Tartalomjegyzék

Jön az új erdélyi pártkelemen-hunor

Magyar Hírlap, 2011. január 18.

Letette az autonomista Erdélyi Magyar Néppárt alapjait a Kolozsvárott ülésező Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. A Tőkés László európai parlamenti alelnök vezette szervezet létrehozta az új alakulat bejegyzését kezdeményező testületet, és már a felkészülést tervezi a parlamenti választásokra.

Már az év közepéig bejegyezhetik az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kezdeményezésére megalakítandó Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP), ha addig teljesítik az ehhez szükséges, törvény által előírt feltételeket. Az EMNT hét végi, kolozsvári választmányi ülésének fő témája is az autonomista EMNP létrehozása, illetve a honosítási folyamat, a népszámlálás és az oktatási törvény volt. Az ülésen létrehozták az új párt bejegyzését kezdeményező kilenctagú testületet.

Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke szerint szervezetének az a célja, hogy az első fél évben jegyezzék be az új pártot, teljesítsék az ehhez szükséges, törvény által előírt feltételeket. A jogszabály szerint 18 megyében és a fővárosban kell legalább hétszáz aláírást összegyűjteni, összesen pedig legalább 25 ezer támogató aláírásnak kell összejönnie.
Az új párt bejegyzése után elkezdődik a felkészülés a 2012-es helyhatósági és parlamenti választásokra, és kidolgozzák az EMNP választási stratégiáját is, amely Toró szerint differenciáltan kezeli majd a székelyföldi, az Erdély más részein élő és az Erdélyen kívüli magyar közösségek helyzetét is. Toró kifejtette: párbeszédet kell folytatni a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) és a Magyar Polgári Párttal (MPP), hogy az erdélyi magyarságnak minél nagyobb képviselete legyen a parlamentben és az önkormányzatokban. „Remélem, hogy az RMDSZ új elnökével ésszerű párbeszédet tudunk majd folytatni" – mondta Toró T. Tibor.

A szövetség februárra tervezett tisztújítási folyamatával kapcsolatban azonban a jelöltek (Olosz Gergely és Eckstein-Kovács Péter) egyenlőtlen esélyekre panaszkodnak, miután az elnöki tisztségből távozó Markó Béla saját maga által is kiszemelt utódja, Kelemen Hunor mögött kezdtek felsorakozni több területi, így a székelyföldi szervezetek is.

Az RMDSZ háromszéki szervezete heves vitákat követően döntött a hét végén a nem kovásznai származású Kelemen jelöltsége mellett. Az ülésen Olosz Gergely – az eddigi RMDSZ-vezetéshez képest a Fidesz irányába is nyitott – háromszéki parlamenti képviselő közölte: megpróbálja összegyűjteni legalább ezer RMDSZ-tag támogató aláírását, hogy indulhasson. Szerinte a csúcsvezetés nem válogat az eszközökben, fenyegetéssel és megfélemlítéssel próbálja akadályozni jelölését. Eckstein-Kovács azt nehezményezte, hogy „az RMDSZ apparátusa" Kelemennek dolgozik.

Határtalan utazás

Várhatóan februárban jelennek meg a Határtalanul! tanulmányi kirándulási program felhívásai, s az első csoportok szeptemberben utazhatnak határon túli, egykori magyar területre pályázati támogatással – mondta el Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár a Máért oktatási és kulturális szakbizottsága hétfői, budapesti ülése után az MTI-nek. A határon túli kirándulásokról az Országgyűlés határozatot fogadott el, amelyet Kövér László, Pokorni Zoltán és Révész Máriusz fideszes politikusok kezdeményeztek. A tanulók legalább egyszer eljuthatnak állami támogatással a szomszédos országok magyarlakta területeire. (MTI)

Kristály Lehel

Napi több száz érdeklődő

Honline/Hargita Népe, 2011. január 18. – Kozán István

A csíkszeredai, székelyudvarhelyi és gyergyószentmiklósi irodákat követően Székelykeresztúron is megnyílik a magyar állampolgársági kérelmek összeállításában ingyen segítséget nyújtó Demokrácia Központ.

Hargita megye három Demokrácia Központját látogattuk meg pénteken. Leginkább arra voltunk kíváncsiak, hogy a nyitást követően hányan és milyen kérdésekkel keresték fel az irodákat.

Csúcsidő tizenegytől háromig

Gyergyószentmiklóson az elmúlt hét közepétől várja az érdeklődőket a Kossuth Lajos utca 10. szám alatti – a városközpont szomszédságában lévő – Demokrácia Központ.

„Három nap alatt kiderült, hogy 11 és 15 óra között van a csúcsidő: mindennap ilyenkor jönnek a legtöbben. Egyébként eddig naponta harminc személynek adtunk ingyenes eligazítást" – nyilatkozta a Hargita Népének Bákai Magdolna, a központ vezetője. A helyi iroda három alkalmazottja hétfőtől csütörtökig 9–18, pénteken 9–17 óra között fogadja az ügyfeleket. Eddigi tapasztalatai alapján Bákai azt mondta, a legtöbb esetben abban kellett segíteniük, hogy a kérelmező által bevitt iratok közül kiválasszák a dosszié összeállításához szükségeseket. Egy hivatalos fordítóval is felvették a kapcsolatot, így a náluk hagyott iratokat naponta továbbítják a fordítónak.

Napi százhúsz érdeklődő

Székelyudvarhelyen már nagyobb rutinnal dolgozik az ottani központ négy munkatársa. „Január 5-én nyitottunk, azóta naponta 100-120 személy keres fel minket" – számolt be Lázár Ferenc irodavezető, akinek feltűnt, hogy az érdeklődők nagy része 60 és 80 év közötti – ezek a személyek meglátása szerint „érzelmi alapon igénylik a magyar állampolgárságot".

Az eddig tapasztaltak alapján Lázár Ferenc fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy az érdeklődő milyen iratokkal tudja bizonyítani magyarságát. „Nagyon sokan nem tudják azt, hogy elegendő bizonyíték, ha valaki 1945 előtt született. Ha az illető például 1939-ben vagy 1928-ban látta meg a napvilágot, magyarán hiába született Romániában, mert ha 1940–45 között nem hagyta el az országot, akkor az alatt a négy esztendő alatt igenis magyar állampolgár volt. Tehát ha valakinek 1945 előtt született valamelyik szülője, akkor a születési bizonyítványával igazolni tudja, hogy neki magyar felmenője van. Akiknek a szülei 1945 után születtek, azok a nagyszülő születési bizonyítványával vagy akár házassági okmányával tudják bizonyítani a magyar felmenőt. Ennyire egyszerű" – magyarázta az udvarhelyi iroda vezetője.

A központot nagyon sokan keresik fel vidékről is: Varságtól Székelykeresztúrig szinte minden udvarhelyszéki településről jelentkezett már érdeklődő. A Városháza térről nyíló Vár utca 4. szám alatti irodában hétfőtől csütörtökig 9–16, pénteken 9–15 óra között várják az érdeklődőket.

Központ Keresztúron is

Székelykeresztúron ma nyílik a Demokrácia Központ. Az Orbán Balázs utca 14. szám alatti unitárius papilak gyűléstermét a hét végén átalakították, mától már itt fogadják az érdeklődőket. A helyi iroda egyelőre csak egy személlyel fog működni: Lukács Gabriella két hetet az udvarhelyi irodában gyakorlatozott, így mától teljesen felkészülten várja az keresztúriakat és környékbelieket. A központ hétfőtől csütörtökig 9–13, illetve 14–16 óra között, pénteken pedig 9-től 15 óráig tart nyitva.

Félezer dosszié Csíkban

Csíkszeredában a Demokrácia Központ megnyitása óta félezer személy dossziéját állították össze. A Petőfi Sándor utca 7. szám alatt működő irodában csak olyan személyek neveit veszik fel az adatbázisba, akik nemcsak alapinformációkat kérnek, hanem náluk állítják össze a kérelmezéshez szükséges aktacsomagot is.

„Újdonság, hogy február közepétől létrehozunk mobil csoportokat is, amelyek a vidéki településeken fognak információkkal szolgálni" – tudtuk meg Papp Elődtől, az erdélyi Demokrácia Központok székelyföldi hálózatának koordinátorától.

Toró: Ez nem autonómia

MTI 2011. január 17.

Megkezdődött az egyeztetés a romániai magyarság számára engedményeket tartalmazó tanügyi reform gyakorlati alkalmazásáról a román kormánykoalíció tagja, az RMDSZ kezdeményezésére. A törvényt ugyanakkor bírálja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács – írta internetes oldalán hétfőn az Új Magyar Szó.

A bukaresti napilap beszámolója szerint a romániai kisebbségeknek, köztük a magyarságnak az eddigiekhez képest kedvező változásokat hozó romániai tanügyi reform hatékony alkalmazása érdekében cselekvési ütemtervet fogadott el hétvégi tanácskozásán a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető elnöksége. A tervek szerint a magyar oktatásért felelős tisztségviselők, a miniszterelnök-helyettesi hivatal és az oktatási minisztérium oktatásért felelős szakemberei, a megyei tanfelügyelőségek magyar nemzetiségű tanfelügyelői, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének képviselője, valamint az RMDSZ oktatásügyi kérdésekkel foglalkozó szenátorai január 20-án egyeztetnek a feladatokról Brassóban.

Ezt követően – az ütemtervnek megfelelően – Marosvásárhelyen tárgyalnak a megyék, megyei jogú városok, a városok magyar önkormányzati vezetői és a magyar iskolaigazgatók a reform feltételeiről és következményeiről. A román alkotmánybíróság által január 4-én alkotmányosnak talált törvény értelmében a kisebbségi oktatásban részt vevő diákok minden tantárgyat anyanyelven tanulhatnak a román nyelv és irodalom kivételével. Ezeket külön tanterv szerint és külön tankönyvekből oktathatják a kisebbségi gyerekeknek.

A jogszabály szerint a kisebbségi gyerekeket oktató pedagógusoknak ismerniük kell az adott nyelvet. Az egyetemi oktatásban a nemzeti kisebbségek számára biztosított az anyanyelvű képzés alapszinten, a mesteri és a doktori képzésben, valamint a továbbképzésben is. Az új oktatási törvényt ugyanakkor bírálja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), mivel az nem a kisebbségi oktatás autonómiáját szabályozza, csupán a tanügyi rendszert decentralizálja, illetve bizonyos nyelvi és oktatási jogokat ad – jelentette ki Toró T. Tibor az EMNT hét végi választmányi ülésén.

„Értékeljük, hogy létrejött az oktatási törvény, bár ebben a formájában 10-15 évvel ezelőtt is megszülethetett volna. Le kell szögezni, hogy ez a törvény nem járul hozzá a kisebbségi oktatás autonómiájához, csak a zömében magyarok lakta vidékek tanintézményei kapnak nagyobb szabadságot: ez nem autonómia" – idézte az Új Magyar Szó az EMNT ügyvezető elnökét.

Toró: az év közepéig bejegyezhetik az új erdélyi pártot

MTI 2011. január 17. 12:56

Már az év közepéig bejegyezhetik az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kezdeményezésére megalakítandó Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP), ha addig teljesítik az ehhez szükséges, törvény által előírt feltételeket - írta a hétfői romániai magyar sajtó.

Ezzel kapcsolatosan Toró T. Tibort, az EMNT ügyvezető elnökét idézik. A szervezet hétvégi kolozsvári választmányi ülésének fő témája az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozása, a honosítási folyamat, a népszámlálás és az oktatási törvény volt. Toró szerint az EMNT célja, hogy az első félévben jegyezzék be az Erdélyi Magyar Néppártot, teljesítsék az ehhez szükséges, törvény által előírt feltételeket, amelyek az ügyvezető elnök szerint nem túl barátságosak.
A jogszabály szerint ugyanis 18 megyében és a fővárosban kell legalább 700 aláírást összegyűjteni, összesen pedig legalább 25 ezer támogató aláírásnak kell összejönnie.

A választmányi ülésen létrehozták az új párt bejegyzését kezdeményező kilenctagú testületet, amelynek tagjai: Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke, László János székelyföldi régióelnök, Gergely Balázs, közép-erdélyi régióelnök, Orbán Mihály partiumi régióelnök, Papp Előd alelnök, Zatykó Gyula, a Bihar megyei EMNT egyik vezetője, Tőkés András, a Maros megyei szervezet tagja, Szilágyi Zsolt alelnök, Borbély Zsolt Attila, az EMNT jegyzője.

Az új párt bejegyzése után elkezdődik a felkészülés a 2012-es helyhatósági és parlamenti választásokra, és kidolgozzák az EMNP választási stratégiáit is, amelyek Toró szerint differenciáltan kezelik majd a székelyföldi, az Erdély más részein élő, de az Erdélyen kívüli magyar közösségek helyzetét is.

Toró kifejtette: párbeszédet kell folytatni a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) és a Magyar Polgári Párttal (MPP), mégpedig az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) keretében, hogy – mint mondta – az erdélyi magyarságnak minél nagyobb képviselete legyen a parlamentben és az önkormányzatokban is. "Közös érdekeinket és célkitűzéseinket csak együtt tudjuk megvalósítani. Remélem, hogy az RMDSZ új elnökével ésszerű párbeszédet tudunk majd folytatni" - mondta Toró T. Tibor.

„Fontos nemzetpolitikai fordulat történt"

Erdon/Bn, 2011. január 18. – Ciucur Losonczi Antonius

Nagyvárad - A napokban Nagyváradon járt Ulicsák Szilárd magyarországi miniszteri biztos, a Sapientia Hungariae Alapítvány titkára, aki exkluzív interjút adott szerkesztőségünknek.

– Milyen nemzetpolitikai fordulat következett be a tavalyi magyarországi kormányváltásnak köszönhetően?

- Amikor az új kormány átvette tavaly tavasszal Magyarország irányítását, akkor azt tapasztaltuk, hogy a nemzetpolitika terén jelentős elmaradásaink vannak a határon túli magyarokkal szemben. Számos területre volt ez jellemző, mint például az oktatás, a kultúra vagy a szórvány, és persze a nemzetnek a közjogi értelemben vett egyesítése, mely ugye régóta húzódik, és 2004-ben, amikor elbukott a népszavazás, akkor egy időre megakadni látszott ez a folyamat. Azt hiszem, hogy a legelső és legszimbolikusabb döntése az új magyar kormánynak és a parlamentnek az volt, hogy a magyar állampolgárság könnyített megszerzését lehetővé tette a világ összes magyarja számára. Nem véletlen tehát, hogy ezzel kezdtük a kormányzásunkat. A kettős állampolgárság olyanannyira eredményes, hogy így év elején, minden gond nélkül megnyílhattak azok az ablakok a különböző konzulátusokon és nagykövetségeken, amelyeken be lehet adni a kérelmeket. Annyira nagy az érdeklődés, hogy már most csak nyárra lehet sorszámokat kapni. Ez nagy öröm számunkra. Aki úgy gondolja, hogy meg szeretné gyorsítani az állampolgársága megszerzését, az esetleg Magyarországon bármelyik anyakönyvvezetőnél ezt megteheti. Ez szerintem egy kiemelten fontos eredmény.

Támogatás az óvodásoknak

– Milyen további eredményekről beszélhetünk még?

- Lényeges eredmény továbbá az is, amit tükröznek a tavaly őszi, még Szülőföld Alap néven futó pályázati kiírások, amikor már másfélszer annyian jelentkeztek pályázatokra, mint a megelőző esztendőben. Ez azt jelenti, hogy minden nemzettestvérünk, minden határon túli magyar szervezet felbátorodott, mert úgy érezte, itt van újra a lehetőség arra, hogy bátrabban vállalja a magyarságát, és hogy végre pályázati forrásokhoz juthat Magyarországon. Ez megint csak egy plusz öröm számunkra. Az is fontos eredmény volt, hogy ugye pont most zajlik a Sapientia Egyetemmel az egyeztetés a következő évi beíratkozási számokról. Erre az évre nézve a magyar parlament visszaállította az eredetileg az erdélyi egyetemnek járó 2 milliárd forintos támogatást. Ez a korábbi, szocialista kormányzáshoz képest több mint 500 millió forintos pluszt jelent. Magyarán a nyolc éve elmaradt, jelentős beruházások egy részét most meg lehet valósítani. Fontos eredmény továbbá, hogy visszaállítottuk a kedvezménytörvényben, tehát a közkeletű nevén státustörvényben a magyar óvodásoknak alanyi jogon járó támogatást. Ez azt jelenti, hogy a határon túl minden olyan óvodás után a szülők igényelhetik az oktatás-nevelési támogatást, akiket magyar óvodába íratnak. Ez 20 ezer forint/gyermek. Ez a program a nyáron indul és már az őszi beíratkozásokra érvényes. Megint csak egy plusz dolog a nemzetpolitikában, hogy a szórványterületek fölzárkóztatását, megerősödését kiemelt feladatnak tekintjük. A szórványterületeken levő intézményeket, kollégiumokat, iskolákat meg kívánjuk erősíteni, illetve azoknak a háttérintézményeknek a támogatását is szeretnénk biztosítani, amelyeket a történelmi egyházaink működtetnek szerte a Kárpát-medencében. Végül, de nem utolsó sorban, ami megint csak kiemelten fontos, hogy ismét nagyobb figyelmet kívánunk fordítani a nyugati emigrációban élő magyarok felé, akik jogosan talán kissé mostohán érezték magukat, akikkel az anyaország eddig nem foglalkozott annyira. Ezt az újra elindított Magyar Állandó Értekezlet is bizonyítja. Szerintem ez is egy fontos eredmény, hogy újra elindulhatott a magyar–magyar párbeszéd.

Magyar igazolvány
– Jó lenne tisztázni egy dolgot, sokan ugyanis úgy vélik, ha megkapják a kettős állampolgárságot, akkor elesnek a magyar igazolvány nyújtotta kedvezményektől...
– Erre a felvetésre azt tudom válaszolni, hogy természetesen nem esnek el a kedvezményektől, ugyanis a státustörvényt módosítottuk, s hozzáigazítottuk a kettős állampolgárságról szóló törvényhez. Magyarán, a kedvezménytörvény szerint azok is megkaphatják az alanyi jogon járó juttatásokat, akik időközben megszerzik a magyar állampolgárságot, de lakhelyük továbbra is a Kárpát-medence nem magyarországi pontjain marad. Úgyhogy a magyar igazolványok érvényben maradnak, és biztosítják továbbra is a kedvezményeket.
Schengeni Övezet
– Az Európai Unió soros elnökeként Magyarország segítséget tud-e nyújtani Romániának abban, hogy hamarább csatlakozzon a Schengeni Övezethez?
– Magyarországnak természetesen egy fontos érdeke, hogy a nemzettestvéreikhez könnyebben eljussanak a magyarok, úgyhogy nagyon örvendtünk, amikor Szlovákia felé is megnyíltak a határok, bár akkor még nem Magyarország volt az EU soros elnöke. A magyar kormányzat nyilatkozott arról már többször is, hogy ha Románia valóban felkészült a schengeni csatlakozásra, akkor ezt igyekszünk még a mi uniós elnökségünk alatt megsegíteni, és hozzájuttatni ehhez a kapcsolatteremtéshez az erdélyi testvéreinket.

