Toró: az EMNT demokrácia központjait nem az állam hozta létre
MTI 2011. február 2.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, nem pedig a magyar állam hozta létre a demokrácia központokat, megalakításuk hátterében nem a "pártalakítási szándék" támogatása áll - hangsúlyozta szerdán az MTI-nek Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke.
A tisztségviselő azokra a vádakra reagált, amelyek szerint a magyar kormány a demokrácia-központok finanszírozásával akarná támogatni egy új erdélyi magyar párt megalakítását. A romániai magyar sajtó ez ügyben Borbély Lászlót, az RMDSZ ügyvezető alelnökét idézte, aki a napokban Marosvásárhelyen kijelentette: a szövetséget aggasztja Tőkés László pártalapítási szándéka.
Borbély kifogásolta, hogy miközben az RMDSZ-nek is megvannak a lehetőségei tájékoztatni a magyar állampolgárságért folyamodó erdélyi magyarokat, a magyar kormány szerinte jelentős összeggel támogatja az EMNT működtette demokrácia-központokat, ezáltal pedig közvetve az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) létrejöttét.
Toró az MTI kérdésére leszögezte: a demokrácia központokat nem a magyar állam, hanem az EMNT hozta létre, függetlenül a honosítási törvénytől. A honosítási folyamatban való részvételük jogalapja az a megállapodás, amelyet a szervezet az illetékes magyarországi minisztériumok képviselőivel írt alá - mondta.
Ezt a folyamatot felgyorsította, hogy a demokrácia központok teljes kapacitással képesek segítséget nyújtani az embereknek a honosítási törvény alkalmazásában, elsősorban a kérvények beadásában - hangsúlyozta Toró. Hozzáfűzte azonban: ezeknek az irodáknak nem ez az egyetlen és nem is ez a fő feladatuk, hanem az, végrehajtsák az EMNT által kijelölt programokat.
Toró T. Tibor ismételten leszögezte: nem maga az EMNT kíván párttá alakulni. Székelyudvarhelyi küldöttgyűlésén eldöntötte: támogatja az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megalakítását, de maga a tanács a továbbiakban is mozgalomként kíván működni. Felhatalmazta a pártalakítást kezdeményező testületet, hogy tegye meg a szükséges lépéseket az új alakulat létrehozásához.
Elmondta: az EMNT területi szervezeteinek a székhelyei és a demokrácia központok többnyire egy épületben működnek. Természetesnek nevezte, hogy az EMNT ezekben az irodákban aláírásokat gyűjt az új párt megalakítása érdekében (a bejegyeztetéshez szükséges aláírásgyűjtés már elkezdődött, 25 ezer aláírást kell 18 megyében és Bukarestben összegyűjteni, a tud.).
"Azt viszont határozottan tiltjuk, hogy bármilyen árukapcsolás legyen a honosítási kérelmek kitöltését és a pártalapításhoz szükséges aláírások gyűjtését illetően" - jelentette ki az EMNT ügyvezető elnöke. Ezzel azokra az állításokra utalt, amelyek szerint az iroda alkalmazottai és önkéntesei csak azoknak a személyeknek segítenének a gyorsított honosításban, akik előbb aláírják a pártbejegyzéshez szükséges íveket. "A kettőnek semmi köze sincs egymáshoz. A lelkiismeretünk ebből a szempontból tiszta" - mondta az MTI-nek Toró.
Gergely Balázs, az EMNT közép-erdélyi régiójának elnöke szerint jelenleg összesen 26 demokrácia központ működik Erdélyben, január 3-tól mintegy 17-18 ezer érdeklődő fordult meg ezekben a hivatalokban az állampolgárság igényléséről szóló információkért.
EMNP: gyűlnek az aláírások
Háromszék, 2011. február 2.
Három nap alatt háromszáz aláírást gyűjtöttek össze az Erdélyi Magyar Nép¬párt bejegyzéséhez Sepsiszéken — jelentette be Nemes Előd, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető igazgatója. Biztatónak tartják a kezdetet, Tőkés László nevére könnyen nyílnak az ajtók, elutasításra alig volt példa, többnyire csak olyanok zárkóztak el az ívek aláírásától, akiket saját bevallásuk szerint nem érdekel a politika.
A tervek szerint március 15-ig gyűjtik össze a vállalt ötezer támogató aláírást, de utána is folytatják az akciót, mert jó alkalom az új párt népszerűsítésére is, no meg arra, hogy munkával is bizonyítsák alkalmasságukat azok, akik szerepet kívánnak vállalni majd az új pártban — fejtette ki Jakabos Janka, az EMNT háromszéki elnöke.
Tőkés András, Tőkés László testvére ugyanakkor Marosvásárhelyen kijelentette: az EMNP bejegyzését az idei tusványosi szabadegyetemen jelenthetik be. A párt bejegyzéséhez Maros megyében 2500 aláírást szeretnének összegyűjteni.
Mint ismeretes, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közgyűlésének küldöttjei 2010. december elején Székely¬udvar¬helyen megszavazták az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozásáról szóló határozatot. A határozat szerint a pártot az erdélyi magyar közösség politikai érdekeinek képviselete céljából hozták létre. (-kas)
Az állampolgárság nem üzlet - Vissza akarják szerezni a lemorzsolódott magyarokat
Népújság, 2011. február 2 – Mózes Edith
A megalakulásuk óta eltelt egy hónapban több mint négyezer emberrel kerültek kapcsolatba, a marosvásárhelyi mellett újabb demokráciaközpontokat nyitottak, februárban pedig aktív szerepet kívánnak vállalni az Erdélyi Magyar Néppárt megalakításában. Ennek első lépése, hogy támogató aláírásokat gyűjtenek. Ugyanakkor folytatják a találkozókat a magyar közélet szereplőivel – nyilatkozta tegnap Jakab István, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megyei elnöke.
„Nem én hagytam el az RMDSZ-t és az MPP-t, ők hagytak el engem"
A sajtótájékoztatón jelen volt Tőkés András, Tőkés László európai parlamenti irodájának vezetője, aki, mint mondta, azért vállalta a pártépítés fontos szerepét az EMNT-ben, mert a hajdani egymillió-kétszázezer magyar választópolgárból mára alig maradt 500 ezer. Ha mást nem is tesznek, csak visszaszerzik a lemorzsolódott magyarokat, az is nagy lépés, tette hozzá, kijelentve, hogy nem ő hagyta el korábbi pártjait, az RMDSZ-t, majd az MPP-t, hanem azok hagyták el őt. Miután nem tudta követni az RMDSZ útját, hagyta el az RMDSZ-t, s alakította meg az MPP-t, amely tevékeny szerepet akart játszani a hazai közéletben, de kispadon maradt, hibernál, s időnként mosolyt fakasztó ötlettel áll elő, mint például a gyes igénye. Ezt az utat sem tudta magáénak mondani, jelentette ki.
„Senkit sem kényszerítünk"
Kali István, a DK vezetője egyrészt havi mérleget készített, amelyből kiderült, hogy 2381 érdeklődő látogatott el a székházba, 421 dossziét zártak le, nemcsak Vásárhelyről vagy a megyéből, de jöttek Székelyföldről, Resicabá-nyáról, Besztercéről stb., sőt román nemzetiségűek is érdeklődnek a kettős állampolgárság iránt. Ugyanakkor beszélt arról is, hogy az egyházak képviselőivel, a civil szervezetekkel, illetve a magyar politikai pártokkal folytatott megbeszélések után cégvezetőkkel, pedagógusokkal kívánják folytatni a találkozókat. A politikai szervezetekkel az állampolgárság nem üzlet, nem a versenyfutás jelszó szellemében tárgyaltak, s megegyeztek, hogy azok egy-egy kapcsolattartó személyt neveznek meg, akik első kézből kaphatnak tőlük információkat, hogy elkerülhessék a Bihar megyeihez hasonló helyzeteket. Végül egyik MPP-s politikus kijelentésére, hogy a Demokráciaközpontnak végesek a kapacitásai, másoknak is engedjenek helyet, kijelentette, hogy Marosvásárhelyen tényleg végesek, ezért akarnak vidéken is irodákat nyitni. Hamarosan nyitnak Szászrégenben, majd Dicsőszentmártonban, de a segesváriak és mások is igénylik.
A Népújság felvetésére, miszerint egyesek azt állítják, hogy a honosításért folyamodók dossziéit akkor állítják össze, ha aláírásukkal az EMNP listáját támogatják, Kali István kijelentette: erről szó sincs. „Miután teljes a dosszié, rajta van az utolsó pecsét is, akkor valóban megkérdezzük az illetőt, támogatja-e az új párt létrejöttét, de senkit nem kényszerítünk aláírásra. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a 2381 érdeklődő közül alig több mint százan írták alá a listát.
Az EMNP bejegyzését a Tusványosi Szabadegyetemen jelenthetik be
Nyugati Jelen, , 2011. február 2.
Tőkés András, Tőkés László testvére, aki az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos kezdeményező bizottságának tagja közölte: az EMNP bejegyzését az idei tusványosi szabadegyetemen jelenthetik be.
Tőkés András keddi sajtótájékoztatóján elmondta: a testvére, Tőkés László EMNT-elnök által kezdeményezett párt bejegyzéséhez Maros megyében 2500 aláírást szeretnének összegyűjteni.
„Országos szinten legalább 25 000 aláírásra van szükség 18 megyéből és Bukarestből, de megyénként legalább 700 aláírás kell. Tehát, ha a 19 egységben egyenként 1000 aláírást gyűjtenek, abból még nem jön ki a 25 000, tehát kellenek olyan megyék, ahol többet gyűjtünk, és ilyen lehet Hargita, Kovászna, Maros ás Bihar. Maros megyében mi 700 helyett 2 500-2 700 aláírást szeretnénk gyűjteni" – magyarázta.
