|
EP-ALELNÖK
Tőkés László szerint hitelesen nemzeti és európai alaptörvény született
MTI, 2011. április 27. 12:20
Tőkés László szerint "hitelesen nemzeti és egyben európai" alaptörvényt sikerült Magyarországnak megalkotnia. Az Európai Parlament (EP) alelnöke szerdai budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: az országhatárok által elszakított magyar nemzetrészek különösen értékelik, hogy - amint azt az új alaptörvény rögzíti - Magyarország felelősséget visel és vállal a határain kívül élő magyarok sorsáért.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke kiemelte: nemzeti viszonylatban is példamutató, hogy az alaptörvény mind a hazai, mind a határon túl élő magyarok egyéni és közösségi jogait, valamint közösségi önkormányzathoz való jogát elismeri és támogatja.
Tőkés László megelégedéssel nyugtázta, hogy a törvényalkotók a határon túl élő magyar közösségeket is bevonták az alkotmányozás folyamatába, és ennek keretében az EMNT javaslatait is figyelembe vették. Azt azonban sajnálja, hogy az 1568-as tordai vallásbékét megörökítő passzus végül nem került be.
Az alaptörvényt ért támadások kapcsán idézte Orbán Viktor miniszterelnök korábbi tusnádfürdői beszédét, amelyben a kormányfő azt mondta, hogy "a magyar baloldal időről időre ráront saját nemzetére". Az alkotmányellenes kampányt hisztériakeltésnek nevezte, és azt mondta, hogy az MSZP mind a mai napig nem tudja feldolgozni a kommunizmus bukását. A múlt hadakozik a jövővel, az MSZP ellenforradalmi erőként viszonyul a rendszerváltozáshoz - fogalmazott, és bírálta az LMP magatartását is.
Az erdélyi magyar politikus a sajtótájékoztatón kiosztott nyilatkozatában azt írta, az EMNT határozottan elítéli a posztkommunista és baloldali pártok, illetve a körükbe tartozó neves közéleti személyiségek magyarellenes magatartását. "A határon túlra szakadt magyarokat kártevő viselkedésük és propagandájuk a 2004. december 5-ei népszavazásra emlékezteti, amikor is ugyanezek az erőcsoportok megtagadták a velünk való közösséget" - fogalmazott.
Szerinte az utódpárt képviselői újból "nyakunkra hoznák azokat, akik be akarnak avatkozni az országunk belügyeibe, és megkérdőjelezik nemzetünk szuverenitását".
Tőkés László azt mondta, megdöbbenéssel olvasta Bokros Lajos EP-képviselő levelét is, amelyben arról írt, hogy a preambulum azon passzusa, amely utalást tesz Istenre, nem tekinthető értéksemlegesnek. Megbotránkoztató és felháborító ez a keresztényellenes megnyilatkozás - jegyezte meg.
Kártékony lejárató kampány folyik, amibe a Jobbik is bekapcsolódik - folytatta az erdélyi magyar politikus, és emlékeztetett arra a húsvéthétfői jobbikos akcióra, amelynek során Orbán Viktor fényképét Rákosi Mátyás fotójára montírozták.
Magyarország szuverén állam, az unió is nemzeti hatáskörbe utalta az alkotmányozást - emelte ki, hozzátéve: ha nem ütközik európai normákba és emberi jogi passzusokba, akkor nem érheti szó az alaptörvényt.
Tőkés: Köszönet Budapestnek
MTI/Magyar Hírlap, 2011.április 28. – Kristály Lehel
Az új alaptörvény korszerű és európai, jelentette ki az Európai Parlament erdélyi magyar alelnöke Sajtótájékoztatón köszönte meg szerdán budapesti irodájában Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, az Európai Parlament alelnöke az alkotmányozóknak, hogy az új alaptörvényben a magyar állam határain túl élő nemzetrészekről is gondoskodtak.
Az erdélyi politikus külön üdvözölte, hogy míg a korábbi alkotmány a határon túli magyarok iránti felelősségérzésről szól, az új alaptörvény azt tartalmazza: Magyarország felelősséget visel sorsukért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását és a szülőföldön való boldogulásukat.
Az EP-alelnöke nemzetstratégiai szempontból meghatározónak tartja, hogy a magyar állampolgárság könnyített megszerzéséről és a nemzeti együvé tartozásról tavaly alkotott törvények a nemzeti rendszerváltozás alapjait és pilléreit képezik, amelyek mentén végre érdemben elkezdődhetett a határok fölötti nemzetegyesítés.
Tőkés László az új alkotmányt illető nemzetközi támadásokról szólva kifejtette, hogy Orbán Viktor nem ok nélkül jelentette ki korábban Tusnádfürdőn, hogy a magyar baloldal időnként ráront nemzetére. „Ebbe a jelenségkörbe tartozik az 1956-os forradalmat eláruló Kádár János azon kárhozatos cselekedete, amellyel a magyar szabadságharc leverésére behívta az országba a szovjet csapatokat.
Kádár és Apró utódpártja és az ennek holdudvarához tartozó nemzetidegen erők hasonlóképpen léptek-lépnek fel a magyar médiatörvénnyel és a magyar alkotmánnyal szemben – fogalmazott a politikus, megjegyezve, hogy – azok, akik ezt a kampányt folytatják – a kommunista utódpárt képviselőiként –, újból feladnák Magyarország szuverenitását." Az EP alelnöke hozzátette: az Európai Unió alapelve, hogy a tagállamok belső ügyeibe – és hangsúlyozottan ilyen az alkotmányozás – nem avatkozik be mindaddig, amíg alapvető emberi jogokat nem sértenek, márpedig az új magyar alaptörvény korszerű és európai, jelentette ki az EP magyar alelnöke.