Schengen: Románia már udvarol

Bihari Napló, 2011. január 18. – Szeghalmi Örs

Megvédte Magyarországot Románia. Ama diplomáciai kampány keretében tette ezt, amelynek célja Románia schengeni csatlakozásának előmozdítása. Szerinte fél lábbal bent is vagyunk.

Érdekes részleteket osztott meg a schengeni csatlakozás ügyéről a román külügyminiszter. Teodor Baconschi azt állítja: az EU egyes államainak
csak Bulgária schengeni csatlakozásáv al kapcsolatban van kifogásuk. A miniszter szerint a szakértői csoport múlt hét végi egyeztetésén „Franciaország, Németország és Finnország képviselői alapvető kifogásokat emeltek a Bulgáriával
kapcsolatos szakjelentés nyomán, míg a Romániáról szóló pozitív volt, A-tól Z-ig".
Gesztus Budapestnek
A román miniszter jelezte: Bulgáriába várhatóan új jelentéstevő csoportot küld az EU, a már betervezetten kívül is, Románia esetén azonban pozitív
a mostani megközelítés, s még a francia fél is csak időt kért az utóbbi szakjelentés alaposabb átnézésére, más kifogása nem volt. Mint tudattuk, Teodor Baconschi folyamatosan derűlátó Románia schengeni csatlakozása kapcsán. Épp
Nagyváradon jelentette be pár napja, hogy szerinte az ország pár hónapon belül mégis tagja lesz az övezetnek. Hogy ez mennyire kincstári optimizmus, vagy nem az, arról azt mondja, Románia minden feltételt teljesített, így nyugodtan
várja a csatlakozást. Mindenesetre mindkét balkáni államba előre bejelentett módon ellenőrzőcsoport jön még a tavasz elején, s újabb szakjelentést
készítenek a „Schengenkompatibilitásról".
Románia közben változatlanul nagyon számít a soros EU-elnök Magyarország támogatására is. Olyannyira, hogy Bukarest immár dicsérgeti is Budapestet.
Tökéletes európai demokráciának nevezte Magyarországot a Financial Timesnak adott, a lap előfizetéses internetes honlapján hétfőn megjelent interjúban
a román külügyminiszter, aki szerint hazája készen áll a csatlakozásra a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez a magyar EU-elnökség
alatt. Teodor Baconschi kijelentette, hogy „Magyarország tökéletesen funkcionáló európai demokrácia, szomszédunk és partnerországunk teljes mértékben tiszteletben tartja a működő demokrácia alapvető szabályait". Baconschi szerint
a magyar médiatörvény „összetett belső törvényhozási aktus (eredménye)... tárgyalnak róla Brüsszelben, és én hiszem, hogy Brüsszel és Budapest párbeszéde
e kérdésben valóban termékeny lesz".
Fél lábbal bent
„Folyamatos párbeszédet folytatunk magyar barátainkkal (az állampolgársági törvényről) és egyéb kérdésekről, és (ezeknek) nincs negative belső hatásuk" – jelezte még. Schengenről szólva Baconschi kijelentette: „azt mondanám,
hogy de facto már Schengenen belül vagyunk". A Románia schengeni tagsága
ellen felhozott „irreleváns" érvek közé sorolta, hogy a Moldovai Köztársaság „néhány állampolgára ... visszakapta roman állampolgárságát". A román
állampolgárság visszaszerzését pontosan meghatározott jogi keretek teszik lehetővé, nemzetközi előírások és szabályozók alapján – fejtegette. Baconschi szerint „néhány ezer moldovairól van szó, nem többről ... ez jóval kevesebb, mint más tagországok esetében". A külügyminiszter közölte: Schengen-ügyben „politikai
döntést akarunk a magyar EU-elnökség alatt".

Indul a párt bejegyzése

Bihari Napló, 2011. január 18.

Bihariak is vannak az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését kezdeményező testületben.

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) hivatalos törvényszéki bejegyzése az év közepéig megtörténhet, ezt követően kidolgozzák a 2012-es helyhatósági és parlamenti választásokra vonatkozó stratégiát. Az új párt bejegyzéséhez
szükséges 25.000 támogató aláírást a tájékoztatások szerint remélhetőleg a
következő három hónapban összegyűjthetik. Három hónap a cél
„Az EMNT elnöksége szombaton Kolozsváron elemezte a Néppárt bejegyzésének
kérdését, és kijelölt egy kilenctagú bizottságot, amely irányítja majd az
aláírásgyűjtést és a bejegyzéshez szükséges dokumentumok benyújtását a Bukaresti Törvényszéken. Becslésünk szerint hat hónapon belül bejegyezhetjük a pártot, amely az EMNT értékrendjére alapul. A következő három hónapban szeretnénk összegyűjteni a szükséges 25.000 aláírást Erdély 16 megyéjéből, Bukarestből és még két további megyéből", fejtette ki Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke. Lapunkkal tudatták: a 2010. december 4-i Országos
Küldöttgyűlés határozatának megfelelően az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
választmánya létrehozta az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését kezdeményező testületet. Ennek tagjai: Toró T. Tibor, László János, Gergely Balázs, Orbán Mihály, Papp Előd, Zatykó Gyula, Borbély Zsolt Attila, Szilágyi Zsolt és Tőkés András.

ROMÁNIA

Kovácsolódó ellenzéki szövetség

Új Magyar Szó, 2011. január 18. – M. Á. Zs.

Folytatódnak a liberálisok és szociáldemokraták közötti tárgyalások egy ellenzéki szövetség létrehozásáról, miután tegnap a Nemzeti Liberális Párt (PNL) központi vezető tanácsa felhatalmazta Crin Antonescu pártelnököt, hogy további egyeztetéseket folytasson a szociáldemokratákkal.

Folytatódnak a liberálisok és szociáldemokraták közötti tárgyalások egy ellenzéki szövetség létrehozásáról, miután tegnap a Nemzeti Liberális Párt (PNL) központi vezető tanácsa felhatalmazta Crin Antonescu pártelnököt, hogy további egyeztetéseket folytasson a szociáldemokratákkal. A PNL központi politikai bizottsága azzal indokolta a döntést, hogy csak úgy állíthat hiteles alternatívát a két ellenzéki párt a jelenleg hatalmon lévő Demokrata-Liberális Párttal (PD-L) szemben, ha politikai szövetséget hoz létre.
A döntést ismertető Relu Fenechiu PNL-alelnök hozzátette: a tárgyalások során meg kell keresniük annak is a módját, hogy a két alakulat helyi szinten is szorosabbra fűzze a viszonyt. Szerinte erre több lehetőség is mutatkozik, beleértve azt is, hogy egyes, nagyobb horderejű tisztségekre – megyei tanácselnök, megyei rangú városok polgármestere – közös jelöltet állítsanak. „De egyelőre nem a tisztségek elosztásáról vagy a sokat hangoztatott paritásról folynak a tárgyalások, most egy jövendő szövetség elvi alapjait fektetjük le" – fogalmazott Fenechiu.
A PNL központi vezető tanácsán egyetlen disszonáns hang hallatszott, Varujan Vosganian, az alakulat egyik alelnöke szerint a Szociáldemokrata Párttal (PSD) kötendő paktumot meg kell erősítenie a kongresszusnak is. Javaslatát végül egyhangúlag leszavazták – Vosganian is csak tartózkodott –, azzal érvelve, hogy a PNL statútuma szerint az alakulat állandó küldöttsége rendelkezik a szükséges felhatalmazással.
Victor Ponta PSD-elnök elmondta: alakulata „alapszabály szerinti struktúrái" várhatóan január végén hitelesítik a liberálisok és konzervatívok alkotta Jobbközép Szövetséggel (ACD) kötendő együttműködést. Hozzátette: ezt megelőzően széles körű konzultációt folytatnak a területi szervezetekkel, hogy felmérjék az ellenzéki paktum „helyi beágyazottságát". Ponta szerint a PSD és az ACD közötti együttműködés első terméke a február elejére időzített alkotmánymódosítás lehet.

Zsarolják és dicsérik az RMDSZ-t

Hol szép szóval, hol fenyegetőzéssel próbálják meggyőzni az ellenzéki pártok az RMDSZ-t arról, hogy álljon az oldalukra. Tegnap Constantin Niţă, a Szociáldemokrata Párt (PSD) alelnöke azzal zsarolta meg a kisebbik koalíciós pártot: ha nem lépnek ki most a kormányból, később megbánhatják.
„Azt szeretnénk, ha az RMDSZ csatlakozna hozzánk. Jövő évben már valószínűleg nem lesz szükség rájuk. Ha nem állnak most a mi oldalunkra, nyolc évig ellenzékben maradnak" – fogalmazott az ellenzéki politikus, akinek jóslata szerint ha a kitart a jelenlegi koalíció mellett, az RMDSZ el fog tűnni a politikai süllyesztőben. A Konzervatív Párt (PC) elnöke ezzel szemben inkább udvarolni próbált a magyarok érdekvédelmi szövetségének.
Daniel Constantin szerint az ellenzék ajtaja nyitva áll Markó Béláék előtt. „Ha támadtuk is korábban az RMDSZ-t, azt hiszem, sikerülne közös pontokat találnunk, ha a nemzeti érdekről beszélünk" – mondta a nacionalista kirohanásairól ismert PC vezetője. Mint ismert, a parlamenti aritmetika miatt az RMDSZ szavazatai nélkül a jelenlegi ellenzék nem tudja meneszteni a kormányt és nem tudja felfüggeszteni az államfőt sem.

Már több mint 100 támogató aláírást gyűjött össze Olosz indulása érdekében

Transindex, 2011. január 18.

Miután kiderült, hogy szombaton nem nyerte el a háromszéki RMDSZ-szervezet támogatását, és így egyelőre nem nevezhet be hivatalosan - Kelemen Hunor és Eckstein-Kovács Péter mellett - a szövetségi elnöki tisztségért folyó megmérettetésbe, Olosz Gergely eldöntötte, a választókhoz fordul, hogy támogatást szerezzen az indulásához.

A Kovászna megyei képviselőnek összesen 1000 támogató aláírásra van szüksége, ebből szombaton már 100 összegyűlt. Megkeresésünkre elmondta, rengetegen hívták, és felajánlották támogatásukat, emellett többen ajánlkoztak, hogy kézjegyeket gyűjtenek, így most nem is tudja, hány helyen folyik az aláírásgyűjtés.

Mint ismeretes, a jelölteknek január 26-ig kell bejelenteniük indulási szándékukat, ehhez egy platform, egy megyei szervezet támogatását, avagy ezer támogató aláírást kell felmutatniuk a szövetség illetékes testületének. Olosz úgy gondolja, hogy január 26-ig összegyűl az ezer aláírás.

A háromszéki képviselő elmondta, nemcsak a Kovászna megyeiek támogatják, és ez azzal magyarázható, hogy sokan úgy gondolják: a Kovászna megyei RMDSZ határozata nem volt éppen korrekt módon meghozva. (hírszerk.)

Eckstein-Kovács Péter független kongresszusi biztos kinevezését kéri

MTI 2011. január 18.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöki posztjáért induló Eckstein Kovács Péter pártatlan kongresszusi biztos kinevezését kéri, mivel szerinte a kongresszus előkészítését végző Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke nyíltan a vetélytárs Kelemen Hunor elnökjelöltségét támogatja. Eddig három személy jelezte, hogy a szövetség február 26-án kezdődő nagyváradi tisztújító kongresszusán a magát újra jelöltetni nem kívánó Markó Béla helyére pályázik: Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, Eckstein Kovács Péter volt RMDSZ-es szenátor - aki jelenleg Traian Basescu államfő kisebbségügyi tanácsadója -, valamint Olosz Gergely, a szövetség képviselőházi frakcióvezetője.

Markó Béla egyértelműen Kelemen Hunort szeretné utódjaként, de erről a kongresszus küldöttei fognak majd dönteni. A másik két jelölt azonban határozottan állítja, hogy a jelöltállítási folyamatban nem érvényesülnek tisztességes módon a feltételek.

Eckstein-Kovács Péter egyebek között azt kifogásolja, hogy szerinte a kongresszusi biztos Kelemen Hunor mellett kampányol. "Elfogadhatatlannak tartom, hogy olyan ember vezesse az RMDSZ kongresszusát, aki elfogult az egyik elnökjelölttel szemben" – jelentette ki egy sajtótájékoztatóján a romániai magyar sajtó által kedden idézett politikus.

Ugyancsak közlik Kovács Péter válaszát, aki blogbejegyzésében leszögezte: az RMDSZ szabályzata szerint a kongresszusi biztosnak nincs megszabott feladata az elnökjelöltek vonatkozásában. Amit a szabályzat nem tilt, azt megengedi.

Jelenleg a kongresszusi biztos mindhárom jelöltet kiszolgálja információkkal, illetve lehetőségeihez mérten teljesíti a kéréseiket, ha igény van rá, közvetít a jelölő szervezetek, testületek és a jelöltek között – írja Kovács Péter. "Tetszik, nem tetszik, az ügyvezető alelnököknek van hangja, van álláspontja, van véleménye. Akkor lenne gond, ha ez nem így lenne" – teszi hozzá.

Az esélyegyenlőség megsértését látja a háromszéki Olosz Gergely is, aki mindazonáltal nem nyerte el saját területi szervezeteinek támogatását sem - ez utóbbiak ugyancsak Kelemen Hunor mellett tették le a garast, akárcsak korábban több más megyei szervezet. Olosz Gergely egyenesen úgy látja, hogy a csúcsvezetés nem válogat az eszközökben, fenyegetéssel és megfélemlítéssel próbálják akadályozni indulását.

Az alapszabály értelmében a jelölteknek legalább egy hónappal az elnökválasztás előtt (vagyis január 26-ig) be kell nyújtaniuk jelöltségüket és a támogató aláírásokat. A támogatók listáján szerepelnie kell legalább egy területi szervezetnek vagy legalább ezer RMDSZ-tag egyéni aláírásának. Ennek értelmében Olosznak van még esélye az indulásra, hiszen vasárnap délután már megkezdte az aláírások gyűjtését, és a híradások szerint néhány óra alatt több mint százan tették kézjegyüket a neve mellé.

A romániai magyar sajtó az elmúlt két hétben Kelemen Hunorról megírta, hogy az RMDSZ egész apparátusát felhasználhatja kampánya számára, míg a háromszéki vállalkozó Olosz Gergelynek a lapok szerint jó kapcsolatai vannak a Fidesszel. Ecstein-Kovács személyével kapcsolatban főleg az RMDSZ-en belüli szabadon bíráló magatartását emelték ki.

A Romania libera című román napilap ugyanakkor keddi számában úgy vélekedett: Ecstein-Kovács Péter a Fidesz kedvelt jelöltje. Az újság szerint ugyanis Orbán Viktornak és a romániai magyar elnöki tanácsadónak "közös története" van. Politikai barátság fűzi őket egymáshoz immár két évtized óta, mindketten ifjúsági vezetők voltak - írja.

A lap szerint a Fidesz nem mondott le jobboldali liberális ideológiájáról, noha az Európai Néppárthoz csatlakozott. Eckstein-Kovács Péter az RMDSZ-en belül a Szabadelvű Kör elnevezésű platformot vezeti, amely egyaránt osztja a Fidesz politikai nézeteit és egyes olyan magyar liberálisoknak a dilemmáit is, akik a körülmények kényszerítő ereje folytán váltak az Európai Néppárt tagjaivá - írja a Romania Libera.

Eckstein-Kovács Péter: Mindent a parlamentbe jutásért

Háromszék 2011. január 18.

— Hogyan értékeli a szombati üléseket?

— A farok csóválta a kutyát, és ahogy az egyik küldött mondta, jó lett volna legalább a demokrácia alapszabályait betartani. Kétség¬telen, van egy magasabb, felsőbb testület, ami a küldöttgyűlés (HKT — szerk. megj.). Ez a testület megteheti azt, hogy delegálja a kompetenciát az alsóbb szintűnek (az Állandó Tanácsnak), de nem tartom tisztességesnek, hogy azt az alapszabály-előírást, amely kétharmados támogatottsághoz köti az egyik vagy a másik jelölt támogatását, ilyen csellel áthágják, és végül az egyszerű többség döntését fogadják el. Tehát gyakorlatilag működött a gépezet, én a magam részéről sajnálom Olosz Gergelyt. Kolozsváron is voltak próbálkozások, hogy a jelölésemet ilyen-olyan furfanggal megakadályozzák, csak nem ment.

— Mit tart elnöki pályázata legkiemelkedőbb pontjának? Ha egyetlen dolgot említhet tervei közül, mi lenne az?

— Egyértelmű, hogy én a változást akarom, és meggyőződésem, hogy Kelemen Hunor a folyamatosságot képviseli. Lett volna alkalma eddig is változtatni, nem tette meg, így most sem hiszek neki. Kampányom központi gondolatának, a legfontosabb célnak a parlamenti bejutás biztosítását látom. Nem azt várom, hogy most vagy egy hónap múlva kilépjünk a kormányból, de a parlamentbe jutás olyan érték, amelyért, én legalábbis, szívesen feladom a kormányzati szerepet, ha választóink ezt igénylik. Ugyanezen cél érdekében tartom fontosnak a minél szélesebb konzultációt, kapcsolattartást mindenkivel, kivéve a konkurens magyar pártokat, mert velük versenyhelyzetben állunk.

— Hogyan látja az RMDSZ kapcsolatát a többi magyar párttal, szervezettel?

— Egyelőre egy magyar párt van (a Magyar Polgári Párt — szerk. megj.). Megmérettetés lesz, és azután lehet tárgyalni. Megmérettetés előtt sok értelme nincsen, mert akkor verseny van.

— Az ön indulásának talán legkényesebb pontja, hogy Traian Băsescu államelnök tanácsosa, és voltak, akik az ő bábjának, faltörő kosának nevezték. Hogyan oszlatja el az ezzel kapcsolatos aggodalmakat?