Tőkés András szerint leginkább az önkéntesek által gyűjtött aláírásokra számítanak, de, akik aláírásukkal szeretnék támogatni az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzését, megtehetik azt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által megnyitott Demokrácia Központokban is.
A Demokrácia Központokat azzal a céllal nyitották meg, hogy tanácsadással szolgáljanak a magyar állampolgárságot igénylőknek, de, aki akarja, ott is támogathatja aláírásával az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését – mondta.
„Én nem nagyon dolgozom itt, a Demokrácia Központban, de itt csak több mint 110 aláírást gyűjtöttek össze. Ez elég gyenge arány. Nem azzal kezdik, hogy »Alá akarod írni?«, hanem, miután befejezték (az állampolgársággal kapcsolatos tanácsadást – szerk. megj.), ha akarja, aláírhatja. Ha nem, hát nem (...)" – panaszolta Tőkés András.
Tőkés András elmondta, az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését az évente megszervezett tusnádfürdői Nyári Szabadegyetemen jelenthetik be.
„Két elképzelés van: minél hamarabb gyűjtsük össze az aláírásokat, hogy legyen bejegyezve a párt, vagy hogy az aláírásgyűjtést kössük össze a belső szervezetépítéssel. Én a második elképzelést támogatom. Le kell lassítanunk az aláírásgyűjtés folyamatát annak érdekében, hogy minél egészségesebb új pártot építsünk, mert ez a párt nem lehet olyan, mint az RMDSZ vagy a Magyar Polgári Párt (MPP). A javasolt határidő március vége. Nem állunk meg a 2500 aláírásnál, hanem minden településre el akarunk jutni, hogy ott hozzunk létre helyi szervezetet. Nem zavarna, ha az aláírásokat április végéig gyűjtenénk össze. Azt mondták, jó lenne, ha Tusnádfürdőn bejelenthetnénk a párt bejegyzését, az megfelelő alkalom lenne" – foglalta össze Tőkés András.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közgyűlésének küldöttjei 2010 december elején Székelyudvarhelyen szavazták meg az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozásáról szóló határozatot. A határozat szerint a pártot az erdélyi magyar közösség politikai érdekeinek képviselete céljából hozták létre.
Toró T. Tibor cáfolja a pártfinanszírozást
Krónika, 2011. február 2. – Bíró Blanka, Rostás Szabolcs, Szucher Ervin
Toró T. Tibor ügyvezető elnök szerint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács demokrácia-központjai többletvállalásként nyújtanak tájékoztatást honosításügyben, és ez a tevékenység független a szervezet támogatta pártalapítástól. Időközben több megyében is elkezdődött az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzéséhez szükséges aláírásgyűjtés, az első támogatók azok közül kerültek ki, akik a demokrácia-központokhoz fordultak honosításért.
Cáfolta tegnap Toró T. Tibor azokat a vádakat, miszerint a magyar kormány a demokrácia-központok finanszírozásával támogatja az új erdélyi magyar párt megalakítását. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a napokban Marosvásárhelyen kijelentette: a szövetséget aggasztja Tőkés László pártalapítási szándéka, tekintve, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke 2009-ben a tulipános alakulat színeiben szerzett európai parlamenti mandátumot. Borbély kifogásolta, hogy miközben az RMDSZ-nek is megvannak a lehetőségei tájékoztatni a magyar állampolgárságért folyamodó erdélyi magyarokat, a magyar kormány szerinte jelentős összeggel támogatja az EMNT működtette demokrácia-központokat, ezáltal pedig közvetve az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) létrejöttét.
Lapunk kérdésére az EMNT ügyvezető elnöke leszögezte: a demokrácia-központok nem a magyar kormánynyal kötött megállapodás értelmében jöttek létre (az egyezmény a könnyített honosítás ügyében nyújtott tájékoztatást célozza), hanem a nemzeti tanács programjainak lebonyolítását szolgálják. „Többletvállalásként ajánlottuk fel kapacitásunkat a honosítás erdélyi végrehajtására, amelyet nemzetstratégiai ügynek tekintünk, de a központok ettől a kérdéstől függetlenül létesültek. Az irodahálózatot önerőből, pályázatokból működtetjük, és nem titok, hogy közérdekű céljaink megvalósítására pályázunk a Bethlen Gábor Alapnál, de uniós forrásokból is. Az EMNT valóban fontosnak tartja az új erdélyi magyar párt létrehozását, de mindez független a központok lététől vagy a honosítástól" – szögezte le kérdésünkre Kolozsváron Toró, az RMDSZ-ben zajló elnökválasztási kampánynak tulajdonítva Borbély kijelentését. Ezzel kapcsolatban Wetzel Tamás honosításért felelős miniszteri biztos mindössze azzal kívánt reflektálni, hogy az állampolgárság kiterjesztése olyan szent ügy, amelyet nem kellene konfliktusokkal terhelni.
Tőkés András: nincs szó „árucsatolásról"
Időközben több megyében is elkezdődött az EMNP bejegyzéséhez szükséges aláírásgyűjtés. Az első támogatók azok közül kerültek ki, akik az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által működtetett demokrácia-központokhoz fordultak egyszerű honosításért. Tőkés András, az EMNP kezdeményező bizottságának a tagja tegnap cáfolta a vádat, miszerint „árucsatolás" folyna a két ügyben. Spekulációknak adott teret az a tény, hogy az EMNP bejegyzéséhez szükséges első néhány száz aláírás éppen azokból a demokrácia-központokból került ki, melyhez a lakosság a magyar állampolgárság megszerzése érdekében fordul. Az EMNT, illetve a szervezet által működtetett demokrácia-központok vezetői határozottan cáfolják azt a többnyire RMDSZ-berkekből származó állítást, miszerint az iroda alkalmazottjai és önkéntesei csak azoknak a személyeknek segítenének a gyorsított honosításban, akik előbb aláírják a pártbejegyzéshez szükséges íveket.
„Nincs szó árucsatolásról – a kettős állampolgárság megszerzéséhez nyújtott támogatás és az új erdélyi magyar párt bejegyzéséhez szükséges aláírások gyűjtése két külön feladat. Aki viszont bejön az EMNT-hez a honosításról érdeklődni, és ugyanakkor támogatni szeretné az új alakulat bejegyzését, nem utasítjuk vissza, sőt örülünk neki" – jelentette ki tegnap Tőkés András. A marosvásárhelyi demokrácia-központ vezetője, Kali István megpróbálta pontosan körbeírni, miként gyűlt be egy hét alatt az a mintegy száztíz aláírás. Mint mondta, ő és munkatársai csak azoktól a személyektől kérdezik meg, hogy hajlandók-e kézjegyükkel támogatni a néppárt bejegyzését, akiknek a kezébe adják a honosításra összeállított teljes dossziét. „Az általunk lepecsételt dosszié az illető kezében van, amikor megkérdezzük, hogy aláírja-e a listát. Ha nemet mond, megértjük, és megköszönjük, hogy a kettős állampolgárság ügyében hozzánk fordult" – magyarázta Kali. Marosvásárhelyen a tegnap délig 421 dossziét állítottak össze, és 110 aláírást gyűjtöttek az EMNP támogatására.
A lemorzsolódott szavazókat szólítanák meg
Tőkés András elmondta továbbá, az EMNP kezdeményező bizottsága természetesen azokat is próbálja megszólítani az aláírásgyűjtés keretében, akik nem szándékoznak kettős állampolgárságért folyamodni. Jakab István, az EMNT Maros megyei elnöke szerint a térségben nem jelent gondot a 25 ezer aláírás összegyűjtése, éppen ezért – a pártépítés érdekében – az EMNP megbízottjai nem állnak le a minimális támogatói szám megszerzése után.
Újságírói kérdésre, miszerint lát-e esélyt arra, hogy a másik két erdélyi magyar politikai alakulat sugallatára mégis elálljanak az EMNP bejegyzési szándékától, Tőkés András úgy fogalmazott: ez csak abban az esetben történhet meg, ha a másik két magyar alakulat valamiféle radikális változáson megy keresztül. Egyelőre azonban úgy véli, az RMDSZ teljesen eltávolodott a tagságától, az MPP pedig hosszú ideje politikai hibernációra rendezkedett be. „Mi nem a két szervezet szavazóbázisából akarunk lecsípni, hanem azt a mintegy 700 ezer erdélyi magyart szeretnénk megszólítani, akik valamilyen okból kifolyólag már nem járnak el voksolni" – tette hozzá az új párt kezdeményező bizottsági tagja.
Tegnap Sepsiszéken is elkezdődött az új párt bejegyzéséhez szükséges aláírások gyűjtése. Megtudtuk: az önkéntesek már három napja gyűjtik az aláírásokat, eddig 300-an látták el kézjegyükkel az íveket. Nemes Előd, a sepsiszéki EMNT ügyvezető elnöke elmondta, a válság és a kiábrándultság ellenére Sepsiszéken pozitív volt a fogadtatás, az eddig elért eredményekkel meg vannak elégedve. A Kovászna megyei szervezet 4000, ebből a sepsiszéki 2000 kézjegy összegyűjtését vállalta, reményeik szerint ennél jóval többen támogatják majd a pártbejegyzést – mondta Nemes Előd, aki úgy tudja, a gyűjtést a tusnádfürdői Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor ideje alatt is folytatják, hogy felmérjék mekkora támogatottsága van a jövendőbeli pártnak. Nemes Előd hangsúlyozta, a sepsiszentgyörgyi demokrácia-központban a honosítás ügyében betérő személyektől nem kérik, hogy írják alá a pártbejegyzést támogató íveket.