Tőkés meglepőnek nevezte az európai baloldal és a liberálisok viselkedését, akik nem veszik figyelembe, hogy az MSZP utódkommunista alakulat. A politikus örömmel tapasztalta, hogy az EMNT több javaslata is bekerült az új alkotmányba, de hiányolta, hogy az 1568-as tordai vallásbékére való utalás nem tartozik ezek közé.
Román vélemény
Az új magyar alkotmányról írt szerdán az Evenimentul Zilei, a fő román kormányzati erőhöz, a Demokrata Liberális Párthoz és Traian Basescu államfőhöz közeli napilap. Az újság szerint az európai politikusokat az új magyar alkotmány esetében annak precedensértékű ereje aggasztja. Eszerint más országok kormányai is követhetik az Orbán Viktor által megnyitott utat, vagyis azt, hogy anyagilag profitáljanak az Európai Unióból, de hazájukban az európai demokratikus értékek ellen cselekedjenek. Mint írták, Orbán szándéka az volt, hogy az új alkotmány révén Magyarország végleg szakítson a kommunista múlttal, de ez az óhaj oly égető volt, hogy az alkotmány „a másik szélsőség oldalára esett át". (MTI)
New York-i panasz
Bírálta a magyar kultúrafinanszírozást, a médiatörvényt és az új alkotmányt kedden este New Yorkban Mundruczó Kornél filmrendező és Tamás Gáspár Miklós filozófus, aki a PEN Amerikai Központja által megrendezett World Voices (Világhangok) fesztivál vendége. Mundruczó kifogásolta, hogy megszüntették az állami filmfinanszírozás eddigi rendszerét. Tamás Gáspár Miklós szerint Magyarországon nem jött létre totalitárius rendszer, de az információ nem hozzáférhető, a nyilvános vita pedig marginalizálódott. Ugyanakkor abszolút katasztrofálisnak nevezte az előző kormányzatot. Az ellenzéki gondolkodó nem értett egyet azzal a felvetéssel, hogy a külföldnek nyomást kellene gyakorolnia Magyarországra.
RMDSZ
Regionális tanácsokat alakítanak
Háromszék, 2011. április 29.
Székelyföldi, partiumi és közép-erdélyi önkormányzati tanácsok megalakulásának menetrendjéről döntöttek tegnap az RMDSZ szövetségi elnökségi ülésén. Május végéig megalakulnak a regionális önkormányzati tanácsok, miután a Szövetségi Elnökség elfogadta azt a határozatot, amely a megalakuláshoz szükséges eljárási módszerekre vonatkozik.
Alulról jövő kezdeményezésként minden megye megválasztja a saját küldöttjeit, és Székelyföldön vagy ott, ahol erre igény van, önkormányzati nagygyűléséket szerveznek, amelyre minden egyes önkormányzati képviselőt, polgármestereket, tanácsosokat meghívnak. Május végéig megalakulnak a Regionális Önkormányzati Tanácsok, megválasztják vezetőiket is, így ezek után megalakul a Szövetségi Állandó Tanács, amelynek tagjai lesznek a tanácsok elnökei, ezzel is megadva azt a súlyt mindhárom régiónak, ami megilleti őket.
A Szövetségi Elnökség arról is döntött, hogy a Kulturális Autonómia Tanácsnak szeptember végéig kell megalakulnia. Ebben helyet kapnak azok a civil, társadalmi szervezetek, amelyek vállalják, hogy a szövetség partnerei lesznek a társadalomszervezésben, a politikai, stratégiai döntések előkészítésében, a nemzeti identitás megőrzésével foglalkozó intézményrendszer működtetésében.
ROMÁNIA
Băsescunak is fontos az RMDSZ
Háromszék, 2011. április 29.
Traian Băsescu tegnap menesztette államelnöki tanácsosi tisztségéből Sebastian Lăzăroiut. Bár a hivatalos indoklás úgy szól, hogy a felek kölcsönös megállapodásából válnak el útjaik, elemzők szerint a minden előzmény nélküli, május elsejétől érvénybe lépő elbocsátás aligha vonatkoztatható el Lăzăroiu néhány nappal korábbi kijelentésétől, miszerint az RMDSZ jelenlegi formájában tíz-tizenöt éven belül eltűnik.
„Az RMDSZ nem tűnik el, mert a romániai magyarságnak szüksége van a szövetségre" – reagált tegnap Kelemen Hunor szövetségi elnök Sebastian Lăzăroiu egy nappal korábbi véleményére. Az államelnöki tanácsos azt is kijelentette, hogy a szövetség megtűrt, hiszen nem párt, és emiatt a bíróságon támadható. Lăzăroiu úgy véli, az RMDSZ-ben jelen levő különböző ideológiák beleépülnek a román pártokba, mivel az etnikai összetevő társadalmi szinten veszíteni fog jelentőségéből.
Szerinte az RMDSZ-nek „nincs egységes ideológiai vonala, mivel vannak benne keresztény-demokraták is, szociáldemokraták is, liberálisok is." Kelemen válaszában megfogalmazta: reméli, Lăzăroiu nem államelnöki tanácsosi minőségében tolmácsolta az államfő üzenetét, hanem szociológusként tette ezeket a kijelentéseket. Emlékeztetett: létezett néhány próbálkozás az RMDSZ parlamenten kívül helyezésére, ám valamennyi megbukott. „A magyar közösség minden alkalommal bebizonyította, hogy szüksége van az RMDSZ-re" – summázott az RMDSZ elnöke.
Baconschi az új magyar alkotmányról
MTI, 2011. április 28.
Az új magyar alkotmánnyal kapcsolatosan helytelen lenne e pillanatban bármiféle „nacionalista pánikkeltés" román részről, hiszen a két ország között nagyon jók a kapcsolatok, Bukarest és Budapest között zavartalan a párbeszéd a magyarországi alaptörvényről is – mondta az Evenimentul Zileinek adott nyilatkozatában Teodor Baconschi külügyminiszter.