— Van egy tény, amit sokan nem ismernek. Én ezt a funkciót az RMDSZ áldásával és az RMDSZ képviselőjeként látom el. A tévében is szokták mondani: államelnöki tanácsos, RMDSZ. A Cotroceni-palotában én az RMDSZ-t képviselem. Indulásom személyes döntés volt, egy nappal a bejelentés előtt tájékoztattam az államelnököt, hogy ő is tudjon róla. Harmad¬sorban: én olyan politikus vagyok, aki nem ijed meg, nem rezel be sem Băsescutól, sem Orbántól, minden további nélkül vállalom a szembeállást is. Természetesen, abban a percben, ahogy megválasztanak az RMDSZ elnökének, lemondok erről az amúgy érdekes beosztásomról.

— Másik kényes pontja indulásának: liberális érvei. Az RMDSZ a jobbközép Néppárt tagja, hogyan látja összeegyeztethetőnek ezt a két ideológiát?

— Ebben a dologban történetesen egyetértek Markó Bélával, aki azt mondja, hogy az RMDSZ elnökének pártsemlegesnek, ez esetben ideológiasemlegesnek kell lennie. Meg¬választásom napján lemondok a Szabadelvű Kör elnökségéről is. Pártelnökként annak a híve vagyok, hogy a szervezet irányításában kinyilvánított ideológiai szimpátiának nincs helye.

— Az elmúlt napok sok ellentétet felszínre hoztak. Mire számít a következő bő egy hónapban?

— Én ezért is javasoltam ezt a chartát, hogy lehetőleg tartsuk mederben a kampányt. Ennek egyik fontos eleme az esélyegyenlőség biztosítása, és eddigelé erről szó sem volt. Minden az egyetlen preferált jelölt kezében, mintha mi nem az RMDSZ fiai, lányai lennénk. Amennyiben tényleg lesz megegyezés, és Hunor is előveszi az ügyvezető elnöki golyóstollát, s aláírja ezt az etikai kódexet, akkor szerintem csendesebb vizekre fogunk evezni. Én legalábbis ezt komolyan gondolom, de ha folytatódik a nyomásgyakorlás, akkor durvább kampány is elképzelhető.

Kelemen Hunor: Nem vagyok Markó Béla

Háromszék 2011. január 18.,

— Hogyan értékeli a háromszéki RMDSZ döntését? Mennyire volt fontos az itteni támogatás?

— Minden szavazat fontos, s mivel nem helyi ügyről van szó, nem a háromszéki szervezetnek, vármegyének választanak őrgrófot, elöljárót, az érzelmi érveket figyelembe lehet venni, de nem érdemes csak ezekre hallgatni.
Ilyen szempontból a háromszékiek ma ésszerű döntést hoztak. Ez semmiben nem akadályozza meg Olosz Gergely indulását, mert még rengeteg szervezet nem döntött, és a feltételeket nem nehéz teljesíteni. Ugyanakkor fontos, hogy a majdani szövetségi elnök erős támogatottságot élvezzen az első pillanattól, mert nagyon nehéz időszak következik.

— Nagyon sokan azt tartják önről, hogy a folytonosságot képviseli.

— Ezt részben cáfolom, részben nem. A folytonosságot olyan értelemben cáfolom, hogy én nem vagyok Markó Béla, az én döntéseim nem Markó Béla döntései, és aki Markó Bélát ismeri, nagyon jól tudja, nem az az ember, aki a háttérből szeret irányítani, beleszólni. Azt is tudni kell, én minden álláspontot meghallgatok, mielőtt határozok, de a döntés a sajátom. Ilyen értelemben semmilyen folytonosság nem lesz. Értékrendben lesz, mert egy magyar óvoda mindig fontosabb, mint egy energetikai biznisz. Másrészt én attól az embertől tanultam, akinek — mint mindannyiunknak — sok erénye és sok hibája van, de akiről a legádázabb kritikusai is azt mondják, 18 éven keresztül úgy vezette az RMDSZ-t, hogy mindig parlamenti párt volt, mindig figyeltek rá. Miért probléma olyan embertől tanulni, akinek a politikai, emberi teljesítményét sokan értékelik? Ami jó volt az RMDSZ-ben, azt továbbvisszük, ami rossz, azt meg kell változtatni. Én a kiszámítható változás híve vagyok, amelyet közösen alakítunk ki.

— Mit tart programja legkiemelkedőbb pontjának?

— Azt, hogy a következő időszakban az RMDSZ legfontosabb és egyetlen szövetségese a romániai magyarság legyen. A romániai magyarság érdekeit kell programmá formálni. Akkor is, amikor identitásról beszélünk, akkor is, amikor gazdaságról, vagy amikor másfajta szövetségekről van szó. Ha e köré építjük programunkat, akkor nem tévedünk.

— Mindkét ellenjelölt megfogalmazta, hogy nagy a nyomásgyakorlás az RMDSZ vezetői részéről, kizárólag ön mellett kampányolnak. Hogyan értékeli ezeket a vádakat?

— Visszautasítom. Aki ezt mondja, jöjjön konkrét bizonyítékokkal, ki kire gyakorolt nyomást. Én a háromszéki vezetőket egyébként nem úgy ismerem, mint akikre nyomást lehetne gyakorolni. Én mindenkit arra kértem, minden véleményt hallgassanak meg, és azután döntsenek. Kolozsvárra például engem nem hívtak meg, nem mondhattam el a véleményemet.

— Az elmúlt napok tükrében milyen kampányra számít a következő hónapban?

— Szeretném, ha senki nem fordulna olyan eszközökhöz, amilyeneket az RMDSZ-ben nem használtunk az elmúlt 21 évben. Azt gondolom, a jó érzésnek kell felülkerekednie. Alaptalan pletykákat terjeszteni, hálószobákban kutakodni erkölcstelennek tartom.

— Nem tart attól, hogy a kampány elfajulása árt a szövetségnek?

— Minden megmérettetés okoz feszültségeket. A következő elnöknek, csapatának lesz a dolga ezeket a sebeket begyógyítani. Sajnos, nem le¬het úgy kampányolni, hogy ne maradjanak sebek, de eddig mindig tudtuk orvosolni ezeket. Bár¬mi¬lyen éles a harc, ha nem lépünk túl bizonyos ha¬tá¬ro¬kat, nem szegünk meg bizonyos normákat, ezeket a feszültségeket lehet kezelni, mert ¬mindenkire szükség lesz, vesztesekre, nyertesekre egyaránt.

Olosz Gergely: Vissza a közösséghez

Háromszék 2011. január 18.

— Hogyan értékeli az Állan¬dó Tanács és a HKT üléseit?

— A két nappal ezelőtti bejelentés után számítottam erre. Az Állandó Tanácstól kértem, hogy ne döntsenek, éppen azért, mert az asztal körül ülő személyek barátok, haverok, kollégák, ismerősök, mind olyanok, akikkel az elkövetkezőkben is együtt kell dolgoznunk.

Ha már a szervezet elnöke nyilvánosan kijelentette álláspontját, jobbnak láttam volna, ha nem tesszük ki őket annak, hogy más szempontok miatt, esetleg lelkiismeretük ellen kelljen dönteniük. Kérésem ellenére szavaztak, s ettől a pillanattól számomra világos volt a helyzet. Közvetlenül kell megszólítanom ¬közösségünk tagjait, támogassák indulásomat.

— Rossz jelnek tartja-e ezt az itthoni elutasítást, vagy ön szerint nem irányadó a kongresszusi szavazás szempontjából?

— Még nagyon az elején járunk. A kampány január 26. után kezdődik, azt hiszem, még nem dőlt el semmi. Amit nem veszítettünk el, azt még megnyerhetjük, tehát van remény. Kemény munka vár ránk, s ahogy a polgármesterek is jelezték, segítenek az aláírásgyűjtésben. Én azért kívánok versenybe szállni, hogy valóban megváltozzanak a viszonyok, valóban megváltozzék a szervezet, és hiszek abban, hogy ez sikerül.

— Mit tart programja legfigyelemreméltóbb pontjának? Mit tart legfontosabbnak a majdani elnöki teendők közül?

— A közösséghez való visszafordulást.

— Sokan hátrányként említették fiatalságát, tapasztalatlanságát. Van ellenérve?

— Kérdés, valóban valakinek a kora számít? Azt hiszem, nincs nagy korkülönbség Kele¬men Hunor és köztem. Szerin¬tem sokkal fontosabb, hogy valaki képes-e ezzel a feladattal megbirkózni. Úgy érzem, megvan a felkészültségem, jogász, közgazdász vagyok, és a szükséges tapasztalattal is rendelkezem, amely lehetővé teszi, hogy megmérettessem, és majd az elnöki teendőket is ellássam.

— Többen feltették azt a kérdést is: mit tett le eddig az asztalra?

— Úgy érzem, eddig minden elnyert tisztségben helytálltam, legutóbb például frakcióvezetőként. Amit célul tűztem ki, megvalósult, megnőtt a frakció szerepe az RMDSZ életében, a döntéshozatalban.

— Mire számít a következő hónapban?

— Azért szeretnék elindulni ebben a versenyben, mert úgy érzem, a kampány lehetőséget teremt, hogy néven nevezzük a dolgokat, a szervezeten belüli és szervezeten kívüli problémákról egyaránt beszéljünk, azokról is, amelyeket amúgy hajlamosak vagyunk szőnyeg alá seperni.

— Ugyanakkor előtérbe kerülhet a mocsok is, olyan nem demokratikus eszkö¬zök, amelyek árthatnak az RMDSZ-nek. Nem tart attól, hogy a kongresszus végére sokkal meghurcoltabb állapotban kerül ki a szövetség, mint amilyen mostani, nem túl fényes megítélése?

— Bízom benne, hogy nem. Eckstein-Kovács Péter¬rel aláírtuk azt a megállapodást, amely szabályozza a kam¬pányt, azt, hogy milyen fajta lehetőségek állnak rendelkezésünkre, és ezekkel hogyan élünk. Én ki is egészítettem azzal, hogy tudomásul kell vennünk, ez a kampány nem csak az RMDSZ belső életéről szól, hanem egész közösségünkről, és eme felelősség tudatában kell cselekednünk.

Az RMDSZ nem fekszik le mindenkivel

Manna.ro/Új Magyar Szó, 2011. január 18. – Parászka Boróka

A háromszéki RMDSZ-vezetők egy nappal azelőtt bejelentették, hogy a Hargita megyeiekkel együtt Kelemen Hunort támogatják – mert felvállalta a Szövetségen belüli régiókat –, hogy erről a megyei szervezet döntött volna.

Kelemen Hunort támogatja a háromszéki RMDSZ-szervezet a szövetségi elnököt megválasztó kongresszuson, döntött szombaton a Kovászna megyei szervezet Állandó Tanácsa és a Küldöttek Tanácsa. Hétfőn pedig a februári kongresszus elé terjesztendő konkrét javaslatként kezdték megszövegezni azt az alapszabályzat-módosítást, amely lehetővé teszi a területi és megyei RMDSZ-szervezeteknek, hogy regionálisan tömörüljenek. Ennek kapcsán kérdeztük Tamás Sándort, Kovászna megye tanácselnökét.

Részt vesz az RMDSZ új alapszabályzatának előkészítésében. Mikor lenne elégedett a szabályzattal és a Szövetség átalakításával?

Ha társadalmi béke lesz.

Jelen pillanatban a szervezeten belüli béke is elég komoly eredménynek tűnne, van erre egyáltalán esély?

Úgy gondolom, hogy igen. Mi a regionális identitás képviseletét szeretnénk bevinni a szervezet struktúrájába.

Ez a régiós átalakítás milyen következménnyel jár a teljes erdélyi magyarság közös képviseletére vonatkozón?

Ez a regionális reform abból a felismerésből származik, hogy bármerre megyünk: akár Bukarestbe, akár Budapestre, akár Brüsszelbe, mindig vannak ügyek, amelyek a mi ügyeinket megelőzik. Mindig vannak emberek, akik fontosabbak, mint mi. Azt gondoljuk, hogy ezen a világon kell lennie egy olyan helynek, ahol senki sem lehet fontosabb, mint a székely ember.

Három éve indult el egy mozgalom a hatékony, közös székelyföldi érdekképviselet érdekében. A cél az, hogy az RMDSZ-en belül működjenek a regionális tanácsok nem csak Székelyföld, hanem Partium, Közép-Erdély képviseletét érintően is. Könnyen belátható, hogy nem ugyanazok a problémái a székelyföldi és mondjuk a szilágysági településeknek.

Eddig is voltak nézeteltérések a szórványvidék és Székelyföld, a határmentén élők és a Székelyföld között. Mire számít, hogy ezek a konfliktusok oldódnak, vagy súlyosbodnak?

Milyen konfliktusokra gondol?

Sokszor hallottam, hogy a Székelyföldre fokozottabb figyelem irányul, a székelyek mindig előbbre valók. Ilyen típusú panaszokat nem csak például a Szatmár megyében élők fogalmaztak meg, a probléma ugyanaz, csupán a hangsúly változik.

Elnézést, félreértettük egymást. Nem állítottam, hogy elnyomás nehezedne ránk vagy másokra. Mi a saját helyünket nem másokkal szemben határozzuk meg, nem mások ellenére, hanem saját érdekünkben akarunk hatékony regionális érdekképviseletet.

De van esély a közös magyar érdekképviseletre, vagy szétforgácsolódik a szervezet?

Mindenképpen lesz egységes érdekképviselet, amit mi akarunk, az az egységes szervezeten belülre érvényes. Az együttműködést mi sem bizonyítja jobban, mint az a szórványprogram, amelyet évek óta támogatunk. Háromszék Hunyad megyével kötött partneri viszonyt, Hargita megye Besztercével és Temes megyével működik együtt.

Azt mondta, fontos a szervezeten belüli béke, de nem volt súrlódásmentes a jelöltállítási folyamat. Miért Kelement támogatták? Miért nem Olosz Geregelyt vagy Eckstein-Kovács Pétert?

Nemzedékváltásra van szükség az RMDSZ-en belül. Az ötvenes-hatvanas generáció már megtette, amit meg kellett tennie. A harmincas nemzedék talán még nem rendelkezik azzal a tapasztalattal, amely egy ekkora szervezet irányításához szükséges. Akik maradtak, azok a negyvenesek, én magam is ehhez a generációhoz tartozom. Így esett a választásunk Kelemen Hunorra, aki odafigyelt a szervezet átalakítására vonatkozó javaslatainkra is, és garanciát vállalt ezek véghezvitelére.

Olosz Gergely azzal kampányolt, hogy közelebb kell vinni az RMDSZ-t a magyar kormánypártokhoz, Eckstein-Kovács Péter szerint viszont tartani kell a markói örökséget, az egyenlő távolság elvét. Önök mit várnak Kelemen Hunortól?

Sokan hivatkoznak mostanában Bethlen Gáborra, de nem mindenki veszi figyelembe, hogy ő két tűz között irányította Erdélyt. Én is azt gondolom, hogy az RMDSZ egy erdélyi szervezet, és szükség van az önálló erdélyi politikára. Azt is el kell mondani, hogy nem lehet egyenlő távolságot tartani a magyarországi pártokkal, mert napnál is világosabb – számomra legalábbis – hogy a Fidesz-KDNP partner a mi elképzeléseinkben, céljainkban.

Bukarest felé kicsit másképp alakul a képlet. A román pártokkal világos megegyezések, szerződések mentén kell együttműködnünk. A román demokratikus pártok bármelyikével tárgyalnunk kell. Ebből a szempontból Eckstein-Kovács Pétert kell idéznem, aki azt mondta: ügyvédként az adás-vételi szerződéseket tartja megnyugtatónak. Az adásvételi szerződésekben rögzítik ugyanis a felek jogait és lehetőségeit. A romániai politikai életben a saját érdekeinket kell érvényesítenünk, és nem ideológiai alapon lecsatlakoznunk valamelyik politikai alakulathoz.

Az egyenlő távolság elvét nem vinné tovább Markó politikai hagyatékából. Mi az, amit megtartana az ő stratégiájából, és mi az, amit elutasít az elmúlt 18 évből?

Jellemző az elmúlt időszakra, hogy etnikai alapon, etnikai célok érdekében tárgyalt a szervezet a román pártokkal. Az viszont igaz, hogy nem mindig sikerült megfelelően kommunikálnia az RMDSZ-nek a stratégiáját, ezen például változtatnék.

Divatossá vált az a meggyőződés, hogy az RMDSZ mindenkivel lefekszik. Ez egy nagy butaság. Az RMDSZ nem „lefekszik" a román pártokkal, hanem pontos elképzelése van arról, hogy mit szeretne: a nemzetiségi jogok érvényesítését és bővítését, valamint azoknak a régióknak a fejlesztését, ahol élünk.

Markó Bélának román pártokkal kapcsolatos szemléletét és magatartását meg kell tartani. A Fidesszel, attól függetlenül, hogy éppen kormányon van vagy ellenzékben van, szorosabb kapcsolatot kell kialakítani. Nekem jók a személyes kapcsolataim a Fidesz politikusaival, de ezt intézményes szinten is érvényesíteni és erősíteni kell.

Tóró T. Tibor a nyáron azt nyilatkozta a manna.ro-nak, hogy ha szakad az RMDSZ, akkor a Székelyföldön szakad. Azóta alakulóban van az EMNT bábáskodása mellett egy új párt, milyen lesz ezzel a viszony? Valóban ilyen „veszélyzóna" a Székelyföld?

Kívülről tényleg így néz ki, mi egy kicsit másképpen gondolkodunk, másképpen jár az agyunk. Sok minden másképpen látszik kívülről, mint belülről. De beszéljünk egyenesen: az RMDSZ-en kívül is van politikai élet, ezt tudomásul kell venni, nem kell ettől félni. Ezzel megpróbálkoztak Szász Jenőék, és hát hogy mondjam, botrányos kudarcba fulladt a pártalapításuk.

Most meg fogják próbálni mások is, nincs is ezzel semmi probléma. Én látom Tőkés László vagy az EMNT erejét is. De láthattuk a 2009-es europarlamenti választásokkor, hogy milyen eredmények születnek, ha sikerül együttműködni. Magyarán: összefogáspárti vagyok.

El tud képzelni egy nem etnikai alapú erdélyi politikai érdekképviseletet?

Nem tudok elképzelni. Léteznek ilyen javaslatok, hogy a szlovákiai Híd-Most struktúráját kellene átvenni. Tíz-tizenkét éve hallom, hogy az etnikai alapú politizálást felváltja majd egy nem etnikai alapú szervezet, de az erdélyi magyarság bebizonyította, össze tud fogni akkor, amikor szorult helyzetbe kerül.