Erdély-szerte olajozottan működik a honosítási „gépezet"
A honosítási eljárás gyakorlatba ültetésének gördülékenységéről, „olajozottságáról" számolt be tegnap Kolozsváron Wetzel Tamás miniszteri biztos, Szilágyi Mátyás főkonzul és Gergely Balázs, a demokrácia-központok igazgatója. „Kilencven év adósságát törleszti most Budapest az állampolgárság megadásával, történelmet írunk a nem szokványos közigazgatási eljárással" – fogalmazott Wetzel. Gergely Balázs tájékoztatása szerint az EMNT működtette irodahálózat 26 központjában január 3-ától mintegy 18 ezer állampolgárság-igénylő kért információt, és miközben a központok munkatársai vidékre is kiszállnak, a hatékonyabb tájékoztatás érdekében beindult az országos telefontudakozó is (0264-308208).
Az igazgató lapunk kérdésére elmondta, a kolozsvári irodában naponta érdeklődnek a honosítás iránt magyarul nem, vagy csak alig beszélő polgárok, akiket elriaszt a magyarnyelv-tudás feltétele, viszont a magyar kultúrkörhöz valamilyen formában kötődő – többnyire értelmiségi – románok már végigjárják a procedúrát.
Szilágyi Mátyás főkonzul elmondta, a diplomáciai kirendeltségnél nem szembesültek „megoldhatatlan ügyekkel", vegyes házasok viszont már jelentkeztek, itt azonban a román házastárs is beszélt magyarul. A kincses városi főkonzulátuson különben eddig több ezren nyújtották be állampolgárság-igényüket, jelenleg augusztus–szeptemberre lehet időpontot igényelni (immár a demokrácia-központokon keresztül is), a kirendeltségnek otthont adó épület udvarán nyílt új irodával együtt pedig nyolc ügyfélasztal várja a honosítandókat.
Sepsiszék: EMNT–SZNT-együttműködés
Együttműködési megállapodást írt alá az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács sepsiszéki szervezete. Jakabos Janka, az EMNT Kovászna megyei szervezetének elnöke és Gazda Zoltán, az SZNT sepsiszéki vezetője tegnapi sajtótájékoztatón elmondták, a két szervezet a honosítással kapcsolatos tájékoztatásban, pályázatírásban, valamint európai uniós törvénykezdeményezéshez szükséges egymillió aláírás összegyűjtése érdekében fog közösen dolgozni. Jakabos Janka elmondta, közös oktatási bizottság létrehozását tervezik, ugyanakkor együttműködnek a gazdaságélénkítő programok kidolgozásában is.
Az EMNT támogatja a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezését, miszerint az Európai Unió hét tagországában egymillió aláírást gyűjtenek össze, hogy EU-szinten szabályozzák a kisebbségek önrendelkezését. Gazda Zoltán abban bízik, a két sepsiszéki szervezet együttműködését központi szinten is követik, az „elhidegült" EMNT és SZNT szorosabbra fűzi viszonyát, hiszen egymásra vannak utalva. Gazda szerint az egymillió aláírás összegyűjtéséhez minden támogatásra, még az RMDSZ-re is szükség van.
ROMÁNIA
Biró Rozália: Nem vágyom képviselői babérokra
Erdélyi Riport, 2011. január 28.
Mint a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, mit jelent Önnek az, hogy Nagyváradon lesz február végén az RMDSZ tisztújító kongresszusa?
Azt hiszem, hogy valamennyi bihari magyar ember azt mondja, hogy mindenképpen valamiféle többletet jelent az, hogy itt lesz a kongresszus. Elsősorban azért, mert a Bihar megyei RMDSZ súlyának az országos elismerését mutatja. Másodsorban pedig azért, mert megmutathatjuk azt, hogy olyan szervezési képességekkel rendelkezünk, és olyan módon tudunk megfelelni egy ilyen elvárásnak, hogy az tovább erősíti az imázsunkat. Harmadsorban, ha mint SZKT-elnök kell nekem erről véleményt mondanom, akkor igen, nagyszerű érzés házigazdának lenni, és egy ilyen kongresszus munkálatainak legalábbis egy részét levezetni idehaza. Hiszen a két évvel ezelőtti, kolozsvári kongresszuson is jó érzés volt vezetni a munkálatokat, mint SZKT-elnök, de itt más lesz, mert most itthon vagyok.
Elárulom, sajnos nem tudtam elérni elnökként, hogy az SZKT-üléseket kimozdítsam Marosvásárhelyről, mert az országos elnökség ennek keményen ellenállt. Pedig állítom, hogy hihetetlen tőkét jelentett volna minden olyan közösségnek, ahol az SZKT-ülés negyedévenként lett volna, hiszen a romániai magyar politikai élet jeles személyiségei lettek volna ott, akkor, abban a közösségben. Lehetett volna velük egy sor fontos eseményt végigmenedzselni. Ebbe semmiképpen nem egyeztek bele. Legalább most itt lesz a kongresszus. Nem tettem volna meg azt SZKT-elnökként, hogy legelőször Váradra hozom az SZKT-t, de Nagyváradra is jött volna, és minden egyes megyeszékhelyre, ahova elkerült volna, egy pluszt adott volna az az esemény, ami Marosvásárhelyen immár egy megszokott dolog. Talán a kényelem miatt, vagy nem is tudom, mi miatt utasították el ezt a többszöri javaslatomat.
Mi a véleménye a három jelöltről, akik már megszerezték az indulási jogot?
Eddig hárman jelentették be, hogy indulnak az elnöki tisztségért, hiszen január 26-ig lehet jelentkezni, s addig van még néhány nap (beszélgetésünk január 19-én zajlott – szerk. megj.). Szerintem a három jelöltnél elemezni kell az embereknek a személyiségét, és vele együtt a munkásságát. Nem lehet különválasztani a kettőt, hogy csak a munkásságát vagy csak magát az embert szemlélem abból a szemszögből, amit ez a Szövetség kíván, hogy milyen szövetségi elnökre van szüksége annak a széles körű érdekvédelmi szervezetnek, amely – én állítom – az elszakadt magyar közösségek érdekvédelmi szervezetei közül a legtöbbet tett le a magyar közösség asztalára. Ha végigvesszük az elmúlt húsz évet, és elemezzük a Vajdaságtól Kárpátaljáig az összes érdekképviseleti szervezetet, akkor ezt nyugodt szívvel állíthatjuk. Ugyanakkor annak a szövetségnek, amelyik egymástól eltérő régiókat tud magáénak, az eszköztára is más, amivel a magyar közösséget képviseli – hiszen a partiumi magyar ember, a székelyföldi magyar és a közép-erdélyi magyar ember értékrendszere különböző –, és a lehetőségei is másak.
Tehát olyan szövetségi elnökre van szükségünk, aki elég nagy tekintéllyel bír ahhoz, hogy kellő diplomáciai érzékkel össze tudja egyeztetni ezeket a prioritásokat, vagy ha úgy tetszik, meglátásokat, célkitűzéseket annak érdekében, hogy egységes egész legyen. S ha mindezeket egybevesszük, azt tudom mondani a három jelöltről, hogy hármójuk közül Kelemen Hunor az a személyiség, akiben a legtöbb diplomáciát látom. Az a szakember vagy politikus a szövetség életén belül, aki keményen végigdolgozott jó néhány esztendőt a szövetség érdekeiért. Az a munkatárs, hiszen ez is nagyon fontos oldala, akinek a három jelölt közül a leginkább nyitott füle van arra, amit az egyes megyei, területi szervezetek szeretnének megvalósítani.
Az a politikus, akinek a három jelölt közül a legnagyobb tapasztalata van az országos politizálásban, illetve ő van leginkább országos reflektorfényben. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy óriási jelentősége és fontossága van mind a romániai politikában, mind a magyar közösség felé, hogy az a szövetségi elnök, akinek az orra alá nyomják a mikrofont és beindítják a kamerát, mielőtt kérdeznének, hogyan tud reagálni adott esetben egy borzasztó süket kérdésre, amit feltesznek neki. És ehhez gyakorlat, tudás és tapasztalat kell. Ez az, amivel, úgy érzem, a három jelölt közül leginkább Kelemen Hunor rendelkezik.
Ha Olosz Gergely személyét nézzük és kezdjük vizsgálni, hogy a szövetségi elnöki funkcióra mennyire felelne meg, akkor azt tudom mondani, hogy ő az az ember, aki a képviselőházi frakciót az elmúlt félévben megpróbálta összefogni több-kevesebb sikerrel. A szándéka, hogy a szövetség érdekeit képviselje, úgy hiszem, semmiképpen nem kérdőjelezhető meg. Viszont tapasztalatban és kommunikáció terén, úgy hiszem, kevesebbet tud nyújtani, mint Kelemen Hunor.
Ami Eckstein-Kovács Pétert illeti – hangsúlyozni szeretném, itt nem személyeket szeretnék bántani, hanem kötelességünk elemezni, ha valaki jelölteti magát elnöknek –, túl kevés kompromisszumkészséget látok benne ahhoz, hogy össze tudja tartani ezt a szövetséget. Ugyanakkor az elmúlt jó néhány év tevékenysége az RMDSZ keretén belül nem bizonyítja kellőképpen azt, hogy egy kimondottan konstruktív, a közösségek szavát meghalló politikusról lenne szó. Sokkal inkább egy sajátos arcéllel rendelkező, s ezt felvállaló politikusról beszélünk, aki haladt az ő útján függetlenül attól, hogy ez jót tett vagy kevésbé tett jót a szövetségnek.