A román diplomácia vezetőjével a bukaresti napilapban jelent meg interjú. Egy kérdés arra utal: Szlovákia aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a megszavazott új magyar alkotmány a magyar nemzet egységét hangsúlyozza.
A miniszter erre vonatkozó válaszában kifejti: jelen pillanatban nagyon jó a román-magyar viszony, ezt Bukarest ugyanolyan fontosnak tartja, mint a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó európai normák tiszteletben tartását.
„Azt szeretnénk, ha a magyarországi (román) kisebbségi közösségünk képviseltethetné magát a parlamentben. Párbeszédet folytatunk Budapesttel erről a kérdésről, akárcsak az új alkotmányról" – mondta Baconschi. Hangsúlyozta: lehetőség van arra, hogy az új alaptörvény szövegének eurokonform jellegét megvizsgálhassák mind a Velencei Bizottság, mind pedig „közvetlen párbeszéd" révén.
„Nem hiszem, hogy hasznos lenne e pillanatban a nacionalista pánikkeltés, annál is inkább, mivel nagyon jó az együttműködés a magyar féllel az európai uniós elnökség időszakában" – állapította meg a miniszter. Az együttműködés eredményei között említette az AGRI gázvezeték tervét és az Arad-Szeged gázvezetéket.
Hozzáfűzte azonban: Bukarest nyilvánvalóan reagálni fog bármilyen esetben, amikor eltérést lát az egész Európa által vallott demokratikus normáktól és kritériumoktól.
Az Adevărul című liberális napilap másfél újságoldalt szentel a témának, nagy fotókkal. A nagybetűs cím: Orbán császár országa. A tudósítás leírja az új alkotmány néhány fontos elemét, de eleve kommentáló mondatok kíséretében teszi. „Magyarországnak mostantól ultrakonzervatív alkotmánya lesz" – vezeti be beszámolóját a tudósító, Galambos Éva. A továbbiakban kifejti: Orbán Viktor és pártja olyan kitételeket helyezett el a szövegben, amelyek révén az alaptörvény azután is jelentős mértékű hatalmat biztosít számára, ha esetleg elveszíti a következő választásokat.
A tudósító szerint az ellenzék és a magyar lakosság nagy része bírálta az új alkotmányt. Először is azért – olvasható a lapban -, mert a kormánykoalíció elutasított bármiféle tárgyalást az ellenzékkel, és világos volt, hogy ez utóbbinak minden módosító javaslatát elutasítják. Másrészt azért, mert az Orbán-kormányzat ellenezte a népszavazást kiírását. A tudósító szerint azért is érte bírálat az alkotmányt, mert abban túlságosan nagy hangsúlyt fektetnek a múltra.
A tudósító a továbbiakban elemzőkre hivatkozva jegyzi meg: az alaptörvény olyan előírásokat is tartalmaz, amelyek Magyarországot autokráciává változtatnák. A cikk írója azt is megállapítja: a kisebbségi jogokat érintő fejezet nagy hátralépést jelent. Komoly hiányosság a lap szerint, hogy az nem szavatolja a kisebbségek anyanyelvének ápolását, valamint felszámolja a kisebbségi biztos posztját.
Geoana, a magyar alkotmányról
MTI, 2011. április 28.
Mircea Geoana, a szenátus elnöke egy blogbejegyzésében úgy értékeli, hogy a magyar alkotmány módosítása egy „lecke", és azt mondja, „ha túl gyorsan nyomod a féket, azt kockáztatod, hogy az utasok a tetőbe ütik a fejüket".
„Az az igazság, hogy jó lecke számunkra az, ami a magyar alkotmány módosítása körül történik. Ha túl gyorsan, túl váratlan intézkedéseket hozol, ha túl gyorsan nyomod a féket, azt kockáztatod, hogy az utasok a tetőbe ütik a fejüket. Talán nem véletlen, hogy nálunk is napirendre kerültek ismét az alkotmánymódosítással kapcsolatos tárgyalások, de ezúttal sokkal bizonytalanabbul. Ugyanakkor az is igaz, ha nehéz az élet, egyre kevesebb a pénz, nőnek a társadalmi feszültségek és egyre vitatottabbak a kormányzati döntések, életmagra kapnak a nacionalista, szélsőséges eszmék. Ez valahol érhető, ha mind többet veszel el az embertől, ő elmenekül valami olyasmibe, amit nem lehet megadózni, nem lehet rá áfát kiszabni: a büszkeségébe, identitásába, történelmébe. Mi több, pszichológiailag minden alkalommal visszatér abba az időbe, amikor jó volt az élete, fényes volt a jövője", írja Geoană.
Úgy értékeli, a feszültségeket az élénkebb párbeszéddel, gazdasági partnerséggel lehet oldani.
Mircea Geoana szerint „több ponton jogosak az európai partnerek aggodalmai" és blogjában megjegyzi, az új magyar alkotmánnyal kapcsolatos legjelentősebb kifogás az, hogy Magyarország felelős a szomszédos államokban élő magyarokért.
„Úgy gondolom, a magyar alkotmány kapcsán megfogalmazott bírálatok nagy része jogos. Úgy gondolom, kevés jót hoz a jelenlegi gazdasági, társadalmi helyzetben az ultrakonzervatív, nacionalista megközelítés. Ugyanakkor úgy gondolom, az Európai Unió nagy lehetőséget jelent, lehet, hogy az egyetlent, az összes tagország számára. Az európai modell és terv sikere nemcsak a partnerek számára fontos, de a globális makrogazdasági és politikai összefüggések szempontjából is. Egy erős, egységes Európa kiegyenlítheti a mérleget Kínával vagy Indiával", írja Geoană.
Véleménye szerint a magyar alkotmány elfogadását az elmúlt évek gazdasági és társadalmi összefüggései szempontjából kell nézni.