Számunkra a hosszú távú megoldás az etnikai alapon szervezett politikai érdekképviselet, és az Unióban is honos területi autonómia-típus valamelyik formája. Jó
példaként lebeg előttünk Dél-Tirol esete. Van mit tanulni tőlük.

Eckstein: Kovács Péter Kelemen Hunornak kampányol, váltsák le

Krónika, 2011. január 17. – Kiss Előd-Gergely

Leváltaná Kovács Pétert, az RMDSZ ügyvezető alelnökét kongresszusi biztosi tisztségéből a szövetség egyik elnökjelöltje, Eckstein-Kovács Péter (képünkön), mivel előbbi nyíltan Kelemen Hunort támogatja.

„Elfogadhatatlannak tartom, hogy olyan ember vezesse az RMDSZ kongreszszusát, aki elfogult az egyik elnökjelölttel szemben" – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Eckstein-Kovács Péter. Válaszként Kovács Péter tegnapi blogbejegyzésében leszögezte, az RMDSZ szabályzata szerint „a kongresszusi biztosnak (...) nincs megszabott feladata az elnökjelöltek vonatkozásában. Amit a szabályzat nem tilt, azt megenged."

„Jelenleg a kongresszusi biztos mindhárom jelöltet kiszolgálja információkkal, illetve lehetőségeihez mérten teljesíti a kéréseiket, ha igény van rá, közvetít a jelölő szervezetek, testületek és a jelöltek között" – írja Kovács Péter, majd leszögezi: „a kongresszus szervezésének semmi köze ahhoz, hogy ki lesz a szervezet elnöke!"
„Tetszik, nem tetszik, az ügyvezető alelnököknek van hangja, van álláspontja, van véleménye. Akkor lenne gond, ha ez nem így lenne!" – folytatja az ügyvezető alelnök, majd értetlenségének ad hangot annak kapcsán, hogy Eckstein-Kovács azt állította, félnek tőle a megyei szervezetek.

Eckstein-Kovács Péter erre reagálva elmondta, formálisan valóban igaza lehet Kovács Péternek, azonban szerinte az erkölcs előírásaiba ütközik, hogy olyan személy vezesse az RMDSZ kongresszusát, illetve kerüljön ellenőrző szerepbe, aki egyértelműen az egyik jelöltet támogatja. „Gondolom, hogy van elég tisztségviselő az ügyvezető elnökségen, akivel szemben nem merül fel az elfogultság gyanúja" – nyilatkozta a Krónikának Eckstein-Kovács Péter.

Az elnökjelölt tegnapi sajtótájékoztatóján egyébként a kampányra vonatkozó belső szabályok hiányosságait kifogásolta. Mint mondta, a szabályzat például az elnökválasztási kampány kezdetét, illetve időtartamát sem szabályozza. Jelenleg egy vagy két megyei szervezet, illetve az RMDSZ egyik platformjának támogatása kell a jelöltséghez, azonban nincs egységes szabály arra, hogy a megyei szervezeteknek hogyan kell dönteniük, kit támogatnak.

Ezek esetenként nyílt, vagy titkos szavazással határoznak a támogatott jelölt kilétéről, ráadásul a döntéshozó testületek létszáma is esetleges, a megyei szervezetek erről is saját belátásuk szerint döntenek. Eckstein tegnap bemutatta az általa kidolgozott etikai kódexet és kampányszabályzatot, amely véleménye szerint elejét venné a személy elleni támadásoknak a kampány során, illetve biztosítaná a jelöltek esélyegyenlőségét.
Az államfői tanácsos azt is javasolta, hogy ne csak egyetlen jelölt javára használják az RMDSZ apparátusát és a területi szervezetek aláírásgyűjtését – szerinte az lenne a korrekt megoldás, ha a szervezetek egy, az összes elnökjelölt nevét tartalmazó íven gyűjtenék az aláírásokat, az emberek pedig maguk dönthetnék el, hogy kit támogatnak kézjegyükkel.

Teodor Baconschi: Magyarország tökéletes európai demokrácia

MTI 2011. január 17.

- Tökéletes európai demokráciának nevezte Magyarországot a Financial Timesnak adott, a lap előfizetéses internetes honlapján hétfőn megjelent interjúban a román külügyminiszter, aki szerint hazája készen áll a csatlakozásra a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez a magyar EU-elnökség alatt.

A külügyminiszter szerint a jogi keret és eljárásrend egyértelmű szabályokat és célkitűzéseket tartalmaz a jelölt országok számára, és Románia ezeket szigorúan betartja. Így jogos politikai célja, hogy döntést lásson a csatlakozásról a soros magyar EU-elnökség idején.

„Számos úgynevezett érvet hallottunk, de álláspontunk ismét csak igen logikus és jogszerű – nem látunk semmiféle jogi alapot vagy egyéb érvet arra, hogy (az EU miniszteri) tanácsában a schengeni tagságunkról hozandó döntést más ügyekkel kapcsolják össze" – fogalmazott a külügyminiszter.

Baconschi a Románia schengeni tagsága ellen felhozott „irreleváns" érvek közé sorolta, hogy a Moldovai Köztársaság „néhány állampolgára ... visszakapta román állampolgárságát". A román állampolgárság visszaszerzését pontosan meghatározott jogi keretek teszik lehetővé, nemzetközi előírások és szabályozók alapján – fejtegette a román külügyminiszter.

Teodor Baconschi szerint „néhány ezer moldovairól van szó, nem többről ... ez jóval kevesebb, mint más tagországok esetében". A külügyminiszter közölte: Románia azt várja, hogy az EU megőrizze saját alapjait, azáltal, hogy „a szabályok szerint játszik ... és mivel készen állunk a schengeni csatlakozásra, és ezt a tényt az EU-bizottság is felmérte, normális dolog, hogy egyértelmű menetrendet várunk idei csatlakozásunkra".

„Ebben az ügyben tehát politikai döntést akarunk a magyar EU-elnökség alatt" – tette hozzá a Financial Timesnak nyilatkozva Baconschi.

Honosításképzés az RMDSZ-nél

Új Magyar Szó, 2011. január 18. –

Képzésben részesítették tegnap Kolozsváron, az RMDSZ ügyvezető elnökségének székházában azokat a személyeket, akiket az RMDSZ helyi szervezetei bíztak meg a könnyített honosítással kapcsolatos tájékoztatással. Mint ismert, a tájékoztatás a státusirodák hálózatára, valamint az RMDSZ helyi szervezeteire épül.

Képzésben részesítették tegnap Kolozsváron, az RMDSZ ügyvezető elnökségének székházában azokat a személyeket, akiket az RMDSZ helyi szervezetei bíztak meg a könnyített honosítással kapcsolatos tájékoztatással. Mint ismert, a tájékoztatás a státusirodák hálózatára, valamint az RMDSZ helyi szervezeteire épül. A tegnapi konzultáció Székely Istvánnak, a romániai státusirodák vezetőjének irányítása alatt zajlott.

A találkozón a nagyváradi státusiroda vezetője, Rosmann Annamária bemutatta a debreceni polgármesteri hivatal szakemberei által ismertetett ügymenetet. A Bihar megyei RMDSZ-szervezet még azt is vállalta, hogy ingyen elvégezteti az állampolgárság igényléséhez szükséges dokumentumok fordítását. Szabó Ödön ügyvezető elnök kijelentette: szerinte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által létrehozott a demokráciaközpont-hálózatának költségeiből az összes erdélyi magyar dokumentumait le lehetne fordíttatni.

Válaszul Tőkés László, az EMNT elnöke impertinensnek nevezte Szabó Ödönt, és azzal vádolta meg az RMDSZ-t, hogy szavazatvásárlásra használja a honosításról történő tájékoztatást. Segítségére sietett Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár, a nemzetpolitikai államtitkárság vezetője is, aki a Krónika kérdésére kijelentette: a magyar állam a honosítási eljárást ingyenessé tette, a járulékos költségeket nem szabad összekeverni a demokrácia-központok létével.
„Ezért nem tartom fairnek, hogy a demokrácia-központok költségeit összekapcsolják ezzel a folyamattal" – vélekedett.

ERDÉLY

Az RMDSZ képzést szervezett a könnyített honosításról tájékoztatók számára

MTI, 2011. január 18.

Képzést szerveztek Kolozsváron a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető elnökségének székházában azok számára, akiket a szövetség helyi szervezetei bíztak meg a könnyített honosítással kapcsolatos tájékoztatással - írta keddi számában az Új Magyar Szó (ÚMSZ). A bukaresti napilap emlékeztet arra, hogy a tájékoztatás a státusirodák hálózatára, valamint az RMDSZ helyi szervezeteire épül. A hétfőn tartott képzés, illetve konzultáció Székely Istvánnak, a romániai státusirodák vezetőjének irányítása alatt zajlott.

A találkozón a nagyváradi státusiroda vezetője, Rosmann Annamária bemutatta a debreceni polgármesteri hivatal szakemberei által ismertetett ügymenetet. A Bihar megyei RMDSZ-szervezet még azt is vállalta, hogy ingyen elvégezteti az állampolgárság igényléséhez szükséges dokumentumok fordítását.

Szabó Ödön ügyvezető elnök kijelentette: szerinte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által létrehozott demokrácia központok hálózatának költségeiből az összes erdélyi magyar dokumentumait le lehetne fordíttatni. Az ÚMSZ idézte Tőkés Lászlót, az EMNT elnökét, aki impertinensnek nevezte Szabó Ödönt, és azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy szavazatvásárlásra használja a honosításról szóló tájékoztatást.

Ugyancsak utal a lap Répás Zsuzsanna helyettes államtitkárnak, a nemzetpolitikai államtitkárság vezetőjének a Krónika kérdésére adott válaszára: a magyar állam a honosítási eljárást ingyenessé tette, a járulékos költségeket nem szabad összekeverni a demokrácia-központok létével.

Ugyancsak az ÚMSZ tudósított arról, hogy mégsem esnek el a kettős állampolgárság megszerzése után az eddigi támogatásoktól a magyarigazolvánnyal rendelkezők. A státustörvény módosítása nyomán ugyanis az egyszerűsített honosítási eljárásért folyamodóknak a jövőben is jár az évi 20 ezer forintos oktatási-nevelési támogatás. Sőt, ezt az óvodások is megkapják, ezen felül kétezer forintos taneszköz-vásárlási támogatást is utal a magyar állam - teszi hozzá a lap.

Répás Zsuzsanna, a magyar nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a napokban azt mondta - emlékeztet a lap -, hogy a jövőben szigorúbban odafigyelnek arra, ki kapja meg ezeket a támogatásokat. A juttatás csak annak jár, aki valóban magyar iskolába járatja a gyermekét.

A döntés mintegy 900 ezer embert érint, mostanáig ennyien igényeltek magyarigazolványt - írja a lap. A kedvezménytörvényt 2001-ben, az első Orbán-kormány idején fogadták el. Akkor utazási, képzési kedvezményekről, kulturális támogatásokról, illetve a magyarigazolvánnyal rendelkezők munkavállalásáról is döntött a magyar parlament- fűzi hozzá az ÚMSZ.

MAGYARORSZÁG

Budapesten tárgyal ma az EBESZ sajtószabadság-képviselője

Népszabadság| 2011. január 18. – Bednárik Imre

A kormánypártok és az ellenzék is kommunikációs elővágásokat hajt végre Orbán Viktor szerdai strasbourgi európai parlamenti látogatása előtt, amelynek minden bizonnyal fő témája lesz az új magyar médiatörvény miatt kialakult nemzetközi botrány. Az Európai Bizottság cáfolta a Magyar Nemzet hétfői hírét, amely szerint a testület első olvasatban rendben lévőnek találta a médiatörvényt.

Népszabadság - Bócsi Krisztián A magyar kormányzat és ellenzék a médiaügyekben ezen a héten főként Strasbourgra koncentrál, várhatóan az új magyar törvénnyel kapcsolatos nemzetközi tiltakozás fogja végigkísérni Orbán Viktor szerdai európai parlamenti előadását a soros uniós elnökségről. A Fidesz Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő hétvégi budapesti sajtótájékoztatójával már „elővágást hajtott végre", rögzítve, hogy a kormánypárt szerint Magyarországon sajtószabadság van, és – a nemzetközi tiltakozásra utalva – szerinte az európai baloldal és liberális erők kettős mércét alkalmaznak. Ahogy fogalmazott, „amit ők megtehetnek, azt a néppárti politikai erők, a jobboldalhoz tartozó politikai erők nem tehetik meg". A Fidesz abban bízik, hogy a legnagyobb frakció, a néppárti, ahová a magyar kormánypárt is tartozik, azt képviseli, hogy a magyar médiatörvény ügyében meg kell várni az Európai Bizottság vizsgálatát, és az eredmény tükrében kell dönteni a szükséges lépésekről. A több hónapig is elhúzódó vizsgálat végéig a Fidesz minden bizonnyal nem fogja módosítani a törvényt. A második legnagyobb európai parlamenti frakció, a szocialisták azonban a törvény visszavonására szólítják fel a magyar miniszterelnököt, a liberálisok, a zöldek és a radikális baloldaliak pedig azt szeretnék, ha az EP határozatban ítélné el a magyar jogszabályt. Ebbe illeszkedik Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációja vezetőjének hétfői nyilatkozata: Orbán Viktor európai parlamenti szereplése fordulópont lehet, ha az uniós kérések alapján a magyar kormány felfüggeszti a médiatörvény végrehajtását, majd öszszhangba hozza azt az Európai Unió normáival.

Mindeközben kiállt az Orbán-kormány mellett a liberális-konzervatív lengyel kormány Európa-ügyi minisztere. Mikolaj Dowgielewicz leszögezte, hogy az őszi parlamenti választások nem fogják megzavarni Lengyelország uniós elnökségét. „A lengyel kormány kényelmetlen érzésekkel látta, hogy régebbi uniós tagok, mint Franciaország és Németország és vezető napilapjaik miként torzították el az elmúlt napokban a magyar uniós elnökséget", megvádolván azzal, hogy az új sajtótörvénnyel megtámadta a sajtószabadságot –mondta Dowgielewicz egy interjúban, amely hétfőn jelent meg az Euobserver uniós honlapon. „Időnként leereszkedő hozzáállással van dolgunk egyes tagállamok részéről" –mondta. Szerinte „Orbán Viktor hírnevet szerzett szabadságharcosként az 1980-as évek végén, nagyon tapasztalt politikus, és semmi kétség sincs az európai értékek mellett való elkötelezettsége iránt".

A médiatörvényt vizsgáló Európai Bizottság ugyanakkor cáfolta a Magyar Nemzet hétfői hírét, amely szerint „első olvasatban az Európai Unió bizottsága rendben lévőnek találta a magyar médiatörvényt, és csak kisebb módosításokat fog javasolni. Jonathan Todd, a médiaügyekben illetékes Neelie Kroes EU-biztos szóvivője a bizottság déli sajtótájékoztatóján „teljességgel tévesnek" nevezte a lapértesülést. A szóvivő azt mondta, az Európai Bizottságban még folyik a magyar médiatörvény elemzése, a munka távolról sem fejeződött be.

Ma Budapesten a kormány képviselőivel tárgyal a médiatörvényről Dunja Mijatovic, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-képviselője. A bécsi székhelyű nemzetközi szervezet képviselője találkozik Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkárral és külügyminisztériumi tisztségviselőkkel. A sajtószabadság-képviselő az elmúlt hónapokban többször is bírálta az akkor még készülő, majd a végül elfogadott új médiaszabályozást is. A hét végén Mijatovic a Der Standard osztrák napilapnak azt nyilatkozta, hogy nem elég megvárni, hogyan alakul az új magyar médiatörvény gyakorlata, hanem módosítani kell, mert a szabályozás utat nyit a cenzúrának.

A nemzetközi sajtó is tovább foglalkozik az új magyar médiatörvénnyel. Az MTI jelentése szerint Cserbenhagyva címmel közöl cikket a Der Spiegel. Martin U. Müller, a német hírmagazin tudósítója kiemeli: a médiatörvény központi eleme a sajtó egészét ellenőrző Médiatanács, amely katasztrofális mértékű bírságokat szabhat ki, illetve elrendelheti egy adott újság megjelenésének betiltását vagy egy adó lekapcsolását. Müller szerint a független újságírás amúgy is nehéz helyzetben van Magyarországon. A hirdető vállalatok nagy része állami tulajdonban van. Sok újságíró úgy érzi, hogy cserbenhagyták őket kiadóik, amelyek túlnyomórészt nyugati kézben vannak. Erre reagálva a WAZ-csoport ügyvezető igazgatója azt feleli, hogy „több értelme van a helyszínen hangosan szóvá tenni valamit, mintsem Németországból tiltakozni". – A WAZ mindazonáltal támogatja újságjainak főszerkesztőit – tette hozzá Bodo Hombach.

„Elítéljük a sajtószabadság minden korlátozását" – mondta a Der Spiegelnek Christoph Keese, az Axel Springer kiadó PR-osztályának igazgatója. Szerinte „a törvény egy sor problematikus előírást tartalmaz, amelyeket a sajtószabadság korlátozására lehet kihasználni". A svájci Ringier-csoport (a Népszabadság többségi tulajdonosa – a szerk.) részéről nem kívántak nyilatkozni Müllernek, arra hivatkozva, hogy előbb megvárják az új törvény „konkrét hatását". A német tudósító szerint az óvatosság azzal állhat öszszefüggésben, hogy az illetékes magyar hatóság még nem hozott döntést a Springer és a Ringier tervezett összefogásáról. Ugyanebben a lapszámban a Der Spiegel interjút közöl lapunk főszerkesztőjével, Vörös T. Károllyal.

Filozófusügy: további feljelentések várhatók a napokban

Magyar Nemzet, 2011. január 18.

Az értelmiségért aggódó „jobboldali" filozófus is kapott a pályázati pénzekből

Várhatóan napokon belül a rendőrséghez fordul az elszámoltatási kormánybiztos a lapunk által feltárt gyanús filozófiai pályázatok ügyében, mert az iratokat átnézve több olyan dolgot is talált, amelyek gyanúra adnak okot. Közben kiderült az is, hogy a lapunkat a jobboldal álcája mögé bújva antiszemitizmussal és értelmiségellenességgel vádoló debreceni filozófus feleségével együtt maga is érintett a botrányban.