2012-ben, tehát jövő nyáron helyhatósági választások lesznek Romániában. Vállal-e még egy alpolgármesteri mandátumot, vagy esetleg másfelé kacsingat, mondjuk, parlamenti képviselőjelöltként szeretne indulni?
Most úgy gondolom, hiszen az a másfél év még beláthatatlan, bármi történhet bármelyikünkkel, hogy ha a továbbiakban is a maguk rendjén mennek a dolgok, és ezt elsősorban egészség szempontjából értem, akkor szeretnék vállalni még egy mandátumot itt a városházán. Több okból mondom ezt. Részben azért folytatnám itt, mert meggyőződésem, hogy hihetetlenül fontos a megszerzett tapasztalat kamatoztatása. Kevésbé gondolok itt politikai síkra, inkább az önkormányzatról beszélek.
Ahhoz, hogy a közösségtől bizalmat kapjon valaki egy ilyen tisztségre, több éven át kell bizonyítani. Hiszen részben hajlamosak vagyunk nem a megfelelő módon kommunikálni az elért eredményeket, másrészt a polgárok életében nem az a legfontosabb, hogy mit tett az alpolgármester, tehát vagy meghallják, vagy nem, hogy mi az, amit elért. Mindenképpen éveknek kell eltelniük addig, míg a
köztudatban elfogadódik az, hogy van egy ilyen vagy olyan tisztségben lévő vezető személy, aki tette a dolgát megfelelően vagy nem megfelelően.
Nem hiszem, hogy csupán választási kampányra lehet alapozni a bizalom megszerzését, sokkal inkább munkával, illetve eredményekkel lehet ezt elérni. Úgy gondolom, hogy a 2012-es helyhatósági választás korántsem lesz könnyű, ezért ha a Bihar megyei és a nagyváradi RMDSZ úgy fog dönteni, hogy én vagyok a megfelelő személy erre, akkor indulni fogok a választásokon. Lett volna alkalmam Bukarestbe menni, de nem vágyom parlamenti képviselői babérokra. Én Nagyváradot a magaménak érzem, s azt hiszem, legalábbis remélem, hogy a nagyváradiak is úgy érzik, itt a helyem, s itt van dolgom.
Tizenhat millió lejt kap az RMDSZ a nemzeti kisebbségeknek járó állami keretből
Krónika, 2011. február 2. – Balogh Levente
Az RMDSZ kapja a legtöbb pénzt 2011-ben a kormányfőtitkárság által az Etnikumközi Kapcsolatok Főosztályán keresztül a kisebbségek támogatására kiutalt összegből.
A támogatások elosztását kormányrendelet rögzíti, az összesen 73,7 millió lejből az RMDSZ-nek 15,98 millió lej jut, míg a második legnagyobb összegű támogatást, 10,3 millió lejt a Pro Európa Roma Párt kapta.
A Német Demokrata Fórum 5,7 millió lejből gazdálkodhat idén, míg az Ukrán Szövetség 6, a Lipován Oroszok Szövetsége 4, az Örmény Egyesület pedig 3,1 millió lejt kap. Az ily módon kapott összegeket a szervezetek székházköltségeire, a személyzet béreire, művelődéi rendezvények szervezésére, ingó és ingatlan javakba történő befektetésekre, valamint uniós programok társfinanszírozására használhatják.
A tavalyi év végén a kormányfőtitkárság 23 millió lejjel egészítette ki a kisebbségek támogatására fordítható összeget, az RMDSZ akkor is a legtöbb pénzt kapta: 5,7 millió lejt.
Varga: Csak a kormány felelőségvállalásával lehetne elfogadni a kisebbségi törvényt a tavaszi ülésszakban
erdély fm, 2011. február 2.
A kisebbségi törvény elfogadása a kormány prioritásai között szerepel, de Varga Attila RMDSZ-es képviselő szerint csak kis esély van arra, hogy még ebben a parlamenti ülésszakban elfogadják a törvényt. Ennek eljárási okai is vannak, mivel egy olyan bizottság dolgozik a törvényen, amely a jelenlegi felállásban nem elég hatékony. Emellett Varga Attila szerint tartalmi problémák is felvetődnek a törvény kapcsán.
„Tudjuk jól, hogy a kormánypárti képviselők sem állnak egyöntetűen a kisebbségi törvény mellett, hiszen ha az oktatási törvénnyel kapcsolatos ellenkezést láttuk, akkor ez nyilvánvaló" – nyilatkozta az Erdély FM-nek Varga, aki szerint kérdéses, hogy a kormány van-e annyira elszánt ebben a kérdésben, hogy felelősséget vállaljon ezért a törvényért."
A képviselő szerint kis esély van arra is, hogy módosítsák az alkotmányt, noha ezt is prioritásnak tűzte ki a kormány a parlamenti ülésszakban. Varga Attila szerint az alkotmánymódosítást az államfő fogja kezdeményezni a kormány javaslatára, és egyelőre csak szűk körű módosítás várható.
„Tudomásom szerint már van is egy ilyen szöveg. Az államfő egyébként úgy képzeli el, hogy csak egy-két pontra, és főleg az egykamarás parlamentre vonatkozna az alkotmánymódosítás" – fejtette ki a politikus.
Varga Attila úgy gondolja, hogy nyárig csak a vita fog elkezdődni az alkotmánymódosításról, hiszen sok kérdést le kell tisztázni annak kapcsán, hogy milyen következményei lesznek a most javasolt módosításoknak, így például az egykamarás parlamenti rendszer bevezetésének. Az RMDSZ-es képviselő szerint az is akadályozza az alkotmány gyors módosítását, hogy a kormány nem tud 2/3-os többséget szerezni a módosítások jóváhagyásához.
Máté András Levente váltja Olosz Gergelyt a képviselőházi RMDSZ-frakció élén
Krónika, 2011. február 2.
Máté András Leventét választották az alsóházi RMDSZ-frakció vezetőjévé kedden. A Kolozs megyei parlamenti képviselő Olosz Gergelyt váltja a frakcióvezetői tisztségben.
Olosz Gergely eddigi frakcióvezető bejelentette: az új parlamenti ülésszakban már nem kívánja betölteni a tisztséget. A politikus a Realitatea hírtelevíziónak azzal indokolta döntését, hogy fő politikai célja a romániai magyarság egységének megtartása.
Mint kifejtette, abszurdnak tartja, hogy az európai uniós tag Romániában egy olyan magyar érdekképviseleti szervezet létezhet, amely Markó Béla és „az új Markó Béla", Kelemen Hunor személyén keresztül eltávolodott saját választóitól valamint a magyarországi és a világban élő magyarságtól.
„Ennek nyomán úgy döntöttem, nem indulok a frakcióvezetői tisztségért, hanem a magyarság érdekében minden energiámat a február 27-i választásokra koncentrálom" – fejtette ki Olosz arra utalva, hogy Kelemen és Eckstein-Kovács Péter mellett ő is indul az RMDSZ elnöki tisztségéért a február végi nagyváradi kongresszuson.
Olosz ugyanakkor egyes értesülések szerint döntésével csupán elébe ment a frakció leváltásáról szóló döntésének, az RMDSZ-ben ugyanis nehezményezik, hogy túlságosan hevesen bírálta a szövetség eddigi politikáját, és azt is, hogy a jelenleginél jóval közelebbi viszonyt építene ki a magyarországi kormánypártokkal.
ERDÉLY
Kiértékelték a honosítási eljárás eddigi eredményeit – Wetzel Tamás: zökkenőmentesen zajlik a folyamat
Szabadság, 2011. február 2. – ZAY ÉVA
Az egyszerűsített honosítási eljárás egy hónapja zajló folyamatát értékelte ki a sajtó képviselőinek a jelenlétében tegnap délelőtt a néhány napos erdélyi körútja alkalmával Kolozsvárra látogató Wetzel Tamás, a magyar Közigazgatási és Igazságügyi szaktárca miniszteri biztosa, illetve a kolozsvári magyar külképviselet vezetője, Szilágyi Mátyás főkonzul. Az eseménynek a nagymúltú Rhédey-házban működő Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) országos központja adott otthont, amely ez alkalommal ünnepélyesen megnyílt a nyilvánosság számára – jelentette ki Toró T. Tibor, a rendezvény házigazdájaként szereplő civil szervezet ügyvezető elnöke. Gergely Balázs, az EMNT Közép-Erdélyi régióelnöke, a Demokrácia Központok igazgatója az irányítása alatt álló hálózat eddigi tapasztalatait összegezte. Mint elmondta, január 3-tól máig 17–18 ezer érdeklődő fordult meg a Demokrácia Központokban.
Mindmáig semminemű fennakadás nem jelentkezett az egyszerűsített honosítás kapcsán, a visszajelzések egyértelműen pozitívak, az eljárás zökkenőmentesen zajlik – hangsúlyozta az eljárással kapcsolatos feladatok végrehajtásáért felelős Wetzel Tamás miniszteri biztos. A politikus elmondta: az eddigiek során a világ legkülönbözőbb pontjain nyújtottak be állampolgársági kérelmeket. Érdekes adalékként kiemelte: az első egy-két napban például Abu-Dhabiban csíkszeredai illetőségű polgárok is jelentkeztek igényléseikkel. A miniszteri biztos a pozitívumok sorában említette a magyar államigazgatási intézmények harmonikusnak minősülő együttműködését is. Mint elmondta, a magyarországi felsővezetés is kiemelt érdeklődéssel kíséri a folyamatosan bővülő, szerteágazó eljárás kapcsán összegzett adatokat.