„Magyarországnak feszült volt a kapcsolata az elmúlt években az IMF-fel, azzal a nemzetközi pénzintézettel, amelyet az összes gondokkal küszködő ország megkeresett és a tavaly év közepén Orbán Viktor miniszterelnök egy komoly megszorító tervet javasolt. Dicséretes a magyarok büszkesége, hogy saját erejükből próbálnak kilábalni a válságból, és vérre menően próbálnak alkalmazni egy ambiciózus, de szociális szempontból költséges programot. De mindezek az erőfeszítések sebeket ejtettek a polgárokon, és megnőtt az ultrakonzervatív, nacionalista politikák népszerűsége. A társadalmi, gazdasági gondokkal is magyarázható, a nacionalista Jobbik választási eredménye", írja a szenátus elnöke.
Geaona szerint az EU-nak közbe kell lépnie, mert késlekedés nélkül büntetni kell mindent, ami eltér az európai többség véleményétől.
„Ha nem, tehetetlenül figyeljük mindannyian egy Trianon utáni doktrína kialakulását, amely egyaránt veszélyes az európai építményre és a magyarok szomszédaira. Éppen azért, hogy elkerüljük ezeket a felesleges és ártó feszültségeket 2002-ben aláírtuk a Románia és Magyarország közötti stratégiai partnerséget a XXI. századi Európáért", mondotta Geoana.
A szenátus elnöke szerint a magyar alkotmány preambulumát, „amely leszögezi, hogy gyakorlatilag minden határon túli magyart képviselnek", európai körökben úgy értékelik, hogy szinte irredenta beavatkozás más országok belügyeibe. „Nem gondolom, hogy az irredentizmus veszélye reális a XXI. században, amikor mindannyian az EU tagjai vagyunk.
De a kérdés érvényes és komolyan kell venni. A legnagyobb veszély, hogy bátorítják a Magyarország határain kívül élő magyarok, főleg gazdasági és pénzügyi fusztrációit. Amikor az élet egyre drágább, csökkennek a jövedelmek, a vásárlóerő, amikor egyre rosszabb az életszínvonal, egyszerű megoldást ajánlanak a szomszéd államokban élő magyaroknak: a kollektív megoldáskeresés helyett az anyaországhoz fordulhatnak, amely az alaptörvényében vállal felelősséget sorsukért. Tehát nyitott a lehetőség mindenféle értelmezésre, amely feszültséghez vezethet a nemzeti közösségek között", írja Geoana.
ERDÉLY
Mennyi, az annyi
Nyugati Jelen, 2011. április 28. – Murvai Miklós
A napokban Winkler Gyula EP-képviselő sajtóirodája erdélyi magyar közösségünk félrevezetésére irányuló, pánikhangulatú közleményben abbéli aggodalmát fejezte ki az alakuló Erdélyi Magyar Néppárt kapcsán, hogy akik az új párt létrehozását kezdeményezik, azok tulajdonképpen azon dolgoznak, hogy az RMDSZ-t eltávolítsák a megyék politikai palettájáról; országos szinten pedig az erdélyi magyar nemzeti közösség parlamenti képviseletének felszámolásán ügyködnek.
Az ellenségképet tovább színesítve kijelenti, hogy az EMNP az egy húron pendülő bukaresti és budapesti RMDSZ-ellenes sötét erők eszköze, amelyek egyetlen célja, az RMDSZ gyengítése, megosztása. És mindez azért, mert nem enged a független politizálásból (igen, igen, igen! – az RMDSZ nem enged!), és arra kapott mandátumot – mármint az RMDSZ – a romániai összmagyar közösségtől, hogy parlamentáris eszközökkel valósítsa meg célkitűzéseit.
Winkler Gyula szerint a szövetség az elmúlt 21 évben bebizonyította, hogy a teljes romániai magyar közösséget képviseli, azokat is, akik támogatták szavazatukkal, azokat is, akik nem. Végül Gyula bátyánk kijelenti, hogy nem hisz abban, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt, mint az erdélyi magyar politikai erő része a hazai politikai csatározásokban ki fogja majd egészíteni az RMDSZ-t, tehát eleve elutasítja még a látszatát is egy jövőbeli politikai közös akarat megteremtésének.
Véleménye szerint csak egyetlen módon lehet elkerülni a hazai magyarság apokalipszisét, éspedig, ha az erdélyi magyar közösség megtartja egységét.
Tehát, megint ott toporgunk, ki tudja hányadjára, bebocsátásra várva, ahol a part szakad: a kirekesztő RMDSZ-egység kapujában!
Az ilyen magas polcra felsegített politikustól elvárható lenne, hogy valós tényeken alapuló, az ok–okozat helyes értelmezésén alapuló helyzetmegoldó javaslatokkal rukkoljon elő, és mellőzze az érdekképviselni szándékozott magyarság félretájékoztatását.
Az EMNP kezdeményezői és szimpatizánsai tudják, hogy a hazai magyar szavazótábor véges, de azt is, hogy az érdekképviselők '90 óta több mint 650 000 szavazatot vesztettek el. Ezért nem az RMDSZ-hívők átcsábítására törekszenek, hanem az önmagukat összmagyar érdekképviselőknek kikiáltottak politikájától megcsömörlött passzív, illetve a más pártokra szavazó magyar tömegeket szeretnék közösségszolgáló cselekvésre serkenteni.
Az is köztudott, hogy a még meglevő RMDSZ-szavazótábor egy része csak azért szavazott a szövetségre, mert egyszerűen nem volt más alternatívája. Valószínű, hogy ezek átcsábulásától retteg Winkler úr.
Az új pártnak nem célja egyetlen hazai magyar politikai, vagy civil szerveződés ellehetetlenítése vagy bekebelezése, politikai krédójába nem fér bele a kirekesztő magatartás és az értelmetlen testvérharc, nem fog törekedni a szövetségre jellemző kizáró egységre: ki nincs velünk, az ellenünk. Nem az egységes párt elve fogja vezérelni tevékenységét, hanem a különböző magyar politikai erők közös akaratán alapuló egységes fellépés imperatívusza.
