ügyészség hét évet kért, hatalommal való visszaélés bűntette miatt. Timosenkónak a 2009-es orosz-ukrán gázháborút lezáró, Vlagyimir Putyinnal kötött szerződés miatt kellene bűnhődnie. A vád szerint megfelelő felhatalmazás nélkül rossz üzletet kötött, miatta túl drága a gáz.

Timosenko azt állítja, hogy koncepciós per áldozata, a sztálinizmus tért vissza Ukrajnába, és egyébként meg a maffia áll rajta bosszút, mert a vitatott 2009-es szerződéssel kinyírta a Rosukrenergót. Azt a céget, amelyik az orosz-ukrán határ egyik oldalán megvette, a másikon meg eladta a gázt.

Timosenko az ítélet után azt mondta, hogy az 1937-es év újra itt van.

A bíróság épülete előtt Timosenko hívei reggel óta tüntetnek, többeket letartóztattak.

Hogy jelezzük az ukrán belpolitika helyzet bonyolultságát, most az a Viktor Janukovics Ukrajna elnöke, aki ellen 2004-ben úgynevezett narancsos forradalmat vívott Timosenko. Akkor Timosenkóék győzelme azt jelentette, hogy Viktor Juscsenko lehetett az elnök. Juscsenko viszont a mostani perben Timosenko ellen vallott, Janukovics örömére.

A szerződés

2009. január 18-án Vlagyimir Putyin orosz és Julija Timosenko ukrán miniszterelnök hosszú órákat töltöttek négyszemközt a Kremlben. Európa keleti felén akkor már lassan két hete fáztak az emberek egy csomó lakótelepen Szlovákiától Bulgáriáig, mert az ukrán-orosz vita a gáz áráról odáig fajult, hogy az oroszok elzárták a gázcsapot. A két politikus megegyezett, és 20-án már áramlott a gáz nyugat felé, az ukrán tranzit ismét működött.

A megállapodás egyik része az árról szólt: az oroszok húsz százalékot engedtek 2009-re az eredeti követelésükhöz képest, és cserébe Ukrajna nem emelte a nyugatra irányuló tranzit díját. Megállapodtak, hogy 2010-től mindkét árat „piaci alapon" határozzák meg. És megállapodtak abban is, hogy az ukrán belső fogyasztásra szánt, Türkmenisztánból származó gázt az orosz Gazpromtól az ukrán Naftogaz közvetlenül vásárolja, és nem a Rosukrenergo nevű közvetítőn keresztül. (Utóbbi döntésnek komoly következménye volt Magyarországon, mert ezzel kezdődött az Emfesz bukásának története is.)

Most e szerződés miatt áll bíróság előtt Julija Timosenko. A vád szerint túllépett hatáskörén, amikor egyedül döntött.

A Nyugat felhorkant

Timosenko szerint a vád teljesen abszurd. Pontosan azért ment Moszkvába, hogy új szerződést kössön, azt miniszterelnökként szerinte egyedül is megköthette. A vád egy szovjet időkből maradt paragrafuson alapszik, aminek még hatályossága sem teljesen egyértelmű, mert 2001-ben bevezettek egy új büntetőrvénykönyvet is, amiben ez a paragrafus már nincs benne.

A vádat jogi szempontból a fél világ vitatja. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter levélben tiltakozott, az EU számos vezetője pedig személyesen mondta el Janukovics elnöknek, hogy aggasztónak tartják, hogy bíróság előtt áll legfőbb politikai riválisa. Szeptemberben a svéd külügyminiszter és az EU bővítési biztosa két órán át győzködte Jaltán Janukovicsot.

Angela Merkel német kancellár telefonon figyelmeztette az ukrán elnököt, a brit nagykövet pedig közleményt adott ki. Az EU azzal fenyegetőzött, hogy elmarad az ipari termékekre vonatkozó szabadkereskedelmi megállapodás, amit decemberben kötnének Ukrajnával.

Viktor Janukovics ugyan folyton azt magyarázza sértetten a nyugatnak, hogy ő elnökként nem tudja befolyásolni a független ukrán igazságszolgáltatást, de ezt senki sem hiszi el neki. A nagyon erős nyugati nyomás miatt egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy Timosenkót tényleg elítélik.