Kilencven év adósságát törlesztjük most az egyszerűsített honosítási eljárásra vonatkozó jogszabály végrehajtásával. Mindamellett, hogy történelmet írunk, a közigazgatási eljárás sem tekinthető szokványosnak – jelentette ki Wetzel Tamás.
A miniszteri biztos úgy értékelte: a közelmúlt tapasztalatai azt igazolják, hogy a folyamatban közreműködő szereplők is az eljárás felemelő jellegét figyelembe véve járulnak hozzá tevékenységükkel annak akadálytalan lebonyolításához. Wetzel kiemelte a Demokrácia Központok és a kolozsvári külképviselet által tanúsított hatékonyságot a tájékoztatás és a tényleges ügyintézés területén.
Beindulnak a mozgó csapatok
Gergely Balázs, az EMNT Közép-Erdélyi régióelnöke úgy vélte: a Demokrácia Központok hálózatának a vártnál jóval gördülékenyebb módon sikerült a már októberben megfogalmazott feladatokat teljesítenie. Jelenleg összesen 26 iroda működik Erdély-szerte, január 3-tól pedig mintegy 17–18 ezer érdeklődő fordult meg a központokban – összegezte a politikus. A tervezett hálózathoz már csak a dévai, bákói és bánffyhunyadi irodáknak kell csatlakozniuk. A hétvégén várhatóan beindulnak az úgynevezett mozgó csapatok is, amelyek különböző településekre szállnak ki a lakosság megfelelő tájékoztatása érdekében. Az tájékoztatás módja változik majd az egyes térségek meghatározó sajátosságainak függvényében. Tegnaptól üzemképes a könnyített információáramlás szolgálatába állított, kolozsvári székhelyű telefonos tájékoztató is, amely a 0264-308208 számon érhető el – közölte Gergely Balázs.
A Demokrácia Központok tevékenységét mindeddig sem civil, sem politikai szervezetek nem akadályozták – részletezte. Kiemelte továbbá a történelmi egyházak jelentős mértékű hozzájárulását a hálózat működéséhez. Lapunk kérdésére elmondta: a Demokrácia Központokat látogató érdeklődők számának megoszlása tekintetében Nagyvárad, Marosvásárhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy és Kolozsvár sorrendet lehetne felállítani, s az említett települések központjaiban jelentkező ügyfelek számaránya több mint felét képezi a 17–18 ezres létszámban jegyzett jelentkezőknek.
Káros megnyilvánulásnak minősítette a tájékoztatási szerepkört – bizonyos esetekben önös érdekből – az arra vonatkozó felkérés nélkül felvállalt, a FIDESZ, majd az EMNT nevére hivatkozó szervezetek tevékenysége. Elmondta: az RMDSZ – a Bihar és Szilágy megyei konfliktushelyzetektől eltekintve – tudomásul vette, hogy az egyszerűsített honosítási eljárásra irányuló tájékoztatás porondján az EMNT által létrehozott Demokrácia Központok a magyar külképviseletek partnerei.
Az RMDSZ szervezeteknek a tájékoztatásban felvállalt szerepét illetően Wetzel Tamás kijelentette: a magyar kormány kizárólag az EMNT-vel kötött erre vonatkozó megegyezést.
Bővült kolozsvári ügyintézés
Az egyszerűsített honosítás folyamatában az első vonalban a csíkszeredai, szabadkai és kolozsvári külképviseletek állnak, ügyfélforgalmuk is nagyjából az említett sorrendet követi – magyarázta Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul. Mint elmondta, 2010 utolsó két hónapját a szervezési és technikai feladatok tömkelege uralta, ugyanis a külképviseletek az ügyintézéshez szükségszerű, civilizált feltételrendszer kiépítésére törekedtek.
Megjegyezte: a Demokrácia Központok jelentős segítséget nyújtanak az igénylők tájékoztatásában és az ügyintézési időpontok előjegyzésében. Február elsejétől a központok által lefoglalt időpontokban is fogadja a konzulátus az igénylőket. Természetesen az érdeklődők továbbra is igénybe vehetik a külképviseleti munkatársak szolgáltatásait az eljáráshoz szükséges dokumentáció összeállításában – hangsúlyozta. A főkonzulátussal szemben egy újabb épületben dolgoznak munkatársaink a honosítási ügyintézésen, így egyelőre egyenletes és kiegyensúlyozott az ügyfélforgalom megoszlása – tájékoztatott a diplomata. Kiemelte: a honfitársakat a konzuli hivatalok értesítik az eskütétel időpontjáról. A tervek szerint Kolozsváron március 15-én lesz az első ilyen ünnepélyes alkalom – jelezte Wetzel Tamás.
Együttműködésre kell törekedni
Az Erdélyi Néppárt bejegyeztetése teljesen független a Demokrácia Központoktól, amelyeket az EMNT önerőből, illetve pályázati támogatásokból működtet – hangsúlyozta Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke. A bejegyeztetéshez szükséges aláírásgyűjtés elkezdődött, 25 ezer aláírást kell 18 megyében és Bukarestben összegyűjtenünk – tájékoztatott Gergely Balázs. Mint elmondta, a remények szerint a bejegyeztetést a tusványosi nyári szabadegyetem időpontjáig le kellene tudni. Az RMDSZ berkeiből érkező visszhangok kapcsán kijelentette: az új párt bejegyeztetésére irányuló bírálat, lebeszélési törekvések helyett az együttműködési felületek életre keltésére és fejlesztésére kellene törekedni. Toró T. Tibor megjegyezte: Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) jogi és külügyi bizottságának nemrég szervezett ülésén a kölcsönös tapasztalatszerzés és az egymásnak való segítségnyújtás alapuló együttműködési törekvés körvonalazódott a határon túli magyarságot képviselő szervezetek között.
Magyar lecke
Krónika, 2011. február 2. - Benkő Levente
Az eddigi ügyvitel során nem állt elő megoldhatatlan helyzet – jelentette ki tegnap Kolozsváron Szilágyi Mátyás. A Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja ezt arra utalva fogalmazta meg, hogy felvetődött a kérdés: például az 1940 és 1944 között magyar állampolgársággal rendelkező észak-erdélyi románok vagy azok leszármazottai ütköznek-e valamiféle akadályba, midőn egyszerűsített honosítással magyar állampolgárságot kérelmeznek.
Tudniillik a magyarnyelv-tudás, illetve a magyar nyelven folytatott tanulmányok mellett a valamikori magyar állampolgárság is bizonyító tényezőként számít, s eddig nem is egy erdélyi román nemzetiségű ember lépett a honosítási kérelem ügyében. Sietve teszem hozzá, hogy nem kell félni az olyasfajta mérhetetlen butaságtól és rosszindulattól, mint amilyenekkel a 2004. december 5-i emlékezetes népszavazás előtti kampányban Kovács László és a hozzá hasonlóan magyar nyelvet beszélő, de idegen szívű ideológiai társai Magyarország népét huszonhárommillió román beözönlésével riogatták. És sietve teszem hozzá azt is, hogy az egykori magyar állampolgársági kötődésüket bizonyítani tudó Kárpát-medencei, utódállamokban élő horvátok, románok, szerbek, szlovákok, szlovének, ukránok ugyanolyan joggal kérvényezhetik és kaphatják meg a magyar útlevelet, akárcsak mi.
Szent Istvánnak a vendégek befogadásáról és gyámolításáról szóló, Imre herceghez intézett intelmeire – miszerint az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő – alaposan rácáfoltak az utóbbi két évszázad Kárpát-medencei eseményei, s főleg nemzetállami törekvései; az imént említett nemzetek pedig e Kárpátok ölelte térségben már rég nem jövevények és vendégek, hanem tetszik, vagy sem, akárcsak mi: államalkotó tényezők. Ettől még a másság iránt való türelem Szent István-i gondolata semmit sem veszített időszerűségéből. S mert a román politikum, de a civil társadalom berkeiből is sokszor és sokan kioktatták már Magyarországot demokráciából és például a nemzetiségi másság iránti türelmességből, akkor most itt van a magyar lecke. Ami egyben a vegyes házasságok fölöttébb haszontalan volta mellett arra a nem kevésbé hamis és buta „elméletre" is vaskos válasz, miszerint romániai magyar gyermek tanuljon románul, mert úgy könnyebben érvényesül.
Gördülékeny a visszahonosítás
Új Magyar Szó, 2011. február 2. – Sipos M. Zoltán
Pozitív mérleget vontak tegnap a magyar állampolgárság könnyített megszerzésében érintettek az egy hónappal ezelőtt megkezdett munkáról. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kolozsváron megnyitott országos központjában tartott sajtótájékoztatón Wetzel Tamás, az egyszerűsített honosítási eljárásért felelős miniszteri biztos „csodálatosnak" nevezte, hogy a honosítással kapcsolatos ügyintézés gördülékenyen működött, nem voltak fennakadások.
Pozitív mérleget vontak tegnap a magyar állampolgárság könnyített megszerzésében érintettek az egy hónappal ezelőtt megkezdett munkáról. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kolozsváron megnyitott országos központjában tartott sajtótájékoztatón Wetzel Tamás, az egyszerűsített honosítási eljárásért felelős miniszteri biztos „csodálatosnak" nevezte, hogy a honosítással kapcsolatos ügyintézés gördülékenyen működött, nem voltak fennakadások.
„Történelmi pillanatokat élünk át, a magyar állam kilencven éves tartozását rója le az elszakított területeken élő nemzettársainkkal szemben. Harmonikus a kapcsolat a magyar állam, a külképviseletek és a honosítási eljárások folyamatát nagyban elősegítő demokrácia-központok között" – dicsérte meg vendéglátóit Wetzel.