Az új, nemzeti és polgári jobboldali értékek mentén szerveződő magyar párt szükségszerűségét mi sem bizonyítja jobban, hogy mindössze 5 hét alatt sikerült a bejegyzéshez szükséges támogató aláírások begyűjtése, még a szórványmegyékben is, így Arad megyében is sikerült teljesíteni az elvárt több mint 800 támogató toborzását.
A kezdeményezők a jelenlegi Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalmat az alakuló párt civil bázisának tekintik, tehát azt nem óhajtják megszüntetni, nincs szándékukban azokat a nemzettársakat kirekeszteni a magyar társadalmi életből, akik nem a politika terén, hanem csak egyszerű állampolgárként akarnak hozzájárulni közös céljaink megvalósításához és velünk együtt vallják: Magyarnak lenni jó.
Erdély magyarok nélkül
Hargita Népe, 2011. április 29. – Isán István Csongor
Beindítottak egy reklámsorozatot a belföldi turizmus népszerűsítésére. A román rádiókban hallom, hogy reklámoznak néhány helyszínt. Mondanom sem kell, hogy ezek a helyszínek sosem a magyar vidékeken vannak – vagy a pontosság kedvéért, én még nem hallottam, hogy például székelyföldi helyszínt reklámoztak volna. Talán nincsenek errefelé elég érdekes helyek, vagy csak nem figyeltek fel rájuk? Lehet. Azonban az kétségtelen, hogy van egy erős késztetés a többség részéről, hogy elhallgassák azt, hogy mi magyarok itt vagyunk, és azt is, hogy itt voltunk.
A hétvégén Bodolára mentünk el a családdal. A Brassó megyei, immár közel hetven százalékban románok által lakott kis faluban négy kastély van. Miután ezeket megnéztük, eldöntöttük, hogy megállunk a Bodolától nem messze lévő Prázsmáron is, hogy a gyerekeknek is megmutassuk az ottani erődtemplomot. Az erdélyi történelem fontos eseményei zajlottak itt, nem részletezem, aki akarja, könnyűszerrel utánanézhet. A prázsmári erődtemplom bejáratánál ki van téve a rövid történelmi leírás három nyelven: németül, románul és angolul. Le van írva többek között, hogy a teuton lovagrendet II. András magyar király kergette ki az országból.
A román szövegben az áll, hogy „regele ungar Andrei al II-lea". A német és angol szövegben csak annyi van, hogy König Andreas II, illetve king Andrew II. Vagyis a külföldieknek szánt szövegbe nincs beleírva, hogy magyar királyról van szó. És aki idejön turistaként, nem biztos, hogy tisztában van olyan apróságokkal, hogy Trianon, Erdély elvesztése. Elolvasva a német vagy angol nyelvű szöveget, azt hihetné az ember, hogy egy román királyról beszélünk (hiszen most a terület Romániához tartozik).
Hasonló „bakikat" fedezhetünk fel szinte minden olyan turisztikai népszerűsítő brosúrában, amelyiket a román hatóságok kiadnak. Azokon a helyeken pedig, ahol már nem élnek magyarok, ott lelkiismereti vagy történészi szakmai önérzeti problémák nélkül elhallgatják, hogy a településeket, a fontosabb épületeket a magyarok építették. Vagy még ékesebb példa: ezelőtt hét-nyolc évvel a kolozsvári reptéren kapható rövid leírásokban nem volt megemlítve, hogy a városban magyarok is élnek. Vagy, az építészeti egyetemen tanuló egyik barátom arról számolt be felháborodva, hogy az egyik órán tanára azt mondta (az adott tananyagot románul tanulták), hogy a kolozsvári Bánffy-palotát, idézem, „valami bosnyák építtette". Azt is mondhatják, hogy nem olyan fontos dolog ez, és nem kell figyelni rá. De gondoljunk csak bele: hány nagyon értékes és az erdélyi magyar kultúránknak fontos épület van romos állapotban, lepusztulva. Ezek felújítására sosem kerül pénz, sosincs akarat. Miért? Mert az elhallgatásunkra vonatkozó igyekezet alig várja, hogy ezek az épületek eltűnjenek.
Mert sok helyen, ahol magyarok már nincsenek, cask ezek az épületek őrzik a múltat. Ha ezek is eltűnnek vagy hazug feliratokkal írnak nekik új történelmet, akkor a munka bevégeztetett.
Egyházi összefogás Alsórákosért
Krónika, 2011. április 29. – Bíró Blanka
Egyházi összefogással próbálnak békét teremteni a romabandák által terrorizált Alsórákoson. Nagyhét szerdáján közel ötven református lelkipásztor vett részt a Brassó megyei településen tartott bűnbánati istentiszteleten, a közeljövőben pedig ökumenikus szabadtéri szolgálatot szerveznek, hogy a helybéliek érezzék, nincsenek egyedül. Barát István, a település református lelkipásztora a Krónikának elmondta, még pénteken is zajlik Nagyváradon egy lelkészkonferencia, amelyen többek között az alsórákosi helyzet is napirendre kerül.
A településen eluralkodott kilátástalan helyzetre Barát István hívta fel a közvélemény figyelmét, az elmúlt hónapban falugyűlést hívott össze, hogy megoldást találjanak az embereket rettegésben tartó romabandák megfékezésére. Bár a hatóságok elkezdték a védelmi intézkedések szervezését, a romák súlyosan bántalmaztak három fiatalembert, amire a faluban lincshangulat alakult ki. Alsórákoson azóta is megerősített rendőri és csendőri jelenlét biztosítja a nyugalmat.
Barát István lelkipásztortársait is értesítette a kialakult helyzetről, először ökumenikus istentiszteletet terveztek, amit az idő rövidsége miatt egy későbbi időpontra halasztottak, ám nagyhéten több ezren imádkoztak Székelyföldtől Hollandiáig, hogy az alsórákosiak békére leljenek.