Már ül

Timosenko augusztus eleje óta börtönben van, mert a tárgyalás alatt megsértette a bíróságot. Egyrészt nem volt hajlandó felállni, amikor a „vádlott álljon fel!" utasítás elhangzott, másrészt pedig hangosan beszólt a tanúknak, többek között a jelenlegi ukrán miniszterelnöknek.

Ez már a kampány?

A per egyik kulcsa lehet, hogy jövőre parlamenti választásokat tartanak, és Janukovics pártjának legerősebb kihívója Timosenko pártja.

Janukovics a 2010-es elnökválasztás második fordulójában alig három százalékkal verte meg az akkor még miniszterelnök Timosenkót, és a politikusnő idő közben népszerűbb lett egykori legyőzőjénél. A per igazi tétje valószínűleg nem is az, hogy Timosenkót leültetik-e, hanem hogy bűnösségét kimondják, és ezzel elveszítse a lehetőséget, hogy induljon akár képviselőjelöltként (2012-ben), akár elnökjelöltként (2015-ben) a következő választásokon.

Timosenko hívei keddre nagy tüntetést szerveznek a bíróság elé, az ítélet felolvasásának idejére.

Ő is közvetítőként kezdte

Amióta beperelték, Timosenko többször is emlékeztetett, hogy most éppen az a Jurij Bojko az ukrán energiaügyi miniszter, aki annak idején a Rosukrenergo megszervezésében is részt vett. Vagyis a per nem csupán az ő politikai ellehetetlenítését szolgálja, hanem a bosszú is, a Rosukrenergo tönkretételéért.

A Rosukrenergo 2004-2009 között fölözte le az ukrán-orosz gázkereskedelmet, dollármilliókat termelve érdemi tevékenység nélkül. A cég fele a Gazpromé volt, a másik fele pedig papíron Dmitrij Firtas ukrán üzletemberé, de valószínűleg rajta keresztül sokakat finanszíroztak az orosz-ukrán politikai életben. Timosenkoék szerint például Viktor Janukovicsot is.

Miközben Timosenko magát mintegy szabadságharcosnak beállítva legyőzte a Rosukrenergót, a 90-es években nagyjából ugyanazt csinálta, mint az általa legyőzött Rosukrenergo. Egy gázkereskedelemmel foglalkozó közvetítő cég igazgatója volt, ami hatalmasat kaszált azon, hogy beékelődött az orosz eladók és az ukrán vásárlók közé.

Az akkori üzlet még Pavel Lazarenko miniszterelnöksége idejére esett. De Lazarenko már több mint tíz éve megbukott, elmenekült Ukrajnából és 2006-ban kilenc év börtönre ítélték Kaliforniában pénzmosásért. Főleg a gázüzletből származó pénzét igyekezett tisztára mosni, amihez a Timosenko által vezetett cég nélkül aligha juthatott volna.

Videótékával indított

Julija Timosenko 1961-ben született Dnyepropetrovszkban, egy oroszul beszélő, apai ágon lett, anyai ágon ukrán családba. 19 évesen ment férjhez, azóta viseli a Timosenko nevet. Mérnök-közgazdászként végzett szülővárosában, a nyolcvanas években egy rakétagyárban dolgozott gazdasági vonalon. Majd a peresztrojka lehetőségeit kihasználva férjével áttértek a videókazetták kölcsönzésére. Először a Komszomol égisze alatt, majd saját vállalkozásként.

A nagy üzlet azonban akkor jött el, amikor 1991-ben olajat kezdtek árulni a környék mezőgazdasági üzemeinek. A régió mezőgazdaságáért felelős vezetője akkoriban éppen Pavel Lazarenko volt. Ekkor alakult ki az a kapcsolatrendszer, ami milliárdossá tette a Timosenko és a Lazarenko családot is. És ami miatt mindketten beszálltak az országos politikába, és ami miatt jelenleg a világ két végén mindketten börtöncellában töltik 2011 őszét.