Az EMNT vezetősége is elégedett a honosítást támogató demokrácia-központok működésével. „Igaz, hogy az utóbbi időben gombamód elszaporodtak a különböző cégek, amelyek pénzért ajánlanak segítséget az ügyintézésben.
Ezek kezdetben a Fideszre hivatkoztak, mostanában a demokrácia-központokra" – fogalmazott Gergely Balázs, az EMNT közép-erdélyi régióelnöke, a demokrácia-központok igazgatója.: Hozzátette: országszerte huszonhárom településen vannak jelen, Bákóban, Déván és Bánffyhunyadon a következő időszakban nyitnak irodát.
A fokozott érdeklődés és a gördülékenyebb ügyvitel miatt megkezdte munkáját a tudakozóközpont is, amely a 0264 308 208-as telefonszámon hívható, hétköznapokon 8–20 óráig. A tíz napja működő szolgáltatás célja, hogy tájékoztassa az érdeklődőket, és fogadási időpontokat biztosítson a területi irodákhoz. A demokrácia-központok munkatársai kimennek olyan félreeső településekre is, ahol gondot okoz a legközelebbi irodához való beutazás. Mint megtudtuk, az elmúlt egy hónapban országszerte 17-18 ezer érdeklődő kereste fel a demokrácia-központokat.
Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja arról számolt be, hogy a külképviseleten immár nyolc ablaknál fogadják az ügyfeleket, ez a szám gyakorlatilag kielégíti az igényeket. Hozzátette: a főkonzulátus fogadási időpontjai „elkeltek", ha valaki most kér időpontot, legközelebb szeptember elejére hívhatják be.
Háromszéken az SZNT „befurakodott" az ügyintézésbe
Együttműködési megállapodást írt alá az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) sepsiszéki szervezete és a Sepsiszéki Székely Tanács (SZNT), miszerint holnaptól a székely autonomisták sepsiszentgyörgyi székházában is fogadják a könnyített honosításért érdeklődőket. Gazda Zoltán, az SZNT régióelnöke bízik benne, hogy a két háromszéki szervezet példája átragad másokra is.
Jakabos Janka az EMNT háromszéki elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Sepsiszentgyörgyön több profitorientált magánvállalkozás is demokrácia-központként hirdeti magát. „Azok nem partnerei és nem is alárendelt intézményei az EMNT-nek" – mondta az elnök. (Kovács Zsolt)
MAGYARORSZÁG
MTI, 2011. február 2.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács szakértői kötetlen konzultáción fogadták az elektronikus műsorszolgáltatók képviselőit, hogy közösen vitassák meg az új médiaszabályozás szolgáltatókat érintő aktuális kérdéseit – tájékoztatta az NMHH kommunikációs igazgatósága és a Médiatanács szóvivői irodája szerdán az MTI-t.
A keddi megbeszélésen az NMHH-t a szolgáltatókkal napi kapcsolatban álló szakterületek vezetői képviselték, míg a Médiatanács részéről Kollarik Tamás és Koltay András volt jelen. Az egyeztetés résztvevői megállapodtak abban, hogy a közeljövőben tematikus, szakmai tanácskozások keretében folytatják a párbeszédet – írták. (A januárban megkezdett konzultációsorozatra első alkalommal a nyomtatott és internetes sajtó képviselői kaptak meghívást.) A konzultáción – a hatósági szakterületek működésének bemutatása és az egyes területeket érintő legfontosabb változások felvázolása után – a médiaszolgáltatók képviselői tehették fel kérdéseiket az új médiaszabályozással kapcsolatban.
Mint kifejtették, „jogkövető magatartásra törekednek, ezért hasznosnak találják az egyeztetéseket, ahol megismerhetik a jogalkalmazó hatóság álláspontját is" – olvasható a közleményben.
Az új szabályozásból adódó változások természetesen számos újdonságot és a gyakorlati alkalmazásra vonatkozó kérdést vetettek fel. A hatóság és a tanács szakértői nyitottak arra, hogy a felmerülő kérdésekről partnerként folytassanak további konzultációkat az érintettekkel. Ahogy azt Kollarik Tamás az egyeztetés végén megfogalmazta: „a Médiatanács nyitott, partnerszervezetként kíván együttműködni a média képviselőivel, akikkel a konkrétabb területeket érintő szektorális, illetve tematikus megbeszélések folytatását kezdeményezi" – írták.
KÁRPÁT-MEDENCE
Újratárgyalta az államnyelvtörvényt a parlament
Felvidék Ma 2011. február 1.
Bár hosszú és éles vita folyt a parlament plénumában délután az államfő által megvétózott, a bíróságokról szóló törvényről, a plénum kora este újra elfogadta a jogszabályt, amely úgymond mentesíti majd a politikától és politikai befolyástól az igazságszolgáltatást. A vitában a koalíciós oldal és az igazságügyi miniszter a decemberben elfogadott szabályozást védte, mely a jövőben nyilvánossá tenné a bírósági önkormányzati és hierarchikus szervek működését az ítélektől kezdve a belső fegyelmi döntésekig. Ugyancsak ismételten elfogadta a plénum, hogy a bírói állásokat pályázat útján töltsék be, s az új szabályozás kizárja a tisztségek halmozását is.
Újra megszavazta a közoktatási törvényt is a plénum, így az eredeti határidőben hatályba léphet, hogy a szlovákiai iskolákban az elemi 3. osztályától kötelező az angol nyelv oktatása.
Az újratárgyalásra visszautalt államnyelvtörvény vitája is terjedelmesre nyúlt. Az ellenzéki képviselők lényegében újrakezdték a korábbi második olvasatot, s törvénymódosítás egészét bírálták. Rafael Rafaj (SNS) kifogásolta, hogy a törvény nincs összhangban a második Dzurinda-kormány hosszútávú, az államnyelv fejlesztéséről szóló koncepciójával, amikor törölte az eredet jogszabályból, hogy ezért a kulturális minisztérium felelős. Marek Maďarič (Smer-SD) kiemelte: támogatni kellene sz államfő azon javaslatát, hogy a büntetés kirovása kötelező legyen, ne lehetőség, különben nem lehet majd biztosítani a szlovák nyelv használatának terjedését, sem azt, hogy aki szlovák nyelven szeretne információhoz jutni, ahhoz hozzá is jusson.
Maďarič utalt arra is, hogy a kormány barátkozik a magyarokkal, elébe megy ezzel a szlovákiai magyarok nagymagyar vágyainak, s az egész oda vezet majd, hogy egyre kevesebb magyar fog szlovákul tájékozódni, s egyre inkább Magyarországhoz fog kötődni. Kifogásolta azt is, hogy Iveta Radičová kormányfő nem kérte ki Szlovákiának, amikor Orbán Viktor magyar kormányfő látogatásakor azt mondta: az államnyelvtörvényről majd a jóváhagyását követően mond véleményt. "Ez szlovák törvény, amihez a magyar kormányfőnek semmi köze" - jelentette ki. Ebben tárgyi megjegyzésekben több párttársa is támogatta. Juraj Blanár azt mondta: a Maďarič-féle törvényt nem kellett volna megváltoztatni. Braňo Ondruš pedig a büntetéseket védte, amelyeket szükségesnek tart a szlovák nyelv védelme érdekében. Egyedül Pfundtner Edit (Most-Híd) akarta megvédeni a büntetést, mint lehetőséget. Válaszul erre Maďarič elmondta: eredetileg is olyan volt az eljárás, hogy először figyelmeztették a törvény megsértőjét, s ha nem reagált pozitívan, közigazgatási eljárást indítottak. Ha abban sem következett be a jóvátétel, utána jött a büntetés. Maďarič úgy emlékszik, egyedül az MKP csak magyar nyelvű óriásplakátjaiért akartak büntetést kiróni, de a kormányváltás miatt erre már nem került sor. (A volt miniszter rosszul emlékezett: a kálazi amatőr színjátszókra róttak ki minisztersége alatt pénzbüntetést, mert szórólapjuk csak részben volt kétnyelvű. A szerk. megj.)
A nyelvtörvény vitája ezzel le is zárult. Az újbóli szavazásra holnap dél tájban kerülhet sor, amennyiben a 12. ülésbe reggel 9-től beékelődő soron kívüli 13. nem húzódik el túlságosan.
A parlament újratárgyalta az egészségbiztosításról és egészségügyi szolgáltatásokról szóló jogszabályt is, melyben az államfő több kifogással élt. Elsősorban a gyógyszertárak által nyújtható kedvezmények és hűségbónuszok feltételeinek tisztázatlansága miatt adta vissza a törvényt a köztársasági elnök, mert nem világos a megfogalmazásából, hogy a gyógyszerész vagy az orvos milyen mértékben vehet részt az ilyen üzleti tevékenység szervezésében, részt vehet-e egyáltalán. Ahogy a vitában felszólaló Richard Raši (Smer) rámutatott: az utóbbi esettel kapcsolatosan az európai bíróság precedens értékű döntést is hozott, amely szakmai etikába ütközőnek tartotta ezt az eljárást. Raši az államfő ezen javaslatának elfogadását szorgalmazta. A kereszténydemokrata Mária Sabolová egyetértéséről biztosította Richard Rašit, s ő is ennek a törvénycikkelynek az elvetését támogatta. Az bónuszt egyedül Viliam Novotný (SDKÚ-DS) védte, aki annak idején a részletes vitában, a parlament plénumában maga terjesztette elő. Mária Sabolová azt mondta, jobb lenne ezt a kérdést a készülő gyógysztörvényben rendezni.
E törvény sorsáról is holnap születhet döntés.
EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ
MTI, 2011. február 1.