A húsvét előtti szerdán tartott alsórákosi istentiszteleten közel ötven református lelkipásztor vett részt, az „összetartó" szolgálat célja az volt, hogy erősítse a gyülekezetet, az alsórákosiak megtapasztalják, hogy nincsenek egyedül, sokan imádkoznak értük.
A helyszínen negyven lelkész írta alá az alsórákosi nyilatkozatot, amelyhez azóta elektronikus úton közel négyszázan csatlakoztak. A nyilatkozatot Pásztori-Kupán István teológiai tanár olvasta fel. „Tudjuk, hogy itt, Alsórákoson sem test és vér ellen van nékünk tusakodásunk. Tudjuk, hogy sötét erők most is munkálkodnak a köztetek lévő keresztyéni ékes és jó rend megdöntésén. Isten országának állampolgáraiként viszont el nem fogadhatjuk a krisztusi és apostoli rendtől eltérő zűrzavart. Ennek a krisztusi és apostoli rendnek része az is, hogy aki nem akar dolgozni, ne is egyék. (...) Tudjuk, hogy Alsórákoson nem mindenki cselekszik ekképpen. Jogotok van hozzá, hogy elvonjátok magatokat mindenkitől, aki rendetlenül él, és azzal ne társalkodjatok, hogy megszégyenüljön. Mindazonáltal ne ellenségnek tartsátok, hanem atyafiakként intsétek őket" – áll a nyilatkozatban.
Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, aki maga is részt vett az istentiszteleten, a helyszínen azt nyilatkozta, Erdélyben közel ezer lelkipásztor van, nem lehet, hogy ne tudnának segíteni az alsórákosi gyülekezeten. A Brassó megyei településen egyébként rég nem volt ennyire csendes a húsvét, a Borbáth romatelep felé vezető úton is ki mertek ülni az emberek a kapu elé, számolt be lapunknak Barát István, aki abban bízik, hogy a faluban a rendőrök és a csendőrök visszavonulása után is tartós marad a béke.
EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ
Már a magyar elnökség idején változhatnak a schengeni szabályok
hirado.hu, 2011. április 28.
Franciaország és Olaszország kedden írt közös kezdeményezéséhez közelítve Németország is a schengeni rendszer reformját javasolja.
A német kormány szerint az észak-afrikai menekülthullám nyomán a schengeni megállapodás módosítására van szükség. Schengen lényegét, az övezeten belüli, korlátozás nélküli utazási szabadságot azonban alapjaiban meg kell őrizni – nyilatkozta a Die Weltnek Angela Merkel kancellár szóvivője.
Kormányforrások szerint a lehetséges szigorítások legfőbb támogatója Hans-Peter Friedrich belügyminiszter. A konzervatív politikus korábban élesen bírálta a menekülthullámra adott olasz választ, illetve a több tízezer tartózkodási engedély kiadását. A miniszter kedden a határellenőrzés ideiglenes szigorítása mellett emelt szót, legalább „szélsőséges esetekben" ismét be kellene vezetni az EU-ban a határellenőrzés lehetőségét.
Ilyen esetet jelent a mostani menekülthullám, de rendkívüli eseménynek számítanának bizonyos nagyszabású és nemzetközi vonatkozású politikai, kulturális vagy sportrendezvények is. Mindez most a hivatalos kormányzati álláspont szintjére emelkedett.
Az Európai Bizottság tegnap közölte, hogy még a soros magyar uniós elnökség végéig megszülethet az EU 25 tagállamában – kivéve Romániát és Bulgáriát, – illetve Izland, Norvégia és Svájc által alkalmazott, belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezetre vonatkozó módosított szabályok.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Ha szórványt mentünk, a tömböt erősítjük
Kitekintő, 2011. április 28. – Zsár Virág
Szórvány- és diaszpórastratégia ma nincs, viszont nem halogathatjuk tovább annak hatékony és megfelelő kialakítását. Azonban minden relatív és a másik felet is meg kell hallgatni – tudtuk meg egy tegnap esti beszélgetésen.
Kettős kisebbségben – szórvány- és diaszpórastratégia címet kapta az Új aspektus program szerda esti beszélgetése. A meghívott vitapartnerek között volt Schöpflin György identitáskutató és európai parlamenti képviselő; Bodó Barna politológus, többek közt a MÁÉRT mellett működő szórványtanács elnöke; Udvarhelyi Zsófia, a CDU-CSU parlamenti frakció brüsszeli munkatársa; Ladányi Lajos, a Magyar Koalíció Pártjának elnökségi tagja és a szórványstratégia kidolgozója; valamint Ilyés Zoltán geográfus, az MTA kisebbségkutató intézetének főmunkatársa.
Szórvány és diaszpóra
Még az előadás elején tisztázásra kerültek bizonyos alapkérdések. Elsősorban a szórvány és a diaszpóra magyar nyelvben történő megkülönböztetésének érdekessége: a kolozsvári Sapientia Magyar Egyetemről érkezett Bodó professzor úr elmondta, hogy míg a szórvány helyben marad és önakaratán kívül válik szórvánnyá, addig a diaszpóra társadalmi vagy éppen gazdasági okokból kifolyó migráció eredményeképpen jön létre.
Másodsorban a rendezvény egyik fő kérdését megválaszolva Schöpflin György arra hívta fel a figyelmet – a többi szakértővel egyetérésben -, hogy a címben szereplő szórvány- és diaszpóra stratégia nem létezik. Míg a Kádár-korban mindkét területen élőket próbálták a rendszer saját céljainak eléréséhez felhasználni, addig az utóbbi 20 évben semmiféle eredményes és jól megfogalmazott stratégia nem született az érintett magyarság védelmére, illetve az általuk nyújtott előnyök kihasználására.