Fonott hajkoszorú

Timosenko akkor szállt be a politikába, amikor legjobban ment a saját gázüzlete, 1996-ban. Lazarov alatt energetikáért felelős miniszterelnök-helyettes lett, de patrónusa bukásával neki is mennie kellett. A cégét szétverték, és ő pedig ellenzéki vezér lett.

A 2004-es, az úgynevezett narancsos forradalom idején már az azóta védjegyévé vált ukrán parasztlány kinézetet használta, kör alakban rögzített szőke hajfonatával. A forradalom győzelme után miniszterelnök lett, a Forbes 2005-ben a világ harmadik legbefolyásosabb nőjének nevezte százas listáján.

Szeptemberre viszont annyira összeveszett egykori szövetségesével, Viktor Juscsenkóval, hogy elvesztette a miniszterelnökséget. 2007-2010 között aztán visszatért a kormányfői székbe, de Juscsenkóval ekkor is folyamatosan háborúztak.

2010 elején a két Viktor közül Juscsenkót nagyon megverte az elnökválasztáson, de Janukoviccsal szemben már alulmaradt. Azóta megint ellenzéki politikus.

Gázvita most is van

A háttérben újabb nagy orosz-ukrán gázvita folyik, és ez még egy lehetséges értelmet ad Timosenko perének - túl a politikai leszámoláson és a Rosukrenergo miatti bosszún. Az ukrán kormány ugyanis pont azt a szerződést akarja felmondani, amit Timosenko 2009-ben tíz évre kötött, és ami miatt most hét évet kért rá az ügyész.

Most hogy Timosenkót elítélték a szerződésért, sokkal egyszerűbb lesz az ukrán államnak felmondania azt. Csakhogy közben az oroszok is kemény feltételeket követelnek. Az olcsóbb gázért cserébe részesedést akarnak az ukrán gázvezeték-hálózatból. Ha ezt megkapnák, akkor soha többé nem tudnák az ukránok a tranzitdíj emelésével viszontzsarolni őket.

A Janukovics-kormány egyelőre keményen ellenáll. Azt tervezik, hogy a vezetékeket is birtokló állami Naftogaz nevű céget feldarabolják, és hogy hazai szénnel enyhítik gázfüggőségüket.

Ahogy két éve még Timosenko játszotta az orosz érdekekkel szembeszálló, a gázkérdésben kőkemény politikust, úgy most Jurij Bojko energiaügyi miniszter használ hasonló szólamokat. Korábban már mindketten voltak kegyeltjei és kegyvesztettei is a Gazpromnak, és voltak hatalmon és ellenzékben is.

Az egész folyamatot nézve ebben a harcban inkább gazdasági érdekcsoportok feszülnek egymásnak, a politika csak a gázháború egyik kelléke.

Ki a magyarokkal az országból?!

Háromszék, 2011. október 12.

Érdekes, hogy bizonyos magyar körök, elsősorban azok, akik anyagi érdekeik biztosítása miatt a román gazdasági, politikai élet irányítóinak holdudvarába kerültek, és így remélnek koncot, hasznot, nem lelkesednek az önigazgatás tényleges megvalósításáért. A pillanatnyi érdek elhomályosítja a tisztánlátást. Ők nem érzékelik kellőképp, hogy a hatalomból való részesedés tiszavirág-életű, akár a pünkösdi királyság. Hasonlóan pesszimisták, valójában autonómiaellenesek azok is, akiknek történelmi ismereteik hiányosak, és nem veszik tudomásul, hogy területi önkormányzat, székely történelmi régió nélkül e terület elrománosítása csupán évtizedek kérdése.