Újabb feljelentések várhatók a filozófusbotrányban, ezúttal pedig a Vajda Mihály, Heller Ágnes vagy Radnóti Sándor által elnyert pályázatok kerülhetnek a rendőrség elé. – Hamarosan végzünk az átfogó vizsgálattal, és nagy valószínűséggel átadom a rendőrségnek a dokumentumokat az összes lapjuk által feltárt filozófiai pályázat kapcsán, mert a papírokból több visszaélésre is lehet következtetni – jelentette ki lapunknak Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos. Leszögezte: mind az öt pályázat ügyében indokoltnak tűnik a feljelentés megtétele, csakúgy, mint a korábbi, Borbély Gábor témavezetésével lefolytatott, az MTA Filozófiai Kutató Intézete által elnyert pályázat ügyében. Példaként említette, hogy a Vajda Mihály témavezetésével zajlott, Az európai szellem és a totalitarizmus címet viselő filozófiai projekt keretében 800 ezer forintos szállodai számlát is elszámoltak, egy másik pályázat kapcsán pedig párizsi vonatjegyet írtak le költségként.

A gyanús pályázatok napvilágra kerülése kapcsán egyébként megindultak a tiltakozások – „szigorúan szakmai alapon". A lapunkat tudományellenességgel és szakmaiatlansággal vádolók között azonban eddig egyetlen, az ügytől vagy a politikától független értelmiségit sem találtunk. A felháborodásuknak hangot adó, a szellemi elithez tartozó értelmiségiek közül valamennyien érintettek valamelyik gyanús pályázatban, vagyis többségük maga is részesült a furcsa körülmények között elnyert százmilliókból – olvasható a Magyar Nemzet keddi számában, melyből további részleteket is megtudhat.

„A magyar kultúra sajátosságainál fogva befogadó és közvetítő" – Szőcs a kormány célkitűzéseiről beszélt

Magyar Nemzet, 2011. január 18

Az európai tudat erősítése, az Európai Örökség cím létrehozása és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum elindítása is szerepel a magyar kulturális kormányzatnak a magyar európai uniós elnökséghez kapcsolódó tervei között – mondta el a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) kultúráért felelős államtitkára.

Szőcs Géza emlékeztetett arra, hogy az EU működését a következő évtizedben az Európa 2020 Stratégia hangolja össze, ezen belül „magyar apporttá" a kultúra szerepének erősítésére vonatkozó szándékot kívánják tenni. „Úgy tűnhetne, hogy ez magától értetődik, de sajnos magas uniós szinteken is megfogalmazódnak olyan vélekedések, hogy a kultúra luxus. Ez meg is mutatkozik, nemcsak költségvetési számokban, hanem a kultúrára való hivatkozások súlyában, jelentőségében vagy jelentéktelenségében is" – mutatott rá.

Az államtitkár hozzátette: a kormányzat reményei szerint a magyar EU-elnökség olyan félév lesz, amely alatt sikerül megerősíteni, akár európai tanácsi határozatok formájában is a kultúra súlyának növelését. „Azt gondolom, hogy az uniót fenyegető legnagyobb kockázati tényező az egységes európai tudat hiánya. Minden, aminek identitásformáló ereje, hatása lehet, az az EU-n belüli kohéziót erősíti, és ebben nekünk jelentős szerepünk lehet, mert a magyar kultúra sajátosságainál fogva befogadó és közvetítő kultúra" – szólt az európai és hazai kultúrpolitika legfontosabb feladatáról Szőcs.

Elmondása szerint ehhez a célhoz kiválóan illeszkedhet az Európai Örökség cím létrehozása. A bevezetni tervezett címet olyan helyszínek kapnák, amelyek az európai történelemben vagy művelődéstörténetben kiemelt fontossággal bírnak, és ezek hálózatba tömörülve egymás népszerűsítését, ismertté tételét és fenntartható használatát is megkönnyíthetnék. A javaslat végrehajtása érdekében a magyar kormány júniusra Visegrádra tervez nemzetközi konferenciát.

Még nagyobb feladatnak tűnik a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) fölépítése: a virtuális archívum a magyar kultúra által – a szépirodalomtól a képzőművészeten át a filmművészetig – létrehozott valamennyi alkotást biztonságosan, digitálisan fogja rögzíteni és hozzáférhetővé tenni egy központi, nyilvános felületen – mondta a Nefmi államtitkára. Mint Szőcs kifejtette, a nagyszabású program többnyelvű része illeszkedni fog az Europeana elnevezésű, jelenleg 14,6 millió könyv, folyóirat, kisfilm, térkép, fotó és egyéb dokumentum digitalizált változatát tartalmazó összeurópai archívumhoz, gyermekbarát felület kialakításával pedig a fiatal generációk számára is vonzóvá teszik majd.

„Az eddig eltelt időszak az előkészítés, a bürokratikus akadályok elhárítása, a tervezés fázisa volt. 2010 decemberében megalakult a Nemzeti Kulturális Digitális Dokumentációs Klaszter, többek között a nagy nemzeti gyűjtemények (a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Országos Levéltár és az Országos Széchényi Könyvtár) részvételével, ezzel megteremtődtek a feltételek ahhoz, hogy január folyamán elindulhasson az érdemi munka, és még az EU-elnökség befejeződése előtt letehessük az asztalra az első érdemi eredményeket" – beszélt a MaNDA előkészítéséről.

Az államtitkár hozzáfűzte, első lépésként a meglévő digitális gyűjteményeket integrálják közös szabványok mentén, a bővítés folyamán pedig a határon túli magyar gyűjtemények bevonását is tervezik. Szőcs hangsúlyozta: a közös európai tudatban a magyarságnak is markánsan meg kell jelennie. Ezt segítené például egy olyan program, amely a jelenlegi NATO-tagok és Magyarország korábbi katonai szövetségeire emlékeztetne, vagy az az államtitkárság által néhány hónapja meghirdetett pályázat, melynek célja egy, az EU létrejöttéhez vezető gazdasági, politikai, kulturális folyamatokat olvasmányos formában, de precízen áttekintő könyv megalkotása.

KÁRPÁT-MEDENCE

Az egyszerűsített honosításról beszélt Várdarócon a miniszteri biztos

Új Magyar Képes Újság, 2011. január 18. – Micheli Tünde

Várdaróc - Lakossági fórumot tartottak Várdarócon január 13-án a HMDK szervezésében a kettős állampolgársággal kapcsolatos tudnivalókról. A megjelenteknek Wetzel Tamás, az egyszerűsített honosítási eljárásért felelős miniszteri biztos adott tájékoztatást az eljárás menetéről és különféle gyakorlati kérdésekről. Wetzel elmondta azt is, hogy a napokban együttműködési szerződést írnak alá a HMDK-val.

A várdaróci lakossági fórumon Jakab Sándor, a HMDK elnöke köszöntötte a helybélieket és a több más településről érkezett egybegyűlteket, majd bemutatta a vendégeket: Pirityiné Szabó Juditot, a KIM Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetőjét, Iván Gábor zágrábi magyar nagykövetet és Wetzel Tamást, az egyszerűsített honosítási eljárásért felelős miniszteri biztos.

A HMDK a partner

A Budapestről érkezett miniszteri biztos részletes tájékoztatót adott a honosítási eljárásról. Elmondta azt is, hogy január első hetében közel ötezren adták be honosítási kérelmüket, és hogy ez a szám meghaladja a tavaly egész évben beadott igénylésekét. Olyan országokból is érkeztek kérelmek, amelyekre nem is számítottak. Hangsúlyozta, hogy igyekeznek minden szempontból megkönnyíteni a kérelmezők dolgát, így például elfogadják a dokumentumok horvátországi bírósági tolmácsok által készített fordítását. De megígérte, megoldják azt is, hogy kihelyezett konzuli fogadónapokon is be lehessen nyújtani a kérvényeket. Hozzátette, a napokban aláírják az együttműködési szerződést a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségével, így Horvátországban a HMDK lesz a kormány partnere ebben az eljárásban, így a szervezethez is fordulhatnak kérdéseikkel az érdekeltek.

Gyakorlati kérdéseket is megválaszolt a miniszteri biztos

A miniszteri biztos a hallgatóság által feltett kérdésekre is választ adott, így például elmondta azt is, ha testvérek adják be kérelmet, nem szükséges mindegyiküknek kivenni a dokumentumot, és ha nem együtt, egy helyen nyújtják be a kérvényt, a másikra kell hivatkozni. Elmondta azt is, útközben Mohács polgármesterével is tárgyaltak, aki közölte, hogy számos érdeklődő járt az ottani anyakönyvi hivatalban, és hogy igyekeznek mindent megtenni a zökkenőmentes ügyintézés érdekében. A polgármester felajánlotta azt is, hogy hivatalában állampolgári eskütételre kerüljön sor.
Ami a határokon túli magyar állampolgárok jogait illeti, Wetzel Tamás azt mondta: a honosítási oklevél átvételével és az állampolgári eskü letételével egy időben és helyen igényelhetik a magyar útlevelet. Személyi igazolvány és lakcímkártya értelemszerűen nem jár azoknak, akik nem létesítenek állandó lakhelyet Magyarországon.

A HMDK irodája mindenki előtt nyitva áll

Iván Gábor zágrábi magyar nagykövet elmondta, természetesen a nagykövetség is minden segítséget megad a honosítással kapcsolatban, és hogy a maihoz hasonló lakossági fórumokon tájékoztatják majd a zágrábi és a tengermelléki magyarokat is. Juhász Zoltán konzul pedig már a napokban részt vesz a HMDK által szervezett lakossági fórumokon.
Jankovics Róbert, a HMDK ügyvezető elnöke, az eszéki Információs Iroda vezetője ismételten hangsúlyozta: amint az elmúlt napokban, úgy a HMDK irodája a továbbiakban is nyitva áll minden érdeklődő előtt, az iroda munkatársai pedig mindenben a kérelmezők segítségére lesznek. Az elkövetkező időszakban minden településen tartanak majd lakossági fórumokat, hogy mindenkihez eljussanak a hiteles információk – mondta az ügyvezető elnök.

EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ

Az Európai Bizottság még elemzi a médiatörvényt

MTI, 2011. január 17.

Az Európai Bizottságban még folyik a magyar médiatörvény elemzése, a munka távolról sem fejeződött be - közölte hétfőn az MTI kérdésére az uniós végrehajtó testület.Jonathan Todd, a médiaügyekben illetékes Neelie Kroes EU-biztos szóvivője a bizottság déli sajtótájékoztatóján teljességgel tévesnek nevezte azt a hétfői magyar napilap-értesülést, miszerint az Európai Bizottság rendben lévőnek találta a magyar médiatörvényt, és csak kisebb módosításokat fog javasolni. Todd elmondta, hogy a brüsszeli testület csak a múlt pénteken kapta meg a magyar hatóságoktól az elfogadott törvényszövegről szóló hivatalos értesítést. A korábban, e hivatalos értesítés előtt Brüsszelbe eljuttatott angol nyelvű törvényszöveg-fordítás abban az értelemben irreleváns, hogy a bizottság csak a hivatalos értesítésben megkapott szövegről alakíthat ki hivatalos álláspontot - tette hozzá.

Megerősítette, hogy Kroes EU-biztos hétfő este az Európai Parlament (EP) polgári szabadságjogokkal, valamint igazságügyi és belügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságának (LIBE) rendkívüli strasbourgi ülésén tájékoztatást ad majd az elemző folyamat eddigi állásáról.

A LIBE ülésére meghívták Viviane Reding EU-biztost is, aki az alapvető szabadságjogokkal foglalkozik. Ő azonban lemondta a részvételt, arra hivatkozva, hogy a magyar médiatörvény ügyében az uniós végrehajtó testület részéről Kroes jár el. Kroes volt az, aki még közvetlenül karácsony előtt levélben kért tájékoztatást a magyar törvényről, mert értesülései szerint kérdések merülhetnek fel azzal kapcsolatban, mennyiben felel meg a jogszabály a média- és audiovizuális szolgáltatásokról szóló uniós irányelvnek. Redingnek
az ügybe való bekapcsolódását azok szorgalmazzák, akik szerint a magyar médiatörvény nem csupán az említett irányelvet, hanem az alapvető szabadságjogokról szóló, sarkalatos uniós elveket és szabályokat is sérti.

Jonathan Todd most az MTI-nek elmondta: Neelie Kroes biztos hivatala alapvetően a média- és audiovizuális szolgáltatásokról szóló irányelv szempontjából elemzi a törvényt, de szerinte elképzelhető, hogy a bizottsági elemzés során más vonatkozások is felmerülnek. Arra a kérdésre, hogy ez utóbbi esetben tervezik-e Reding bevonását az ügybe, a szóvivő azt felelte:
"A hídon akkor kell átmenni, amikor ott vagyunk".

A ügyet jól ismerő, névtelenséget kérő brüsszeli forrás az MTI-nek hétfőn azt mondta: a bizottság várhatóan a törvény számos pontját illetően kíván majd kérdéseket feltenni a magyar félnek. E kérdéseket akár már a közeli napokban is megfogalmazhatják. E forrás szerint még nyitott, hogy a magyar fél e kérdéseket mind meg tudja-e válaszolni kielégítő módon, anélkül, hogy változtatna a törvény szövegén. Az azonban egészen valószínűtlennek látszik, hogy Brüsszel a teljes törvény visszavonására szólítaná fel Budapestet - tette hozzá a forrás.

Az MTI úgy értesült, hogy Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, aki jelen lesz a hétfő esti strasbourgi LIBE-ülésen, külön kétoldalú
megbeszélést is folytat majd Neelie Kroes-szal.

Erőtlen Strasbourgi aggodalmak

Magyar Hírlap, 2011. január 18.

Neelie Kroes EU-biztos három pontban kifogásolta a baloldali pergőtűz alá vett médiatörvényt

Aggályokat fogalmazott meg a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban Neelie Kroes, a digitális kérdések és a média ügyeiben illetékes EU-biztos hétfő este Strasbourgban, az Európai Parlament polgári szabadságjogokkal, valamint igazságügyi és belügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságának rendkívüli ülésén. Kroes három konkrét problémának adott hangot a jogszabállyal összefüggésben. Szerinte a törvény egyrészt ellentétes lehet az audiovizuális és médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelvvel, mivel úgy tűnik, hogy a szabályok a más tagállamokban létesített médiavállalkozásokra is vonatkoznak. Kroes aggályosnak tartja azt is, hogy a jogszabály a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét kiterjeszti az olyan audiovizuális médiaszolgáltatásokra, mint például a videoblogok. A harmadik kifogás azzal kapcsolatos, hogy korlátokat szabó kritériumok hiányában fennáll a lehetősége a médiaregisztrációs szabályok túlterjeszkedő alkalmazásának.

A biztos közölte: gondosan áttekintik a törvényt, és a lehető legrövidebb időn belül, teljes objektivitás mellett fogják elkészíteni jogi értékelésüket. „Teljességgel bízom abban, hogy Magyarország minden szükséges lépést meg fog tenni annak érdekében, hogy a médiatörvényt a médiaszabadság európai értékeinek és az irányadó EU-joganyagnak, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményének teljes tiszteletben tartása mellett alkalmazzák" – hangsúlyozta Kroes, emlékeztetve, hogy Orbán Viktor kormányfő világossá tette, kiigazítják a jogszabályt, ha az Európai Bizottság hiányosságokat állapít meg.

A Médiatanács bízik abban, hogy a magyar médiaszabályozás uniós vizsgálata alapos és mindenre kiterjedő lesz. A testület részletekbe menően elemezte a jogszabályokat és az azokból fakadó jogalkalmazási feladatait, és Neelie Kroes aggályait nem tartja megalapozottnak – olvasható a grémium által kiadott tegnap esti közleményben.

Hétfőn jelent meg a teljes interjú hazánk miniszterelnökével a német Bildben. A beszélgetés során a lap újságírója feltette az elméleti kérdést, mit tenne „Orbán hatósága", ha a Bild holnap azzal a címlappal jelenne meg, „Váltsuk le Orbán Viktort!" A kormányfő szerint ez visszafogott vélemény lenne, majd azt tanácsolta a német újságírónak, hogy nézze meg a magyar újságokat. „Ott engem mindennap Ducénak vagy Führernek neveznek, csalónak vagy rablónak hívnak" – fogalmazott.
Baranya Róbert - Pintér Balázs

INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA

Szekusnyugdíj

Krónika, 2011. január 18. – Gazda Árpád

Egy bizonyos szempontból igazuk van azoknak az egykori egyenruhásoknak, akik attól sem riadnak vissza, hogy nyugdíjuk ügyében tüntetve ölre menjenek a rendfenntartásra kivezényelt jelenlegi egyenruhásokkal.

Igazuk van, ugyanis a romániai nyugdíjrendszert – deklaratív szinten legalábbis – a hozzájárulási elv alapján próbálta megreformálni a kormány. A miniszterelnök – ha erről kérdezték – egyetlen alkalmat sem mulasztott el, hogy ezt hangoztassa. A hozzájárulási elv pedig azt jelenti, hogy azoknak jár magasabb nyugdíj, akik aktív életükben többet fizettek be a nyugdíjalapba. Többet pedig nyilvánvalóan azok fizettek, akiknek a fizetésük is magasabb volt. A járulékokat ugyanis mindig a fizetések arányában állapították meg.

A mostani nyugdíjasok azonban aktív életük jelentős – vélhetően nagyobbik – részét a Ceauşescu-diktatúrában töltötték, az pedig elsöprő többségükre igaz, hogy a katonai, rendőri, esetleg titkosrendőri pályafutásukat a diktatúra idején kezdték el. Ahhoz pedig nem kell nagyon öregnek lenni, hogy felidézzük, mit is jelentett az egyenruha, a rendfokozat a letűnt rendszerben. A fegyveres erők, a karhatalmi csapatok, a Szekuritáté a diktatúra fenntartói, e testületek tagjai pedig az embertelen rendszer haszonélvezői voltak. E testületekben minden bizonnyal kisebbséget alkotnak azok, akiket a szakma szeretete vonzott a pályára. Többségük a kiváltságokra vágyott. És ha innen vizsgáljuk, a társadalmi igazságosság oldaláról közelítjük meg a kérdést, egyáltalán nem biztos, hogy a hozzájárulási elv nyújtja a helyes megoldást.