Pedig Ladányi Lajos szerint erre elemi szüksége van a magyarságnak, hiszen „ha szórványt mentünk, a tömböt mentjük". Mivel a szórvány a nemzet határa, támogatás híján előbb-utóbb a tömbből válik majd szórvány, és így a Kárpát-medencében meglévő kulturális határaok egybe fognak esni a földrajzi-történelmi határokkal – hangsúlyozta Bodó. Ez pedig a magyarság számára egyáltalán nem kívánatos.
Mindennapos küzdelmek – borús jövőkép
A szlovákiai helyzet siralmas állapotára hívta fel a felvidékről érkezett Ladányi, mikor személyes tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Elmondása szerint a szlovák parlamenti vita a nyelvtörvényről kabaré, hiszen nem az a lényeg, hogy 15 vagy 20 százalékos küszöb legyen, hanem hogy a kisebbségi nyelvek használatát garantálják – erről pedig a törvény nem beszél.
Így nem csoda, hogy még a felvidéki tömbben élő magyarság egymás között is szlovákul beszél akár egy szlovák anyanyelvű jelenlétében, vagy éppen a magyar többségű falu önkormányzati képviselői gyűlésén. Továbbá mi lesz a magyar kisiskolások mintegy 40 százalékával, akiket szüleik a 90 százalékos magyar többségű Dunaszerdahelyen szlovák iskolába írattak?
A kétnyelvűség pozitívumai
Az Udvarhelyi Zsófia és Schöpflin György által is bemutatott kétnyelvűség, több kultúrával bírás pozitívumait támasztotta alá Ilyés is. Szerinte az egyensúlyban lévő kétnyelvűség lenne a kívánatos a határon túliak esetében, amely kompetenciát nagyon jól lehetne kamatoztatni. Pozitív példák léteznek, gondlunk a kétnyelvű Brüsszelre, Helsinkire, a háromnyelvű Svájcra, és így tovább.
Nyelv és identitás
„Nyelvében él a nemzet" – Széchenyi szállóigéje még ma is igaz: a nyelv az identitás egyik alapfeltétele, ez azonban nem pótolhatja a származástudatot és egyéb kulturális kapcsolódási pontokat. Schöpflin szerint nem lehetetlen, hogy az egyén egyszerre két – magas – kultúrához tartozónak vallja magát, ez azonban rengeteg erőfeszítést igényel, mi pedig általában az egyszerűbb megoldásokat választjuk.
Pedig nagyon hasznos és értékes dolog az anyakultúra mellett más kultúra pozitívumait is magunkban hordozni – számolt be saját élményeiről Udvarhelyi Zsófia, aki Magyarország, Csehország, Németország után jelenleg Belgiumban él. Akkor is, ha hazatérve gyakran megütköznek rajta és nehezen fogadják el „másságát". Ezt Schöpflin is megerősítette: a magyarok igen nehezen fogadják be az idegeneket, egy erősen homogenizált nemzet lévén. Hozzászólásával Makkai Béla történész, kisebbségkutató ezt annyival egészítette ki, hogy népünk történelmileg befogadó volt, viszont súlyosan megégette magát. Így nem csoda, hogy előítéletesek és barátságtalanok vagyunk az idegenekkel, elsősorban szomszédainkkal.
Sürgős szükség
Mindent egybevetve, az előadók egyetértettek abban, hogy szórvány- és diaszpóra stratégiára szükség van. Ennek kidolgozásához azonban mind a helyi magyar, valamint az államnemzet elitjére szükség van. Mivel Bodó szerint az elmúlt fél évszázadban követett német „nemzetpolitika", azaz a német kisebbségek kivásárlása nem követendő, arra kell választ találni, hogy a szülőföldön maradást – minden diszkriminációt nélkülözve – lehetővé tudjuk tenni és ösztönözzük.
Mindeközben nagyon fontos a relativisztikus látásmód, illetve az, hogy megértsük a másik álláspontját is. Továbbá arra is figyelmet kell fordítani, hogy a határon túli városokban nem létezik magyar városi modell: a beköltözők így sokkal könnyebben elvesztik magyarságukat. A problémát súlyosbítja az a másodrendűség-tudat, amivel a határon túliaknak minden egyes nap szembe kell nézni.
A hatékony és felelősségteljes nemzetpolitika kialakítása előtt tehát még egy nagy kihívás áll: a szórvány- és diaszpóra stratégiát nem söpörhetjük az asztal alá, máskülönben elveszítjük a visszamaradt helyőrségeket, akik a magyarság legfőbb védelmezői. Közös jövőképre is szükség van, ami minden magyar közösség számára elfogadható és biztosítja a megmaradást.
Megválasztották a dalai láma politikai utódját
Kitekintő, 2011. április 28. – Nyitrai Emese Judit
A Harvardi Egyetem akadémikusát választották meg a tibeti emigráns kormány új miniszterelnökének, aki ezzel a dalai láma politikai szerepét veszi át. Lobsang Sangay a világ különböző pontjain élő tibetiek szavazatainak 55%-t szerezte meg. A dalai láma, aki márciusban mondott le politikai tisztségéről, továbbra is betölti a spirituális vezető szerepét.
A választásokat már márciusban megtartották, azonban az eredményt csupán április 27-én jelentették be az indiai Dharamsalában, az emigráns kormány székhelyén. Közel 84 ezer száműzött tibeti volt jogosult a szavazásra, akik közül 49 ezren adták le voksukat. Tenzin Tethong, a dalami láma korábbi amerikai képviselője a szavazatok 37,4%-át szerezte meg, míg Tashi Wangdi, az emigráns kormány bürokratája csupán 6,4%-ot tudhatott magáénak.
A 42 éves győztes Indiában született jogi szakértő, soha nem élt Tibetben, mivel édesapja még 1959-ben elhagyta az országot, ugyanabban az évben, mint amikor a dalai láma emigrációba kényszerült. Az újonnan kinevezett miniszterelnök elmondta, hogy tisztsége betöltésére Dharamsalába költözik.