A tömeg, a nép – amely Wass Albert szavaival sem nem jó, sem nem áruló – megfelelő vezetőkkel képes megvalósítani a területi önkormányzatot, a Románián belüli belső önrendelkezést. Megfigyel­hető az is, hogy egyre nő azok tábora, akik érzik és tudják, autonómia nélkül nincs székelymagyar jövő! Erdély-szerte nap mint nap hallani figyelmeztető jelzéseket a magyarság visszaszorításáról. Erre utalnak a marosvásárhelyi események. Erre figyelmeztetnek a Ko­lozsváron történtek. Kincses Kolozsvár, amely hajdanán a magyar kultúra fellegvára volt, ahol történelmi mércével mérve – 1941-ben – még alig 8,9 százalék arányban éltek román nemzetiségűek, ma már román többségű város. A más régiókból érkező betelepedő – az első és másodgenerációs – futballhuligánok szabadon, senkitől sem zavartatva ordítozzák: "Ki a magyarokkal az országból! Ki a bozgorokkal!" A futballmérkőzések idején slágerré váltak a magyarellenes jelszavak, természetessé a magyarellenesség kinyilvánítása. Isten őrizzen attól, hogy Székelyudvarhelyen, Sepsiszent­györgyön, Csíkszere­dá­ban stb. hasonlóra kerüljön sor. Mi történne, ha a székelyek ordítoznák: "Ki az oláhokkal Erdélyből"?

Mi történne, ha magyar fiatalok a románok számára jeles történelmi személyiségek emlékművét gyaláznák meg? A kökösi Gábor Áron-emlékmű meggyalázói, mint a videofelvétel is tanúsítja, büszkélkednek, hazafias cselekedetként értékelik tettüket. Mindez jelzi, hogy nem is voltak annyira részegek, mint ahogy a törvényszék megítélte. Különben az ittasság nem szokott enyhítő körülményként szolgálni. Vajon, ha ezt magyarok teszik, akkor a román állam törvényszéke enyhítő körülményként kezelte volna-e a részegséget, megintvén őket: ejnye-bejnye, miért ittatok annyit?
Véleményem szerint a kökösi emlékmű meggyalázása sokkal nagyobb vétek volt, mint a több ezer (ártatlan) civil ember bestiális legyilkolásáért felelősnek tartott személy, Avram Iancu 162 évvel későbbi jelképes felelősségre vonása, a csíkszeredai bábú felakasztása! Természete­sen, nem értünk ezzel sem egyet. Azonban azzal sem, hogy senkinek nem jut eszébe: Kolozsváron a Biasini Szállón évek óta éktelenkedhet egy olyan tábla, amely magyarellenes uszítású szöveget tartalmaz. Azaz, azt a hazugságot, miszerint 1848–1849-ben Erdélyben 40 000 románt gyilkoltak le a magyarok, és 1200 román falut felégettek. Mindez akkor, amikor jól tudjuk, hogy 1850-ben a nem magyarbarát osztrák kormányzat felmérette az erdélyi román (polgári) lakosság áldozatainak számát. Eszerint (legtöbb) hatezer főre rúg a román áldozatok száma, amely arányaiban háromszor kevesebb a magyarokénál. És lőn e hazug, uszító rágalom nem magyarellenes!
Nem csak a kolozsvári futball­drukkerek körében dívik a magyarellenesség. Nemcsak a magyar emlékműveket megbecstelenítő senkiháziak körében, hanem a magas politikai elit soraiban is tetten érhető. Amikor Elena Udrea miniszter asszony Ko­vászna és Har­gita megyében járt, akárcsak a korábbi évben, Székely­föld nevét tudatosan használta. Pél­dát akart mutatni arra, hogy e beteges fétis, Székelyföld nevének kiejtésétől való félelem, ostobaság! A leg­nagyobb ellenzéki pártvezér, Victor Ponta azonban nem vette ezt tréfára. Ki is nyilvánította rosszallását. Sze­rinte elfogadhatatlan az, hogy a román kormány egyik tagja a Székely­földet nevén nevezze. Vajon miért? Nem azért, mert az nem létezik, hanem azért, mert azt szeretnék, ha már nem létezne! Lucian Boia történész a Történelem és mítosz a román köztudatban című könyvében így fogalmaz: "a nacionalizmus velejárója a má­sok fölötti primátus érvényesítése".
Nos, erről van szó! A román nacionalista elit nem a székely autonómiától fél, hanem attól, ha elismeri e történelmi régiót, akkor előbb-utóbb biztosítania kell a területi önkormányzat jogát, amely által megszűnne a román hegemónia, és lehetetlenné válna Székely­föld elrománosítása!

IWIW Twitter Facebook Yahoo MyWeb Google
Cimkék:   
Kapcsolódó cikkek