Az elmúlt években számtalan példát mutatott be a sajtó arra, hogy a rendszerváltozás sem törte meg a korábban kialakult viszonyokat. A diktatúra haszonélvezői a demokráciának is kedvezményezettjei maradtak, a meghurcoltak pedig az új világba is magukkal hozták az esélytelenségüket. Nem biztos tehát, hogy rosszul számolt a Boc-kormány, amikor valamiféle kiigazítást is próbált belopni a törvénybe. Abban mindenképpen hibázott, hogy egyet mondott, és mást cselekedett, hogy nem vállalta a nyilvánosság előtt is a korrekciós szándékot. A hátsó ajtón suttyomban belopott igazságtétel ugyanis aligha vezethet a társadalom megnyugvásához.

Népszámlálás: fogy a magyar

Új Magyar Szó2011. január 18. –

Tíz évre előre „eldőlhet" a magyar kisebbség sorsa, az idei népességszámlálás eredményétől függően – állítja Veres Valér kolozsvári szociológus, aki szerint az idei felmérés eredménye a romániai magyarság számára „lélektani küszöb" lehet. Bár a szakértő nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, arra figyelmeztetett: a romániai magyarság lélekszáma jelentősen csökkent, fel kell tehát készülni a kellemetlen meglepetésekre.

„Nekünk nincsenek bevándorlóink"

„A magyarság számaránya különösen fontos azokon a településeken, ahol eddig éppen csak hogy elértük a húsz százalékos küszöböt. Előfordulhat, hogy az idei mérések már más
arányt mutatnak, és akkor a jövőben a nyelvi jogok gyakorlását például nem szavatolják a törvények, helyi alkukra van szükség" – figyelmeztetett a szociológus, aki szerint általános tendencia a népességcsökkenés: becslések szerint jelenleg körülbelül 1,3 millió magyar él Romániában.

„Európa-szerte érvényes az elöregedés, az unió tagállamaiban a statisztikákat csak a bevándorlók javíthatják, de ilyen jellegű népességpótlásra az erdélyi magyar közösség nem számíthat" – emlékeztetett Veres Valér, aki elmondta: tudomása szerint nem folyik szakszerű vizsgálat arról, hogy a kettős állampolgárság megszerzése felgyorsíthatja-e az elvándorlást.

Visszaütnek a konfliktusok

Az idei népszámlálás első eredményeit 2012 márciusában hozzák nyilvánosságra, részleges eredmények a következő év júniusában látnak napvilágot, a végleges eredményeket azonban csak 2013-ban teszik közzé. A teljes felmérés körülbelül 50 millió euróba kerül, a begyűjtött adatok jelentősen befolyásolhatják az ország adminisztrációját, szociálpolitikáját.

„A népszámlálás adataihoz viszonyítunk tíz éven keresztül, ma a 2002-es adatok alapján számolnak ki minden mutatót, ezért perdöntő, hogy milyen számokkal dolgozunk a következő évtizedben" – hangsúlyozta a kolozsvári társadalomkutató, aki szerint különösen fontos, hogyan történik a felmérés a többetnikumú vidékeken.

„Jelentős eltérések mutatkozhatnak például azokon a területeken, ahol a romák az előző népszámláláskor még magyarnak vallották magukat" – mondta Veres Valér, aki szerint éles fordulat ott
következhet be, ahol a magyarok és a romák között az utóbbi években megromlott a viszony.

„Rá kell készülni!"

A népszámlálásra való felkészülést különösen fontosnak tartják a kisebbségi érdekvédelmi szervezetek. Az RMDSZ szociológusokból, társadalomkutatókból álló szakmai csoportot hozott létre annak érdekében, hogy a magyar közösség felkészülten várja a népszámlálást. Külön kampány szól majd a szórványvidékek és a zömmel magyarok által lakott régiók számára. Az októberi felmérést megelőző kampányt Porcsalmi Bálint, a szövetség kampányszakértője vezeti.

Porcsalmi úgy véli: teljes összefogásra van szükség a népszámlálás előtt, mert azokat kell a leghatásosabban megszólítani, akikhez a magyar nyelvű tömegtájékoztatás nehézkesen jut el. „Tudatosítanunk kell az emberekben, hogy a magyarság felvállalása nem jelent hátrányt. Különösen fontos ez ott, ahol a magyarok aránya alacsony, ahol sok a vegyes házasság, itt ugyanis sajátos nyomás nehezedik az érintettekre" – figyelmeztetett a mozgósítás felelőse.

Porcsalmi elmondta: az idei felmérés újdonsága, hogy a népszámlálási íveken nem lesz előre kódolt nemzetiség. „2002-ben román vagy egyéb nemzetiség között lehetett választani, most nem kényszerül ilyen döntésre a válaszadó" – ismertette a módosításokat a kampányszakértő, aki elmondta: szorgalmazzák a kétnyelvű adatlapok bevezetését. Az Országos Romaügynökség vezetője, Ilie Dincă szintén arra figyelmeztetett: nem mindegy, hogy nyomás alatt nyilatkoznak-e a válaszadók vagy sem, így az is mérvadó lehet, hogy kik végzik a népszámlálást.
„Szerencsés volna, ha a romák által lakott településeken vagy település részeken a roma közösségekben roma kérdezőbiztosok végeznék a felmérést. Nagyobb bizalommal lennének így az emberek, és reálisabb képet alkothatnánk: hol, hogyan élnek és hányan vannak a romániai romák."

Választásokra készülve

Népújság, 2011. január 18. – Mózes Edith

„Nem sikerült minket kívülről szétverni, most azon munkálkodnak egyesek, hogy belülről verjenek szét" – beszélgetés dr. Kelemen Atillával, az RMDSZ megyei elnökével –

– Tisztújító kongresszusra készül az RMDSZ. Hivatalosan hárman jelentették be szándékukat, hogy megpályázzák az elnöki tisztséget. Bár a jelöltállítási határidő még nem járt le, a jelek szerint a kampány elkezdődött, s máris botrányoktól hangos a sajtó. Az RMDSZ Maros megyei szervezete nem foglalt állást egyetlen jelölt mellett sem, bár egyes megyei tanácsosok nyilatkoztak az ügyben... tehát elnök úr, mi a megyei szervezet hivatalos álláspontja?

– Hivatalos álláspontja nincs a szervezetnek. Január 27-én lesz a Területi Képviselők Tanácsának egy ülése, ahol leosztjuk a kongresszusi küldötteket, és ott fogjuk végigbeszélni ezeket a kérdéseket. Természetesen egy olyan karizmatikus vezető után, mint Markó Béla, aki, ha kellett, erőskezű volt, de nagyon sok empátiakészség is volt benne, evidens, hogy a következő elnököt mindenki hozzá fogja hasonlítani. A szervezet ismeri a három eddigi jelöltet, de egyelőre nem lenne etikus, ha most személyekről beszélnék. Úgy gondolom, az RMDSZ olyan erős szervezet, amely az elmúlt húsz évben nem állt át doktrinárisan egyik oldalról a másikra, s az egyetlen alakulat azok közül, akikkel húsz évvel ezelőtt együtt indultunk, és amely mindenfajta ideológiai vagy másfajta átalakulás vagy névváltoztatás nélkül a parlamentben van. Ilyen értelemben azt hiszem, hogy nemcsak joga, kötelessége is az RMDSZ-nek, hogy a saját útját járja, ezt várják el tőle a választói, még akkor is, ha egyesek megkérdőjelezik ezt. Nekünk sem a hazai román pártok, sem a magyarországi pártok nem állíthatnak vezetőt, saját magunknak kell megtalálnunk azt a vezetőt, aki ennek a szervezetnek meg tudja tartani a mértéktartó, de nagyon határozott arcéllel politizáló jellegét. Úgy gondolom, az RMDSZ-ben meg is van az a belső erő, hogy megtegye ezt a kongresszuson.

A paragrafusok mögötti ördög

– Fontos a tisztújítás, de ennél is fontosabb az alapszabályzat és a program, hiszen bárki az elnök, ezek alapján kell vezetnie a szervezetet. Ön szerint, aki az ország legnagyobb területi szervezetének az elnöke, mit kellene megőrizni az RMDSZ eddigi irányvonalából, és mi az, amin feltétlenül változtatni kell?

– Nem hivatkozom paragrafusokra, de azt hiszem, hogy minden erdélyi politikus számára a belső egyensúly és egyfajta belső morális értékrend a fontos. El lehet bújni paragrafusok mögé, de a legfontosabb paragrafus mögé is el lehet bújtatni az ördögöt, s akkor rossz irányba megy a szervezet. Azt hiszem, hogy meg kell őriznie azt az európai értelemben vett jobbközép politizálást, aminek azért nagyon sok specifikus felhangja van, hiszen az RMDSZ, pont abból eredően, hogy egy nemzetiségi alapú gyűjtőszervezet – amelyben a baloldal, a kereszténydemokraták és szociáldemokraták, meg a liberálisok és a szélsőjobb is fellelhető –, meg kell őriznie azt a jobbközép orientációt, amivel mindig rendelkezett. Lehet és kell is finomítani ezeken, hiszen sok minden változott, Románia az EU, az RMDSZ az Európai Néppárt tagja lett. Soha nem szabad egy pártot az úgynevezett divatirányzathoz alakítani, hisz az RMDSZ-nek nagyon fontos feladatot, az erdélyi, sőt a romániai magyarság érdekképviseletét kell hatékonyan képviselnie. Nem könnyű feladat, de az RMDSZ mindig meg tudott ennek felelni.

Munkás hétköznapok leple

– A megyei szervezetről keveset hallani az utóbbi időben, a minap azt kérdezte valaki: létezik-e még egyáltalán?

– Valószínűnek tartom, hogy ezt egy vásárhelyi ember kérdezte. Az elmúlt hónapokban a megyei szervezet megtartotta azt a hat kerületi gyűlését, amelyeken az RMDSZ-elnökök, helyi önkormányzati képviselők vettek részt, és amelyeken átbeszéltük az aktuális kérdéseket, hiszen az elnökválasztáson túl is rengeteg kihívás vár a szervezetre. 218 vidéki szervezetünk van, ezek mind élnek, tehát a megyei szervezet is sok mindent csinál. Nem azt a típusú vezetést szeretem, amely ahelyett, hogy tenne valamit, állandóan a sajtónak nyilatkozik. Azt hiszem, hogy az a jó, ha a szervezet éli a maga életét, ezek nem bombasztikus dolgok. Vannak persze ünnepnapok is, de sokkal több munkás hétköznap van egy szervezet életében ahhoz, hogy működjön.

– Azért a sajtónyilvánosságra is szükség van...

– Nagyon jól körülhatárolható okok miatt nem tartottam tavaly sajtótájékoztatót. Azért, mert úgy éreztem, hogy olyan politikai helyzetben van Románia, hogy nem arra volt szükség, hogy magyarázkodjak, miért vagyunk kormányon, miért nem hagyjuk ott a kormányt. Összeszorított fogakkal kellett végezni azt a munkát, ami éppen a szervezet egyben tartását jelentette. Az, hogy az RMDSZ születésnapján, december 26-án több mint kétszáz ember vett részt, anélkül hogy személyes meghívókat küldtünk volna ki – jelen volt a legtöbb vidéki szervezet és a marosvásárhelyi tizenhárom körzetből kilencnek a vezetősége –, sokatmondó. A megyei vezetés helyet ad vitának és helyet ad véleménykülönbségeknek, úgy gondolom, nem direktívákat kell adni, hanem olyan személyes támaszt kell biztosítani ideológiában, de a hétköznapokban is, amely ezt a szervezetet tovább tudja éltetni.

Gyülekeznek a viharfelhők

– Markó Béla a legutóbbi SZKT-ülésen azt mondta, hogy a februári kongresszus után elkezdődik a helyhatósági választások kampánya. Erről mi a véleménye, illetve gondolkodtak-e már valamiféle naptári tervről az önkormányzatok tevékenységének kiértékelését, a jelöltállítást illetően?

– Azokból a tudósításokból, amelyeket Brassai Zsombor ügyvezető elnök a sajtóval is közölt a gyűlések után, kiderült, hogy kampányban vagyunk: van 39 polgármesterünk, 51 alpolgármesterünk a megyében és van közel 500 tanácsosunk, és minden gyűlésen elmondtuk, hogy vannak prioritások. A középkori mércével mérve hadseregnyi ember, el kell ismernünk, nem mindegyike volt telitalálat. Ezt minden helyi szervezetnek ki kell értékelnie, sokkal nagyobb szerepet szánok itt a helyi RMDSZ-vezetőknek, mint eddig, mert sok esetben megtörtént, hogy az előválasztások nyomán nem mindig a legjobb embert találtuk meg, hanem azt, hogy kinek mekkora rokonsága, befolyása van a helységben. Ennek nyomán sok helyen egészen furcsa helyi tanácsok álltak össze, ezt valamilyen módon meg kell akadályozni. Úgy gondolom, 2011-ben nyugodt év elé nézünk, bár vannak viharfelhők is a szervezet fölött, és ezt az évet a szervezetépítésre, illetve pont a testületek arányos megtalálására kell szánni, ami a 2012-es választásokat már most nagyon komolyan előkészíti, felméri a feladatokat, és megpróbálunk minden községre, hogy úgy mondjam, testre szabott testületeket felállítani, ahol egy községnek minden kis faluja képviselve lesz, és hatékony emberek kerülnek a tanácsokba.

Egyesek azt mondják, a fiatalítás ellen vagyok. Ez nem igaz. De azt gondolom, hogy nem korfüggő az, hogy ki mennyire hatékony. Nem szabad kidobni azokat az esetleg koros embereket, akik a tapasztalatukkal sokat segíthetnek, olyanokért, akik esetleg jól kezelik a számítógépet, de az önkormányzatban nem sokat tettek. Példa lehet a somosdi falunapok, ahol a tanácsosok szolgálták fel a díszebédet, de voltak olyan települések, ahol óriási fiatalítás után egyetlen tanácsos sem vett részt a falunapokon, hagyták kínlódni a polgármestert. A többségi demokráciának is vannak szabályai, amelyek néha kellemetlenek, de amelyeket be kell tartani. Enélkül nem vagyunk hatékonyak, és nagyon sok tanácsunk van, ahol félrecsúsznak döntések épp azért, mert nem eléggé felelősségteljes a testület, s az emberek sem értik meg, mivel is jár a tanácsosság.

Vidékcentrikus szemlélet

– Sokat beszélt a kerületekről, községekről. Marosvásárhelyről szót sem ejtett.

– Marosvásárhely egy viharsarok. Én egy vidéken lakó, vidékcentrikus ember vagyok. A vásárhelyi körzetekről sok kritikát lehetne mondani, bár én szeretném a vásárhelyi vezetéssel is megtartani az egyensúlyt és a konzultációt. Vannak itt is javításra szoruló dolgok, a helyi tanács is lehetne hatékonyabb, bár azt is elismerem, hogy nehéz közegben dolgoznak és bizonyos esetekben nagyon nehéz helyzetben is vannak. Ezen dolgozni kell, s bár elismerem az eredményeiket, bizonyos esetekben többet várok tőlük.

A vereség frusztrációt okoz

– Bizonyára tud arról, hogy Dorin Florea kvázi, Smaranda Enache pedig nyíltan bejelentette, hogy megpályázza Marosvásárhely polgármesteri székét. Van-e az RMDSZ-nek jelöltje, illetve gondolkodott-e valamiféle stratégiában a választási kampányra?

– Jól feltett kérdés, hogy az RMDSZ gondolkodott-e. Az a baj, hogy sokan szeretnek szervezeten kívül gondolkodni, és saját véleményt kifejezni. Nagyon át kell gondolni ezt a stratégiát, hiszen aki polgármesteri székből indul, előnnyel startol. A helyzetet még bonyolultabbá teszi Smarada Enache, aki kérdés, hány szavazatot vesz el a román jelöltektől, de kérdés, hányat a magyaroktól. Ezt nagyon jól át kell gondolni, istenkísértés most erről beszélni, én is csak gondolkozom ezeken a dolgokon, de ha Smaranda Enache a magyaroktól veszi el a szavazatokat, s ha Floreát mindenáron le akarjuk váltani, akkor lehet, eredményesebb lenne, ha őt támogatná az RMDSZ. Bár nem sok esélyt adok neki, mert az az európai demokrácia, amit Smaranda Enache képvisel, ebben az országban egyelőre nem kelendő.

Sok tehát a nyitott kérdés. Persze, egy olyan nagy szervezetnek, mint az RMDSZ, az is fontos, hogy saját jelöltje legyen, de ha a saját jelöltet mindig belevisszük a vereségekbe, akkor ez a magyarságban is frusztrációs érzést kelt. Ezt a frusztrációt immár évtizedek óta viseljük Marosvásárhelyen. Erről is nagyon felelősségteljesen kell gondolkozni. Pontos diagnózist kell felállítani, akár egy orvosnak. Annak is a betegséget kell kezelnie, nem pedig a beteg fejét simogatnia. Ez nehéz helyzet a megyei RMDSZ számára is: a többségi tanács az egyik cél, a polgármester a másik, nem lehet ezeket egymástól függetlenül kezelni. De bármennyire fontos Vásárhely, a megyei tanács, amely az egész megye ügyeit intézi, véleményem szerint sokkal fontosabb. Tehát van feladatunk éppen elég, és ezekről nem csak beszélni kell, hanem felelős döntéseket kell hoznunk.

Történelmi hiba

– Ezek után arról is kell beszélnünk, hogy a román pártok szerveződni kívánnak a megyei tanács vezetésének megszerzésére. Ugyanakkor új magyar párt is körvonalazódik a láthatáron. Mit jelenthet ez a Maros megyei RMDSZ szempontjából, különös tekintettel a helyhatósági választásokra?

– Ez súlyos kérdés. A román pártok húsz év tapasztalatából azt vonják le, hogy egyesülni kell, nekünk meg azt hozza, hogy megpróbálunk különböző pártocskákban elindulni, hogy az RMDSZ eddigi eredményeit teljesen szétverjük. Mert azt senki sem gondolhatja komolyan, hogy ha a magyarságot megosztja, jót tesz. Ezek olyan veszélyes politikai játékok, amelyek hosszú időre és nagyon komolyan fogják befolyásolni nemcsak a Maros megyei magyarság kérdését, hanem egyáltalán a romániai magyarság kérdését is. Lehet majd azt mondani, hogy tévedtünk, rá lehet majd mutatni, hogy ki a hibás, de az történelmi felelősség és történelmi hiba lesz. Hiszem, hogy a romániai magyarságban óriási erő van, de abban a pillanatban, amikor a józan eszünket félretéve, egyéni elképzelésekben kezdünk gondolkodni, az mindenképp a közösség kárára lesz.

Székely érdek?