Köszönetet mondott Kövér László, az Országgyűlés elnöke José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnöknek a tárgyilagos kiállásért, amelyet az elmúlt hetekben a magyar EU-elnökség mellett, illetve a médiatörvényt övező vitában tanúsított. A parlamenti elnök azt követően közölte ezt újságírókkal, hogy kedden Brüsszelben megbeszélést folytatott az uniós illetékessel. Hozzátette: minden témára vonatkozóan értésre adta azt, hogy a tárgyilagos, jóhiszemű, hátsó szándékok nélküli vitákban a magyar elnökség partner, és kész megfontolni az összes érvet, érdekkifejezést.
Kövér László jelezte azt is, hogy meghívta Barrosót az EU-tagországok uniós ügyekkel foglalkozó parlamenti bizottsági vezetőinek e félévben esedékes találkozóira. Elmondása szerint Barroso arra tett ígéretet, hogy az áprilisi vagy a májusi találkozók egyikét igyekszik beilleszteni a naptárába.
A brüsszeli megbeszélés középpontjában az EU-elnökség parlamenti dimenziójával kapcsolatos kérdések álltak. Kövér László sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a nemzeti parlamentek közötti kapcsolattartás az uniós tagállamok kormányai, valamint az uniós központi intézmények mellett a "harmadik lába" az uniós együttműködésnek.
Egy kérdésre válaszolva az Országgyűlés elnöke elmondta: a 2009 végén életbe lépett lisszaboni szerződés lehetőséget adott a nemzeti parlamenteknek arra, hogy uniós ügyekben növeljék a befolyásukat és ellenőrző szerepüket az egymással folytatott együttműködés révén. Ebben a félévben megpróbálnak létrehozni olyan konzultatív fórumokat a nemzeti parlamentek között, hogy tudjanak is élni ezzel a lehetőséggel - tette hozzá.
Találkozott Kövér László Janez Potocnik környezetvédelmi biztossal is, akitől a 11 évvel ezelőtti tiszai ciánszennyezés emléknapja alkalmából azt kérte, tegyen meg mindent a cianidos aranybányászati technológia betiltását célzó európai parlamenti határozat kötelező érvényű normává tételéért.
Brüsszelben tanácskozik Kövér László - A nemzeti parlamentek együttműködése a cél
MTI, 2011. február 2.
Köszönetet mondott Kövér László, az Országgyűlés elnöke José Manuel Barroso európai bizottsági elnöknek a tárgyilagos kiállásért, amelyet az elmúlt hetekben a magyar EU-elnökség mellett, illetve a médiatörvényt övező vitában tanúsított.
A magyar parlamenti elnök kedden Brüsszelben megbeszélést folytatott az Európai Bizottság elnökével, és minden témára vonatkozóan értésre adta: a tárgyilagos, jóhiszemű, hátsó szándékok nélküli vitákban a magyar elnökség partner, és kész megfontolni az összes érvet, érdekkifejezést.
Kövér László jelezte azt is, hogy meghívta Barrosót az EU-tagországok uniós ügyekkel foglalkozó parlamenti bizottsági vezetőinek e fél évben esedékes találkozóira. Barroso arra tett ígéretet, hogy az áprilisi vagy a májusi találkozók egyikét igyekszik beilleszteni a naptárába.
A brüsszeli megbeszélés középpontjában az EU-elnökség parlamenti dimenziójával kapcsolatos kérdések álltak. Kövér László sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a nemzeti parlamentek közötti kapcsolattartás az uniós tagállamok kormányai, valamint az uniós központi intézmények mellett a „harmadik lába" az uniós együttműködésnek.
Az Országgyűlés elnöke elmondta: a 2009 végén életbe lépett lisszaboni szerződés lehetőséget adott a nemzeti parlamenteknek arra, hogy uniós ügyekben növeljék a befolyásukat és ellenőrző szerepüket az egymással folytatott együttműködés révén.
Találkozott Kövér László Janez Potocnik környezetvédelmi biztossal is, akitől a 11 évvel ezelőtti tiszai ciánszennyezés emléknapja alkalmából azt kérte, tegyen meg mindent a cianidos aranybányászati technológia betiltását célzó európai parlamenti határozat kötelező érvényű normává tételéért.
A személyes találkozóval is demonstrálni kívánta, hogy olyan kérdésről van szó, amely „az egész magyar közvéleményt érdekli, és azon kevés ügyek közé tartozik, amelyekben konszenzus van Magyarországon".
Kövér László és Potocnik kitért a környezetvédelmet érintő egyéb EU-elnökségi témákra is. Az Országgyűlés elnöke meghívta a biztost arra a parlamentközi ülésre, amely ezekkel a kérdésekkel foglalkozik majd.
MTI 2011. február 1.
Gyorsan kívánja rendezni az Európai Unió a magyar médiatörvény ügyét - közölte Brüsszelben újságírókkal Jonathan Todd, Neelie Kroes médiaügyi EU-biztos szóvivője. Thomas Hammarberg, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a magyar médiatörvény felülvizsgálatát ki kellene terjeszteni: szerinte nem csupán az uniós előírásokkal kellene összhangba hozni, hanem az Európa Tanács égisze alatt elfogadott Európai Emberi Jogi Egyezmény 10. cikkelyével is, amely a véleménynyilvánítás szabadságáról szól.
Az Európai Bizottság - a legfőbb uniós végrehajtó testület - kedd déli sajtótájékoztatóján Todd megerősítette az előző nap az MTI-nek adott nyilatkozatát, miszerint Kroes és munkatársai nagyon elégedettek a hétfőn megkapott magyar kormányzati válasszal, amely a biztos által a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban emelt kifogásokra született. A magyar fél - emlékeztetett a szóvivő - kifejezte készségét arra, hogy szakértői szinten egyeztessen az uniós végrehajtó testülettel a törvény vitatott pontjairól, és azon készségét is kinyilvánította, hogy ezen egyeztetések nyomán változtasson a törvény szövegén.
Az Európai Bizottság kapcsolatban áll a magyar kormánnyal, és készen áll a szakértői egyeztetések mielőbbi megkezdésére - mondta a szóvivő. Kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy az ügy rendezése nem hónapokon, hanem inkább valószínűleg heteken belül várható. Azon kérdésre, miszerint jogsértési eljárást indít-e a bizottság Magyarország ellen, ha az egyeztetések nyomán nem bizonyul számára kielégítőnek a magyar álláspont, Todd leszögezte: nem jogsértési eljárásra, hanem a probléma kétoldalú egyeztetés révén történő rendezésére készülnek, ami gyorsabban hozhat eredményt, mint a peres eljárás.
Egy újságíró megkérdezte: ha a Neelie Kroes által felvetett három kifogás - a külföldi bejegyzésű médiavállalkozásokra kiterjedő hatály, a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye, illetve a regisztrációs kötelezettség - tekintetében a magyarok eleget tesznek a brüsszeli elvárásoknak, akkor annak nyomán a bizottság úgy tekint-e majd a médiatörvényre, hogy azzal minden rendben van? Todd válasza szerint ebben az esetben Neelie Kroes elégedett lesz, hiszen a bizottságnak az a feladata, hogy biztosítsa a nemzeti jogszabályok összhangját az uniós előírásokkal, jelen esetben az audiovizuális és médiaszolgáltatásokról szóló EU-irányelvvel.
Egy másik újságíró felvetette, hogy ezek szerint a médiatestület függetlenségének a kérdése már nem okoz gondot a bizottságnak. A szóvivő válaszában megismételte korábbi közlését, miszerint a szóban forgó uniós irányelv csupán a médiahatóság függetlenségének a követelményét fogalmazza meg, de nem sorolja fel e függetlenség meglétének kritériumait, így a bizottság nem tud olyan EU-előírásra hivatkozni, amely alapján megkérdőjelezhetné a magyar törvényi szabályozást.
A brüsszeli sajtótájékoztató után tették közzé Hammarberg strasbourgi állásfoglalását, amely szerint a törvényt övező aggályok fényében fennáll annak a veszélye, hogy a média öncenzúrát kezd majd gyakorolni Magyarországon. Hammarberg úgy véli, hogy a törvénybe be kellene építeni a véleménynyilvánítás szabadságának és a médiapluralizmusnak az Európa Tanács által előírt normáit. A biztos az Európai Emberi Jogi Egyezmény normaszövege mellett a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság ítélkezési gyakorlatának a tanulmányozását is ajánlotta a magyar hatóságok figyelmébe.
Hammarberg a törvény számos vonatkozásában emlegetett súlyos aggodalmakat, amelyek szerinte - függetlenül az előírások alkalmazásától - öncenzúrához vezethetnek. Így fölvetette például a "nem világos" fogalmak használatát, amelyek félreértelmezésre adhatnak okot, a "politikailag kiegyensúlyozatlan szabályozó gépezetet", "a közszolgálati műsorszóró média függetlenségének veszélyeztetettségét", illetve az újságírói források védelmének "erózióját"
Helyeslik az Európai Parlamentben a magyar prioritásokat
MTI, 2011. február 1.
A magyar EU-elnökség által megfogalmazott prioritások a nagyobb pártcsaládok részéről támogatást élveznek az Európai Parlamentben (EP), de az első elnökségi hónap értékelésére megkért szocialista politikus szerint a januárt sajnálatos módon beárnyékolta a magyar médiatörvény körüli vita. Jerzy Buzek, az EP lengyel néppárti elnöke nagyon fontosnak nevezte Orbán Viktor két héttel korábban Strasbourgban elhangzott beszédét, amelyben a kormányfő ismertette az EP-vel a magyar elnökség fő célkitűzéseit.