– Akkor tegyük fel az i-re a pontot. Mi a véleménye arról, hogy a székelyföldi szervezetek egy úgynevezett regionális székelyföldi szervezetet akarnak létrehozni, amely magába tömörítené Hargita és Kovászna megyét és Maros megyének nagy részét? Ahogy valaki mondta, „Atának ott marad Bánd".

– Azt hiszem, hogy téves ez az elképzelés. És azért téves, mert itt nem a székely érdekek megjelenítésének a kérdése forog kockán. Ez egy megosztó kísérlet, olyan jelszó alatt, hogy a tömbmagyarságra kell koncentrálni, mert a többi úgyis eltűnik. Maros megyei elnökként nekem az egészet kell látni, mert a megye egyharmada tömbmagyarság, egyharmada fele-fele, és egyharmada nagyon elszórványosodott magyarság. Mindegyiknek megvannak a sajátos problémái, de ezen belül az összmagyarságot képviselik. Azt hiszem, hogy ezeket a kérdéseket árnyaltan kell látni, az egyik nem fedheti el a másikat, nem áldozhatja fel a másokat. Továbbra is azt állítom, hogy minden magyarra szükség van. Az, hogy Székelyföldnek vannak speciális gondjai, s meg is kell jeleníteni, nagyon oké, de emlékszem még arra a '92-96-os választásra, amikor éppen Vadim Tudor akarta azt, hogy a népszámláláskor a székelyeket és a magyarokat különválasszák, és külön szavazzanak, legyen egy székely párt. Így egyik sem jut be a parlamentbe. Ha nem sikerült minket kívülről szétverni, azon munkálkodnak egyesek, hogy belülről verjük önmagunkat szét. Ez a legveszélyesebb.

Taposott út

Háromszék, 2011. január 18.

Elpárolgott a demokrácia az RMDSZ-ből. Centralizált, kézi vezérlésű, s ahogyan Tőkés László találóan fogalmazott: arrogáns párttá vált. Teheti, hisz Románia demokráciahiányban szenved, s a párt, melynek szekerére jó esztendeje fölkapaszkodtak, ugyanezekkel a módszerekkel terelgeti az országot.

Roppant érdekes ellenben, talán esettanulmányt is megérne, hogyan változott át Markó Béla, az egykor nyitott, demokratikus értékeket képviselő értelmiségiből erős kezű, ellentmondást nem tűrő pártvezérré, s miként rendelte alá a szövetséget az üzleti életben sikeres társai érdekeinek. S vált az RMDSZ is, akárcsak a román pártok zöme, a nagy kombinátorok és a mindenbe belenyugvók gyülekezetévé.
Egy kis lázadás, mint amilyen most az Olosz Gergelyé, belefér a pakliba. És Édler András ugyancsak háromszéki parlamenti képviselő ama kifakadása is, miszerint az édesapának a saját édes fiát kell pártfogolnia, nem a szomszédét. Tudja, hisz valamikor a parlamenti választások előestéjén a szövetség, a jelenlegi helyi nagyok, a megyeitanács-elnök, a polgármester valóban ,,édesapaként" viselkedett velük, megürült képviselői helyüket azonnal felajánlották a ,,fiúknak", s mellé paripát, fegyvert. A pénzt ők hozták. És letehetjük a nagyesküt, a nagy szülői szeretetet jól körülírható gazdasági érdek kísérte. Mit is kottyintott el a HKT zűrzavarában egy felső-háromszéki polgármester: ,,Mi akkor (ti. a parlamenti választásokkor) nem kértük, de megkaptuk Olosz urat, akkor most támogassuk is." Néhányan támogatták, többen nem, de az kiderült, a lokálpatriotizmus nagy dolgokra képes, kár, hogy a minőség kigyöngyözésére nem. De ama édleri filozófia, miszerint mindenáron a mi kutyánk kölykét kell támogatni, még viccnek is rossz. (Jut eszembe: Markó Béla is az volt.)
Most, hogy Markó menni készül, megsűrűsödött a levegő az RMDSZ-ben, és hirtelen mindenki a változás szükséges¬ségéről beszél. Kelemen a megreformált folytonosságot, Eckstein-Kovács a további parlamenti jelenlétet, Olosz közösséghez való visszafordulását tartja fontosnak. Csakhogy eddig is ott voltak a hatalom közelében, és vajmi keveset tettek a szövetséget eluraló fülledtség, tekintélyelvűség, arrogancia, kivagyiság ellen. A választás előtt mindenki reformot, változást, újat, jobbat ígér. És győz az, akinek győznie kell, és halad a jól kitaposott úton tovább.

A demokrácia és a „központ"

Szabadság, 2011. január 18. – GYIMESI ÉVA

Még nem halt ki az a nemzedék, amelyik tudja, hogy a „demokratikus centralizmus" a kommunista párt(ok) hatalomgyakorlatának alapelve volt. Persze, az egykori párttag ehhez másképpen viszonyulhat, mint az, akinek megadatott, hogy ne kelljen párttagnak lennie. Ez utóbbi pozícióból, és némi társadalomtudományi rálátással próbálok most röviden beszélni erről, csupán a szervezési és működési alapelvről, és az olvasó részéről tévedés lenne minden olyan vélekedés, hogy valakiket sértegetni akarok.

Nos, a demokratikus centralizmusból, emlékszünk talán, az következett, hogy az egyszerű párttag nem vethetett fel a „köz" működésére vonatkozó ötleteket csak úgy, a maga „józan paraszti eszével", sőt még kérdést se nagyon tehetett fel a pártgyűlés keretében, se a társainak, se a prezídiumban ülő főelvtársaknak. Lehet, hogy az illegalitás idején még létezett a belső demokrácia, erről nem tudok beszámolni. De az általam ismert párt körében a nyilvános kommunikáció teljesen egyirányú, rendszerint felülről lefelé célzott beszédforma lett az egyre keményedő diktatúrában.

A pártállam-állampárt centralizmusa miatt a tagok még pártgyűléseken kívül sem nagyon merték vitatni a központból származó felvetéseket, vagyis inkább „direktívákat", útmutatásokat. Mennél „értékesebbek" voltak az útmutatá¬sok, annál kevésbé merészelhettek beleszólni. Az ötéves terveket sem lehetett valóságosan megvitatni az egyes vállalatoknál a kollégák között, nekik naponta kuss volt, „csupán" a végrehajtás volt a dolguk, vagyis a kemény hajsza, hogy „teljesítsenek", hiszen a beépült szolgálatos fülek éberen őrködtek azon, hogy alulról felfelé, de még horizontálisan se működjék a szó- avagy írásbeli érintkezés az emberek között. Minél elvtársabb volt valaki, annál inkább kerülnie kellett az emberi kommunikációt.

A „demokratikus centralizmus" fenntartásának elengedhetetlen része volt az elmeőrség (nálunk a Szekuritáté), amely a kimondott, sőt a ki nem mondott gondolatokon is éberen őrködött. A tagelvtárs és családja, szűkebb és tágabb környezete csakis a centrumból fújó szélnyomásnak engedhetett. A személyes lelkiismeretének, ami feltehetőleg a párttagok túlnyomó részének „Lepsénynél még megvolt", aligha... Ha mégis az utóbbi, belső hangocska félénk suttogására merészelt figyelni az ember, jaj lehetett neki és kapcsolt részeinek is, mint tudjuk...
A „központ" tehát valójában arra ügyelt fel, hogy még véletlenül se legyen alulról induló, vagy legalább horizontális szintű kommunikáció a társadalomban, vagyis, hogy semmilyen formában ne jelenjék meg a szólás- és véleményszabadság, ami az européer liberális demokrata felfogás szerint még pártokon belül is alapvető emberi jog.
Valójában a fenti – az egykori gyakorlatra alapozó – megállapításokat már megelőzhette volna a nyelvi, fogalmi elemzés, amit a szakember és egyáltalán minden önálló fejjel gondolkodó értelmiségi is megejthetett bármikor anélkül, hogy tagja lett volna a kommunista pártnak.

Az ettől eltérő, valóban demokratikus természetű csoportosulásoknak evidens, hogy nem lehet uralkodóvá emelt centruma, és kizárják, avagy korlátozzák azt az érintkezési formát is, amit az előbb egyirányú, felülről lefelé ható (antidemokratikus) kommunikációnak neveztem. A demokratikus csoportosulásban párbeszéd szokott lenni, horizontálisan is többirányú kommunikáció, amelynek folyamatában minden egyes személy egy-egy időre centrumává lehet a közösségnek, akire odafigyelnek. Ám a demokratikus viszony feltételezi, hogy az illető birtokában van az önkorlátozás képességének is, nem kíván hatalmat gyakorolni a szóval, vagyis nem erőlteti másokra véleményét, hanem nyitott arra, hogy mindenki véleményét meghallgatva, figyelembe is vegye azokat, nem a puszta számbeli fölényből eredő, egyoldalú határozatra, hanem a konszenzusra törekedjék.
Ennek tudatában megjegyezhetné most bárki, hogy mi szükség volt a fenti bevezetőre, amikor a „demokratikus centralizmus" fogalmilag eleve fából vaskarika, vagyis logikai paradoxon!

A külhoniak honosításával foglalkozó irodák elnevezése is önellentmondást rejt magában, felismerjük, ha közelebbről vesszük szemügyre ezt a szókapcsolatot. Lehet, hogy részemről ez szakmai ártalom, ugyanis a nyelvész érzékeny a szóhasználatra, mert tapasztalatai szerint a helytelenül összefűzött szavakban olykor súlyos fogalomzavarok juthatnak kifejezésre, amelyek félrevezetik a kommunikációt. Ez az elnevezés – „demokrácia központ" – ugyan csak ártatlan szószerkezetnek látszik, nem egész mondat, de nekem a „demokratikus centralizmust" és óhatatlanul Babitsnak azt a megállapítását juttatja eszembe, hogy: „A rossz mondaton át rossz gondolatra látni". A helytelen elnevezés is éppen úgy eltájolhatja az embert, ahogyan a rosszul megfogalmazott mondat.
És nem csupán a demokrácia és a központ fennebb kifejtett kapcsolatának nyelvhasználati csapdáját foglalja magában, hanem konkrétan, az így elnevezett irodáknak itt és most, az erdélyi, a romániai társadalmi és szövegkörnyezetben gyakorolt funkcióját tekintve is problematikus.

Romániában ugyanis, ha olykor lassan, döcögve, csikorgó zökkenőkkel, de mégis, ma működő demokrácia van, ami az egyes emberekre lebontva azt jelenti: minden személy és egyesület tehet föl kérdéseket, vitatkozhat és tiltakozhat az összes hivatalokkal avagy hivataloknál szóban, írásban, interneten stb., sőt a hatalom képviselőivel szemben is. Hogy ne menjek messze, a szenátori irodáink, polgármesteri hivatalaink, bíróságaink, anyanyelvű sajtóorgánumaink stb. nem kis részben is ezért vannak: ellensúlyt, féket képviselnek a hatalom centralizáló hajlamú gyakorlásában.
A hatalom országos és helyi képviselői pedig – többségükben, úgy tűnik – manapság adnak arra, hogy európaiaknak tekintsük őket, mert EU-tagok vagyunk és a schengeni határok tágítását is egyhangúlag óhajtjuk, tehát – ennek megfelelően – a hatalom nem büntet, hanem igyekszik jobbára civilizáltan reagálni a polgári szólásszabadság megnyilvánulásaira.

Mi több, Romániában egy ideje már, ha lassan is, de folyik az intézmények decentralizálása, vagyis a túlközpontosított államhatalom lebontása, hogy ne egyetlen (teszem azt: minisztériumi) központban összpontosuljon az irányításuk (például a kórházaké), hanem többé-kevésbé autonóm módon működjenek, a szubszidiaritás elvének megfelelően. Ezt az elvet már a római katolikus egyház Második Vatikáni Zsinatának fejezetei is megfogalmazták, jómagam onnan kezdtem tanulni, kissé talán megkésve, de még a múlt század hetvenes éveiben. Magyarán ez azt jelenti, hogy magam döntök – értékrendemnek megfelelően – a sorsom alakulása felől, közügyekben pedig – alulról kezdve – az adott helyi vagy intézményi közösség, egyesület, települési önkormányzat, megyei tanács, az elképzelhető regionális közösségi önkormányzat és így tovább, önrendelkezik. Ez az emberi minőséggel eleve nekünk adatott jogunk. A döntési jogkörök tehát már egészen lent, az alsóbb szinteken érvényesülhetnek a demokráciával együtt járó „központtalanságnak", decentralizációnak megfelelően. Például a városi önkormányzat eldöntheti, hogy az államnak fizetett adóból visszaosztott önrészt mire fordítja, mibe fekteti be, milyen uniós pályázatokkal egészíti ki, és az egyetem szenátusa is határozhat, milyen fejlesztésre fordítja a büdzsét, vagy a versenyvizsga bizottságok azt, hogy ki a legalkalmasabb az adott tanszéken meghirdetett oktatói állás betöltésére... Akik a kommunista központosított pártállamban még csupán kiszolgáltatott alattvalóknak számítottak, most magukra vehetik a döntési jogköröket, ami persze egyszersmind terheket is jelent, mert nagy-nagy felelősségtudatot is követel.

Az önállósodás mindennapi magán- és közgondjait, zökkenőit, válságait pedig nem spórolhatja meg senki, ez személyes jog lett, helyettünk mások nem gyakorolhatják, valamely „legújabb" párt sem, legkevésbé az állam bácsi. A szubszidiaritással élni nem más, mint maga az autonómia gyakorlása, nap mint nap. Cselekvési irányok, feladatok, alternatívák közt mérlegelni, másokkal meg-megütközni, olykor kompromisszumot is kötve, felelősen dönteni, és a közösen hozott döntéseket – például egy település gazdasági, szociális stb. kérdéseire vonatkozólag – közösen végrehajtani.
Sajnálok minden tömbmagyar környezetben létező önkormányzatot, amelyik felülről, avagy kívülről, valamely „centrumból" várja az autonómiát, és a húsz év alatt még nem jutott el addig, hogy az öngondoskodás felelősségét vállalva rájöjjön: immár az ő kezében van, amire vágyik. Joga van álmodni, tervezni, költségvetést készíteni, befektetni, pályázni, és a tervet a legapróbb napi cselekvéstől, a kivitelezési munkától a végelszámolásig, gondosan végrehajtani. Ha pedig ezt még nem próbálgatta, mert lehet, hogy csak többszöri próbálkozással érhette volna el, s nem akart erőfeszítést tenni, elmarasztalható a mulasztás vétségében, és ha a választott képviselők hanyagsága merül fel, akkor az adott közösség számon is kérheti.

Nos, a „demokrácia központ" elnevezés olyan ügyintézés céljából, mint a honosítási eljárás lefolytatása, mindenekelőtt anakronisztikus a hazai demokratizálódás húsz éve elindult, és természetesen irgalmatlanul nehézkes folyamatában. Vagyis: történelmietlen. Logikailag indokolatlan. Mondhatnám, provokatív fogalomkapcsolatként hat a hatalommegosztás fent vázolt, szüntelenül érzékelhető, leírható itthoni kontextusában.
Elnézést kérve az ügyintéző intézmény ártatlan, fiatal személyzetétől, akik benne oly szorgalmasan és odaadóan dolgoznak, mint ahogy azt a sajtóból tudni lehet, ez az elnevezés tetszelgő nyelvi pózolásként hat. Mintha nem vett volna tudomást a számunkra teljesen ismeretlen névadó, elnevező, avagy írnok arról, hogy egy már létező demokratikus közegbe telepíti ezeket a központokat. Felülről lefelé, mint a diktatúrában. És kívülről befelé, ami példátlan. Antidemokratikus.
Avagy a névadó nem tanulta még, mi az, hogy tárgyi önellentmondás?

HOME JOGOK - A Tőkés paradoxon

Transindex, 2011. január 18.

Tőkés mondanivalója formailag: Orbán szendvics balliberálisozó töltelékkel. Már nem érzékeli, hogy a szólásszabadság morális, a médiatörvény szakmai kérdés, egyik sem elsősorban politikai.

Tőkés László közleményben foglal állást a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban. A közlemény eszméi szöveg szerinti sorrendben:

1) Orbán Viktor pozitív méltatása, a balliberálisok negatív méltatása
2) azoknak a rommagyar újságíróknak és szakembereknek a negatív minősítése, akik kritikus hangot fogalmaztak meg a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban
3) beszámoló a brüsszeli liberálisok magyar médiatörvény tematikájú közmeghallgatásáról, illetve az azt követő román néppárti delegációs ülésről, amelyen Tőkés László is megszólalt – ez a leghosszabb rész
4) a Fidesz biztosítása afelől, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a Fidesz álláspontját tartja fenn
5) Orbán Viktor rövid pozitív méltatása

A textust Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája szignálta és néhány napja lett közzétéve. A teljes szöveg egyébként itt olvasható el.

A motívumok visszacsengenek. Ami miatt mégis figyelemre méltónak látom az anyagot, az
a tematika.

Tőkés László egy olyan médiatörvény mellett kötelezi el magát, amely kiterjeszti a kontrollt és centralizál, mindez egy olyan konjunktúrában, ahol egy párt koncentrálja a hatalmat. Ez persze még nem hozza a szólásszabadság likvidálását, de jelentősen megnehezítheti azok dolgát, akik például kis médiákat próbálnak működtetni, és nem a kormányzó pártok ízlése szerint. Az újságírók ilyenkor elkezdik cenzúrázni magukat – máris számos példát tudnék felhozni erre. Mert nem mindenki rendelkezik a temesvári pap, Tőkés László habitusával, aki azt teszi, amit helyesnek vél, függetlenül a következményektől.

Nem tudom, van-e olyan élő magyar, aki egy személyben annyira sikeresen járult volna hozzá a szólásszabadság kereteinek tágításához, mint éppen Tőkés László. És itt nem csak a temesvári eseményekre gondolok. Sokkal inkább a szuverén emberre, aki garantálni tudta, hogy ne hűljön ki a rommagyar közélet.

Ha minden újságíró olyan lenne, mint Tőkés László, valósággal dúlna a demokrácia és a szólásszabadság. De nem mindenki olyan, mint Tőkés László, és pont ezért jó egy olyan keretrendszert fenntartani, amiben az újságírók legalább az államtól nem rettegnek.

Márpedig Tőkés itt egy olyan gépezet mellett kötelezte el magát, ami korlátoz, nem pedig szabadabbá tesz. És ez nem balliberális-konzervatív kérdés – néha az az érzésem, hogy a manifeszt liberálisok a legzártabb emberek. Ez itt nem a Pannon Gyűrűk Ura esete konzervatív tündékkel és balliberális orkokkal (vagy fordítva). Ez arról szól, hogy Tőkés itt azok ellen az eszmék ellen fordul, amiknek kiteljesítéséhez ő maga is hozzájárul.

Miért ennyire kritikátlan Tőkés egy olyan magyarországi intézkedéssel szemben, aminek
szelleme annyira nem tőkésiánus?

A válasz Orbán Viktor zsenijében keresendő.

Orbán és Tőkés kapcsolata megtévesztő. A felületes szemlélő számára ez amolyan Picasso-Matisse barátság – kölcsönösen inspiratív, műhely jellegű, segít abban, hogy megőrizzék, sőt, kiteljesítsék identitásukat, és ez valamilyen különleges belső dinamikájú, olykor ellentmondásos lojalitást hoz létre. Nem nagyon látni ilyen barátságokat a politikában. Merthogy nem lehetségesek, így ez sem az a kapcsolat.

Hogy Orbán mekkora politikus – és ezen most pszichológust is értek–¬ nagyon jól illusztrálja az, ahogy bedarálta Tőkést, ahogy kikapcsolta Tőkés különvéleményét, ahogy rávette, hogy önszorgalomból pártpropaganda penzumokat teljesítsen, amikor a magyarországi belpolitikai helyzet ezt kéri. Orbán egy olyan spirálba zárta Tőkést, amiből nincs kilépés, és amibe annak idején a Securitate sem tudta befeszíteni. Túl sok az Orbán Viktorozás Tőkés szövegeiben, ez nem baráti, szellemi társi kapcsolatra utal, hanem főnök-beosztott viszonyra.

Tőkés médiatörvényes állásfoglalása is Orbánnal kezdődik, és Orbánnal végződik. Mi ez a kettős bebiztosítás? Mit köszön meg ebben a szövegben is Tőkés Orbánnak?

Tőkés mondanivalója formailag: Orbán szendvics balliberálisozó töltelékkel. Kiszámítható. Tőkés már nem érzékeli, hogy a szólásszabadság, ha tetszik, morális, a médiatörvény pedig szakmai kérdés, egyik sem elsősorban politikai. De Tőkés számára már csak egy magyarázó elv létezik: a balliberális nemzetellenes összeesküvés univerzális elve.

Egy rögeszmékbe zárt ember lenne az, aki annak idején szabaddá tett bennünket? Mennyi rossz kellett történjen ezzel az emberrel ahhoz, hogy ennyire meghasonuljon. Azt szoktuk mondani Tőkésről, hogy legalább következetes abban, amit mond. Csakhogy nem attól vagy következetes, hogy ugyanazokat a szavakat használod, mert a szavak jelentése változik. Ha egykor Tőkés szavai a propaganda ellen lettek megfogalmazva, most egy másmilyen, de szintén propagandaszerű szövetet díszítenek. Tőkés nem attól konzekvens, hogy posztkommunistázik, hanem attól, ha a szólásszabadság mellett foglal állást, függetlenül a következményektől – mint egykor.

Végül térjünk vissza a képviselő sajtóirodájának textusához, az Orbán szendvicshez – az első részben Orbán prófétikus, a záró részben Orbán kiemelkedő történelmi hős. Valahol középen pedig ott lehet Orbán Viktor kulcsa Tőkés László szívéhez. Idézem: „Theodor Stolojan elnök érdeklődésére Tőkés László alelnök keresetlen egyszerűséggel mutatott rá a mesterségesen gerjesztett médiabotrány valódi hátterére". „Keresetlen egyszerűséggel" – ilyennek látja magát Tőkés, és szereti azt, amit lát.

Toyota – Miért fontos az Orbán-kormánynak mondjuk a királydaróci RMDSZ-es tanácsosok megfigyelése?

Új Magyar Szó, 2011. január 18. – Székely Ervin

Azt kérdi az anyósom, hogy miért kellett a nagyváradi demokrácia-központnak Bukarestben két Toyota márkájú személygépkocsit vásárolnia. Rendben van az – válaszolom –, elvégre a nemzeti összetartozás nem járhat gyalog („legfölebb ha omnibuszon").

Azt kérdi az anyósom, hogy miért kellett a nagyváradi demokrácia-központnak Bukarestben két Toyota márkájú személygépkocsit vásárolnia. Rendben van az – válaszolom –, elvégre a nemzeti összetartozás nem járhat gyalog („legfölebb ha omnibuszon"). Biztos vagyok benne, hogy a magyar adófizetők pénzét nem költhették volna jobban el, mint prémium kategóriájú személygépkocsikra, aminek az egyszerűsített honosítást kérelmezők biztosan nagy hasznát veszik és hálásak is érte, bár nem ők járnak rajta.

De aztán az anyósom tovább mondja... Van a demokrácia-központoknak személyzetük, felszerelésük, költségvetésük s minden egyéb anyagi kellékük, ami nélkül a demokráciának nem lenne központja. Egyébként az elnevezés maga is képzavar, és nem túl ihletett. A népfelség (demokrácia) ugyanis egy államszervezési elv, aminek nem lehet központja.

Viszont egy olyan dolognak, aminek lehet, annak csak egy központja van, hiszen a szó jelentése (a középpont kifejezésből ered) kizárja, hogy valaminek több központja legyen. Kivételt csak a hazai demokrácia képez, aminek harmincöt központja van. Most már értem, hogy miért nevezte a romániait eredeti demokráciának Ion Iliescu még 1990-ben...

De hagyjuk a kekeckedést, a magyar nemzeti összetartozás és az autonómia élharcosaitól igazán nem várható el, hogy ismerjék is azoknak a nyelvét, akiknek a jogaiért harcolnak. Vonjuk inkább górcső alá a Toyotán járó demokrácia-központok jogi státusát, ami meglehetősen bizonytalannak tűnik. Az intézményhálózat – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnökének, Toró T. Tibornak a nyilatkozata szerint – a magyar kormány és az EMNT megállapodása eredményeként jött létre.

Ugyanakkor 2005 óta Magyarországon létezik a Demokrácia Központ Közalapítvány, ami egy Fidesz-közeli civil szervezet, de nem tudni, hogy jogi státusát felhasználták-e a romániai irodák létrehozásakor. Abból, hogy az erdélyi demokrácia-központok az EMNT honlapján kaptak helyet, arra gondolhatunk, hogy a szóban forgó képződmények nem tekinthetők önálló jogi entitásnak, hanem az EMNT tevékenységének a részét képezik. Erre utal Toró T. Tibor hivatkozott nyilatkozata is.

Ha ez így van, akkor a Toyoták és kapcsolt részei (irodák, eszközök, számítógépek, telefonok stb.) jogi értelemben vett tulajdonosa nem egy, a román állampolgárok tájékoztatását segítő jótékonysági egylet, hanem az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Vagyis a magyar kormány a magyar adófizetők forintjaiból megrendelt egy szolgáltatást az egyik romániai civil szervezettől.

Lássuk, mi a feladata a magyar kormány által finanszírozott erdélyi intézményhálózatnak. A választ az egyik legilletékesebbtől, az EMNT ügyvezető elnökétől, Toró T. Tibortól tudhatjuk meg, aki a Szatmárnémetiben létrehozott demokrácia-központ avatásán azt mondta, az iroda legfontosabb feladata a kedvezményes honosítással kapcsolatos tájékoztatás lesz, de ugyanakkor monitorizálni fogja az önkormányzatokat, különösen az azokban dolgozó RMDSZ-es tisztségviselőket is.

Nem láthatunk bele a magyar államérdekek szövevényébe, de legalábbis különös, hogy miért fordít az Orbán-kormány pénzt, Toyotát, szkennert mondjuk a királydaróci RMDSZ-es tanácsosok megfigyelésére – ha egyszer ezt követeli meg a nemzeti összetartozás imperatívusza, akkor meg sem mukkanok.

Felmerül a kérdés, hogy mi lesz a demokrácia-központokkal azután, amikor már mindenki, aki akar, hozzájut a magyar állampolgársághoz? Nem tudni, hogy az EMNT és a magyar kormány között megkötött szerződés rendelkezik-e erről, de azt érdemes felidézni, hogy az EMNT tevékenysége nem merül ki a demokrácia-központok működtetésében.

A valamikor még az erdélyi magyar parlamentnek indult, s mára civil szervezetté átalakult képződmény jelenlegi legfontosabb feladata az, hogy létrehozza az Erdélyi Magyar Néppártot. A magyar kormány tehát egy olyan szervezetet lát el igen komoly infrastruktúrával, amelyik ezt a pártépítés céljaira akadálytalanul felhasználhatja.

No, látod fiam – fejezi be anyósom, a rá jellemző tisztánlátással zárva le a témát – ehhez kell a Toyota!

Holdudvar

Új Magyar Szó, 2011. január - Sike Lajos

Ha még nem szóltam volna róla nyilvánosan, most ide írom: sem a régi rendszerben, sem a mostaniban semmiféle politikai funkcióm nem volt. Ha kínáltak is, mert kínáltak, visszautasítottam, mert amennyire lehetett (nem mindig lehetett), valamelyest őrizni akartam személyiségemet.

Ha még nem szóltam volna róla nyilvánosan, most ide írom: sem a régi rendszerben, sem a mostaniban semmiféle politikai funkcióm nem volt. Ha kínáltak is, mert kínáltak, visszautasítottam, mert amennyire lehetett (nem mindig lehetett), valamelyest őrizni akartam személyiségemet.

Mindez így igaz, még akkor is igaz, ha írásaimból kiderül, hogy az RMDSZ mellett állok. Szatmári viszonylatban alapító tagja vagyok, s már akkor eltökéltem: mindaddig vele maradok, míg nem tűnik fel jobb. És ezt a jobbat most sem látom, hisz a csírázó harmadik magyar párt jelszava,

„Magyarnak lenni jó" olyan fantáziátlan, puszta kijelentés, ami még csak érzelmi hatást is alig vált ki, hisz legtöbben eszmélésünk óta tudjuk: magyarnak lenni jó, még ha ütnek is bennünket! Legtöbben azt is tudjuk: magyarságunkat elsősorban tetteink igazolják, nem pedig szavak és okmányok, amelyek mostanában nagyon előtérbe kerültek. Hiszen Széchenyivel szólva, a magyar köpeny még nem magyar szív, a magyar szó még nem magyar érzés!

Lábra kelt mostanában olyan vélekedés, hogy aki nem rohan a honosítási kérvényt letenni, az nem jó magyar, még kevésbé az, ha a jelenlegi pesti kormány bármely intézkedését bírálja. Tőkés Lászlónak az Új Magyar Szóban is idézett közleménye, amely a magyarországi médiatörvény heves bírálatainak okait taglalja, többek közt azt állítja: az összehangolt támadókampányból „az RMDSZ bukaresti pártsajtója és annak tudósítói holdudvara is kiveszi a részét".

Bár én eddig egy sort nem írtam említett törvényről, tudom, hogy nevezett holdudvarba sorol, mert korábban szemembe vágta, hogy az RMDSZ-„tollnoka" vagyok. Elegánsan elfelejtve, hogy mindaddig, amíg nem a széthúzást szította, voltam én az ő „tollnoka" is! De mi baja velem? Az, hogy számos erdélyi magyar újságíróval ellentétben, hangzatos, sokszor üres magyarkodással felmasnizott politikai közjátékait nem dicsérem!

De hát miért is dicsérném, amikor a demokrácia hamis jelszavával a harmadik párt létrehozásán ügyködik (miután az RMDSZ-nek is alapítója), ami láthatóan a felvidéki és kárpátaljai magyarság sorsára juttathat bennünket, Vagy Tőkés László és holdudvara szerint erkölcsös összetaposni azt az RMDSZ-t, amely őt (az én voksommal is) az EU parlamentjébe jutatta?

Egy református lelkész, emberi tartását feladva, a széljárás szerint ide-oda hintázhat? Kérdi egy konzervatív újságíró, aki igaz, hogy nem adta be elsők között honosítási kérvényét, de ötven éve ugyanannál a lapnál dolgozik, huszonegy éve az RMDSZ-tagja és negyvennyolc éve él békességben feleségével!

Népszámlálások Romániában

Új Magyar Szó, 2011. január 18. – Bogdán Tibor

Romániában az utóbbi hatvan évben hat népszámlálást tartottak, átlagosan tehát tíz évenként egyet. 1948. után 1956-ban és 1966-ban került sor hasonló akcióra, majd 11 éves szünet után rendezték meg az utolsó, „szocialista népszámlálást", amelyet tizenöt éves szünet követett, egészen 1992-ig. A legutóbbi felmérést 2002-ben tartották, most pedig, kilenc éves szünet után, idén lesz ismét népszámlálás.

Az egymást követő romániai népszámlálásokból egyértelműen kiderült a trend: míg az ország összlakossága 1948-tól egészen 2002-ig folyamatosan nőtt, és csupán a 2002. évi felmérés alkalmával jeleztek 1 130 000-es csökkenést – ennek ellenére, a hatvan év összességében több mint 5 800 000-es volt a létszámgyarapodás – addig a magyar lakosság száma és részaránya folyamatosan csökkent az utóbbi hat évtized alatt.

Szétnyíló demográfiai olló

A 2002. évi népszámlálás adatainak megfelelően a 21,6 millió lakosú Romániában 19,4 millió román mellett 1,43 millió magyar él – vagyis 6,6 százalékos részaránnyal ez az etnikum az ország legnagyobb nemzeti kisebbsége. A harmadik helyen, 535 ezer fővel a roma lakosság áll, az alig 60 ezerre apadt német közösséget 61 ezres létszámával már az ukrán lakosság is felülmúlja.
A sorrendben az oroszok/lipovánok következnek, 35,7 ezer lakossal, őket követik a törökök 32,5 ezer, a tatárok 24,1 ezer, a szerbek 22,5 ezer, a szlovákok 17,1 ezer, a bolgárok 8 ezer, a horvátok 6,8 ezer, a görögök 6,4 ezer fővel. Az egykoron népes romániai zsidóság létszáma 5,7 ezerre apadt, és már csak a cseheket, a lengyeleket, az olaszokat, az örményeket, valamint az 1,2 ezres csángó lakosságot – és a 2,2 ezer fős kínai közösséget előzi meg.
A magyar lakosság részarányának folyamatos csökkenése, Erdélyben mérhető le leginkább. Itt 1956-ban például a lakosság 65 százaléka volt román, a magyaroké pedig meghaladta a 25 százalékot. 2002-re viszont az arány 74,7:19,6-ra módosult – természetesen a román lakosság javára. Mindez elsősorban Ceauşescu iparosításnak álcázott elrománosító politikájával magyarázható.
Így 1956 és 1977 között az erdélyi román lakosság részaránya 4,4 százalékkal nőtt, a magyaroké 2,5 százalékkal csökkent, 1977 és 1992 között a románság létszámgyarapodása 4,2, a magyarok létszámcsökkenése pedig 1,8 százalékos volt. A rá következő évtizedben már a román lakosság alig 1,1 százalékkal nőtt, igaz, a magyar lakosság még mindig 1,2 százalékkal apadt.

Sokatmondó szakmai megoszlás

Érdekes módon, a legutóbbi népszámlálás alkalmával 1 443 970 személy vallotta magát magyar anyanyelvűnek, 12 ezerrel többen, mint magyar nemzetiségűnek. Ezzel a magyar anyanyelvűek részaránya 0,06 százalékkal meghaladja a magyar nemzetiségűekét.
Vallási szempontból az önmagát államvallásnak tekintő ortodox egyház hívei vannak egyértelműen túlsúlyban, számuk 18,1 millió, ami 86,7 százalékos részaránynak felel meg. A második legnagyobb romániai egyház a római katolikus, 4,7 százalékot jelentő 1 millió hívővel, majd a reformátusok következnek 701 ezer, a pünkösdisták 324 ezer, a görög-katolikusok 191 ezer és a baptisták 126 ezer hívővel. A többi egyház 100 ezer fő alatt van. Emellett felekezeten kívülinek tartotta magát 12,8 ezer fő, ateistának vallotta magát 8600 személy.

Érdekes – és egyben sokatmondó – a román és a magyar közösség szakmai szempontból történő megosztása. Így például a törvényhozók, az igazgatási, érdekképviseleti, gazdasági, politikai vezetők kategóriájában a magas 3,8 százalékával a magyar közösség mélyen alulképviselt.
A középvezetők (technikusok, mesterek) szintjén azonban 9,7 százalékos jelenléte messze meghaladja lakossági részarányát, akárcsak 8,2 százalékos jelenléte az értelmiségi és tudományos foglalkozások esetében, vagy 8,5 százalékos részvétele a szolgáltatási, kereskedelmi tevékenységekben. A csúcsot a magyar közösség azonban a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, halászati foglalkozásoknál tartja 22,3 százalékkal, de a kézművesek, szakképzett munkások 20,3 százaléka is soraiból kerül ki.
A „fegyveres szervek foglalkozásai" kategóriában viszont mindössze 0,4 százalékkal van jelen. 4,3 százalékával azonban örvendetes módon „alulképviselt" a munkanélküliek sorában is. Mindez jól jelzi, hogy a romániai magyarság létszámbeli fogyatkozása ellenére képzettség, szakmai színvonal, érvényesülés tekintetében helyt áll a nem könnyű romániai viszonyok közepette.

Népszámlálás – 2011

Az Országos Statisztikai Intézet elnöke, Vergil Voineagu közlése szerint az idei népszámlálást minden bizonnyal októberben kezdik el. A folyamat két hetet vesz majd igénybe, ez idő alatt a lakosság lélekszáma mellett felmérik a lakásviszonyokat is. Az akció idei megrendezése egyébként valamennyi uniós tagország számára kötelező, Brüsszel ugyanis pontos képet kíván alkotni az unió, ezen belül pedig a tagországok teljes lakosságáról.
A mostani népszámlálás alkalmával valamennyi, romániai lakhellyel rendelkező román állampolgárt számba vesznek, függetlenül attól, hogy az akció pillanatában az országban tartózkodik-e vagy sem. A felmérés kiterjed a romániai lakhellyel rendelkező nem román állampolgárokra, az ország területén tartózkodó egyéb személyekre – menekültekre, menedékjogot vagy állampolgárságot kérőkre, üzleti vagy személyes ügyben érkezett külföldiekre is. Vizsgálják majd a lakossági elöregedés folyamatát, a belső és más országokba irányuló elvándorlást, az oktatási szintet.

IWIW Twitter Facebook Yahoo MyWeb Google
Cimkék:   
Kapcsolódó cikkek