"A munkahelyteremtés, a növekedés, az EU-bővítés, az energiaügyek, a jogalkotás, azon belül különösen a gazdasági kormányzás megvalósítását célzó jogszabályok meghozatala, továbbá a kisebbségek integrációja, különösképpen a romaügy, nos, mindezek valamennyiünk számára nagyon fontosak" - mondta Buzek. Hangsúlyozta, hogy a magyar elnökség igen jól tűzte ki a célokat. Azokat szerinte meg is lehet valósítani, de - tette hozzá - "mindez sok időt és sok munkát igényel". Mondandóját összegezve Jerzy Buzek hangsúlyozta, hogy derűlátó az elkövetkező hónapokat illetően.
Magyarország európai uniós elnöki tevékenységének első hónapját sajnálatos módon beárnyékolta a médiatörvény körüli vita - mondta az MTI-nek Hannes Swoboda, az Európai Parlament szocialista frakciójának elnökhelyettese. A legfontosabb szerinte ezért az lenne, hogy a törvényt kiigazítsák, továbbá "nyitott szellemű hozzáállással ültessék át a gyakorlatba". Ez esetben a magyar elnökség sikeres lehet - hangoztatta az osztrák képviselő. Swoboda szerint az elnökségi program fontos témákkal foglalkozik kiemelten. Példaként külön említette a romastratégiát, a gazdasági kormányzást, valamint Horvátország uniós csatlakozásának ügyét. A szocialista frakció támogatja ezeket a törekvéseket, és "ha a módosításoknak köszönhetően kijutunk a médiatörvény árnyékából, a magyar nagyon jó elnökségnek bizonyulhat" - vélekedett.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Tömbben az igazság
Erdélyi Riport, 2011. január 28.
Ha az ország schengeni integrációjának gyakorlatilag már annyi, legalábbis a márciusi időpont esélyei Románia számára a nulla felé közelítenek, az ország politikai alakulatai maguk próbálkoznak integrálódni – ha nem is a választókkal, legalább egymással. A kormányzó liberális-demokraták – akik nevében a liberális jelző éppoly vicces és tartalom nélküli, mint az ellenzéki nemzeti liberálisokéban – azzal a pártocskával szerveznek közös Pólust, amely a parlament függetlenjeiből alakult, ideológiáját az ócskasoron vette, támogatottságának méréséhez pedig precíziós eszközök kellenek. A jelen politikai helyzetben óva inteném a két tömörülés vezetőit attól, hogy közös listán induljanak jövőre a választáson, hiszen előfordulhat, hogy még a tíz százalék elérése is megoldhatatlan feladatnak bizonyul.
Nem kevésbé cifra a fent már említett PNL összeborulása a legutóbbi parlamenti választáson még a szociáldemokraták kalapjának bojtjaként díszelgő Konzervatív Párttal. A baloldalról a szabadelvűek közé botló konzervatívok ugyancsak nem nagyon lépik át a román választópolgár ingerküszöbét, s a frigy, a Jobbközép Szövetség megalakulásakor hangoztatott közös értékrend és a szolid elvi alapok alighanem Crin Antonescuék ama szándékát mutatják, hogy kár lett volna a Szociáldemokrata Pártot erősíteni azzal az egy egész valahány tized százaléknyi remélt támogatottsággal, amit a PC hozhat a közös jobbközép konyhára.
A két fenti, tréfás tömbösödésnél érdekesebb lehet a két valóban nagy, s jelenleg impozáns, együtt hatvan százalék fölötti támogatottságú ellenzéki pártnak a fellépése. Az, hogy a közös célokért – Băsescu államfő mielőbbi eltávolításáért, s a Boc-kabinet leváltásáért – képesek-e hatékonyan együttműködni, illetve a két párt országos vezetőségei rá tudják-e venni az összefogásra valamennyi megyei szervezetüket. Hiszen vannak megyék, nagyvárosok, ahol például a liberálisok ma az RMDSZ-szel közösen gyakorolják a helyi hatalmat. Aligha lesz könnyű feladat a helyi szinteken gyakran ellenséges liberálisoknak és szociáldemokratáknak közös jelölteket találniuk a polgármesteri vagy megyei tanácselnöki tisztségekre, ha viszont találnak, nagyot nyerhetnek jövő nyáron.
Egy másféle tömbösödési, illetve regionalizálódási folyamat magán az RMDSZ-en belül is zajlik. Az elnöki tisztségért küzdő három politikus csatájánál kevesebb figyelmet kapott, hogy a kongresszust előkészítő szabályzatmódosító bizottság rábólintott arra a – kongresszusi megerősítést igénylő – javaslatra, hogy megyehatárokon átlépő, regionális területi szervezetek alakíthatók. Márpedig ez azt jelenti, alaposan átrajzolódhat a szövetség politikai térképe, a székelyföldi és a partiumi integrálódás akár két erős, gyakran eltérő érdekű pólus létrehozását eredményezheti. Ugyancsak a különböző érdekek, regionális szempontok erősödésével járhat az eddigi Országos Önkormányzati Tanács tagolódása négy különböző regionális testületté. E változások jó esetben a működés hatékonyságát is hozhatják, de megvan a lehetősége annak is, hogy éleződnek a konfliktusok az országos és regionális vezetők között, illetve egyre nehezebb lesz összeegyeztetni a helyi érdekeket a közös, összerdélyi érdekekkel. Márpedig ez a közös érdekképviselet tudtommal hozzátartozik az RMDSZ alapfelszereltségéhez.
Papíron rögzülő koalíció
Új Magyar Szó, 2011. február 2. – Cs. P. T.
„Egy-két héten belül" írják alá a koalíciós pártok a kormány prioritásairól szóló megállapodást, amelyben határidőkhöz kötik a különböző jogszabályok – köztük az RMDSZ által szorgalmazott törvények – elfogadását. Erről Fekete-Szabó András szenátusi frakcióvezető tájékoztatta lapunkat röviddel azután, hogy Emil Boc miniszterelnök a parlamenti ülésszak első napján találkozott az RMDSZ felsőházi frakciójának tagjaival. „Szükség volt írásos megállapodásra, ne maradjon a levegőben az, amikben a koalíciós tanácskozásokon megegyezünk"
„Egy-két héten belül" írják alá a koalíciós pártok a kormány prioritásairól szóló megállapodást, amelyben határidőkhöz kötik a különböző jogszabályok – köztük az RMDSZ által szorgalmazott törvények – elfogadását. Erről Fekete-Szabó András szenátusi frakcióvezető tájékoztatta lapunkat röviddel azután, hogy Emil Boc miniszterelnök a parlamenti ülésszak első napján találkozott az RMDSZ felsőházi frakciójának tagjaival. „Szükség volt írásos megállapodásra, ne maradjon a levegőben az, amikben a koalíciós tanácskozásokon megegyezünk" – magyarázta az ÚMSZ-nek a politikus. Fekete tájékoztatása szerint a két évre szóló megállapodást az RMDSZ javasolta.
A frakcióvezető tájékoztatása szerint a koalíciós egyezségről még zajlanak a tárgyalások, de abban már megegyeztek a kormányt támogató pártok, hogy a prioritásnak tekintett törvények elfogadását határidőhöz kell kötni. Mint ismert, a prioritáslistán szerepel az RMDSZ által szorgalmazott kisebbségi törvény és a régiók átszervezéséről szóló jogszabály is.
A gazdaságra koncentrálnak
Fekete Szabó Andrástól megtudtuk, a miniszterelnökkel is azokról az intézkedésekről tárgyalt az RMDSZ-frakció, amelyeknek a megállapodásba is be kell majd kerülniük. Beszámolója szerint hangsúlyos szerepet kapnak majd a dokumentumban a gazdaságélénkítő intézkedések, például a kisvállalkozások kedvezményes hitelezése vagy a fiatal vállalkozók tízezer eurós támogatása. „Abban valamennyi koalíciós partner egyetért, hogy a következő két évben a gazdaság talpra állítása a prioritás" – mondta Fekete Szabó András.
A találkozón részt vett Markó Béla miniszterelnök-helyettes is, aki azt javasolta a kormányfőnek: keresse majd fel az RMDSZ képviselőházi frakcióját is.
Máté váltotta Oloszt
Az RMDSZ két frakciója a parlamenti ülésszak első napján megválasztotta a frakcióvezetőket és helyetteseiket. A szenátusban nem történt meglepetés: Fekete Szabó András újabb egyéves mandátumot kapott. A politikusnak nem volt ellenjelöltje, a frakció valamennyi tagjának bizalmát elnyerte.
Váltás történt azonban a képviselőházban: Olosz Gergely eddigi frakcióvezető megbízatását Máté András vette át. A Kolozs megyei képviselő mellett tizenhárom, ellene egy honatya szavazott, nyolcan tartózkodtak. Frakcióvezető-helyettesnek Márton Árpádot és Erdei Istvánt, titkárnak Pál Árpádot választották a képviselők. Máté András egyetlen jelölt volt, ugyanis Olosz Gergely nem vállalt újabb mandátumot. A képviselő bejelentette: az RMDSZ elnökjelöltségéért folytatott kampányra szeretne koncentrálni.
Kormánypárti többség a képviselőház vezetőségében
Csak a képviselőházban sikerült érvényesítenie akaratát a koalíciós többségnek a házbizottságok összetételéről zajló tegnapi tárgyalások során, ugyanis a szenátusi frakcióvezetők négyórás vita után sem tudtak megegyezni az új algoritmusról, így a tárgyalásokat várhatóan ma is folytatják. A képviselőházi plénum 245 igen és 8 nem szavazattal erősítette meg a házbizottság összetételét, amelyben – Marian Sârbu UNPR-elnök bekerülésével – a koalíciós alakulatok 7-6-os többséget szereztek.
|