Egy hivatalnok a Reuters hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy a dalai láma „nagyon boldog" volt, hogy ilyen sokan részt vettek a szavazáson. A 76 éves szerzetes márciusban mondott le politikai posztjáról, mondván, hogy ez a lépés szolgálja legjobban a tibeti emberek érdekeit. Elemzők szerint ezzel a dalai láma döntésével azt szeretné biztosítani, hogy amennyiben Kína megpróbálná „saját emberét" a vallási vezető helyére juttatni, a tibetieknek akkor is legyen egy általuk választott vezetőjük.
Bizonytalan schengeni csatlakozás
Krónika, 2011. április 29. – Balogh Levente
Romániának továbbra is van esélye az idei schengeni övezeti csatlakozásra – jelentette ki Traian Băsescu államfő, aki szerint a schengeni övezet reformjára csak a román és a bolgár csatlakozást követően kellene sort keríteni.
A köztársasági elnök a közszolgálati televízió szerda esti adásában arról beszélt, derűlátó a 2011-es csatlakozást illetően, leszögezve: az idei felvétel a belső határellenőrzés megszűnése nyomán létrejövő uniós térséghez „nem elvétett cél, bármennyire is örülnek egyesek a kudarcnak, amely nyomán saját politikai játszmáikat játszhatnák".
Băsescu emlékeztetett: igaz ugyan, hogy a csatlakozás céldátuma az idei év márciusa lett volna, ugyanakkor felhívta a figyelmet, a késlekedés egyik oka, hogy a Romániával egyszerre csatlakozásra váró Bulgária uniós átvilágítása csak a közelmúltban fejeződött be, miután a korábbi ellenőrzés során az uniós illetékesek hiányosságokat fedeztek fel az ország felkészültségében, felróva a külső szárazföldi határok őrizetével kapcsolatos problémákat. (A Romániáról szóló jelentés minden tekintetben pozitív volt.) „Tudomásom szerint ez a jelentés már pozitív.
Az Európai Parlament (EP) vélhetően június 6-án szavaz a jelentésekről, mivel addig a csatlakozásra való felkészültséget vizsgáló Sch-Eval bizottságnak is véleményt kell mondania róluk. Így ha júniusban az EP jóváhagyja a két ország schengeni csatlakozását, júliusban vagy szeptemberben születhet döntés a konkrét csatlakozási időpontról" – fejtette ki az államfő. E dátumok említését azzal indokolta, hogy az Unió belügyi és igazságügyi bizottsága június 9-én is ülésezik, de az Európai Bizottság csak júliusban adja ki az igazságügyi reform helyzetéről szóló jelentését, így várhatóan inkább a testület szeptemberi ülésére marad a döntés. Mint ismeretes, a német és a francia belügyminiszter még az év elején közös levélben kérte az Európai Bizottságtól a román és a bolgár csatlakozás halasztását, mivel álláspontjuk szerint a technikai felkészültséget elismerő jelentések ellenére a két országban továbbra is jelentős a korrupció mértéke, késlekedik az igazságügy reformja, ráadásul a külső határok őrizete is kívánnivalót hagy maga után.
Ez ügyben amúgy Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök meglehetősen kemény hangnemben vágott vissza szerdán: úgy vélte, a nyugat-európai tagállamok képmutatóak, hiszen olyan szempontok miatt késleltetik országa schengeni csatlakozását, amelyek irrelevánsak a csatlakozás technikai szempontjából, miközben ők például az uniós alapelveket megsértve jelentős költségvetési deficitet halmoztak föl – így ebből a szempontból például sokkal rosszabbul állnak, mint Bulgária. Mindezek ellenére csütörtökön kiderült: négy dán EP-képviselő levélben kérte a dán kormányfőtől Románia és a Bulgária szerintük idén októberre tervezett felvételének elhalasztását a két országban tapasztalható korrupció és magas bűnözési ráta miatt, a két ország állampolgárai ugyanis számos bűncselekményt követnek el Nyugat-Európában.
Szabálymódosítást csak a csatlakozás után!
Traian Băsescu egyúttal kifejtette, egyetért azzal a francia és olasz felvetéssel, hogy módosítani kell a schengeni övezetre vonatkozó szabályozást, de csakis Románia és Bulgária csatlakozása után. „A schengeni szabályokat meg kell erősíteni, nem csupán a kábítószer-kereskedelem megfékezése érdekében, hanem azért is, hogy visszaszorítsák azon személyek ellenőrizetlen beáramlását, akik nem jogosultak a schengeni övezetbe való belépésre – azaz az illegális bevándorlást" – hangoztatta az elnök. Megjegyezte ugyanakkor: Románia álláspontja az, hogy ha az igazságügyi rendszer reformját és a korrupciós helyzetet elemző uniós jelentés mind Bulgária, mind Románia esetében pozitív, akkor csakis e két ország csatlakozása után lehessen módosítani a szabályozást.
Mint arról beszámoltunk, Nicolas Sarkozy francia elnök és Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök kedden közös levélben fordult Brüsszelhez, amelyben a schengeni szerződés módosítását szorgalmazza. A levélben a két politikus azt kérte az Európai Bizottságtól és az Európai Tanácstól, hogy vizsgálja meg a „belső határellenőrzés átmeneti visszaállításának" lehetőségét a schengeni övezet tagállamai között. Javaslatuk szerint „a külső határok fenntartásában beállt, kivételesen nehéz, előre meghatározott helyzetekben" lenne szükség a belső határellenőrzések újrakezdésére. „Szeretnénk, hogy a schengeni övezet továbbra is létezzen, de ehhez meg kell reformálni" – jelentette ki Sarkozy a tárgyalás után. Franciaország az elmúlt hetekben keményen kritizálta Olaszországot, amiért átmeneti tartózkodási engedélyt adott az év eleje óta érkezett körülbelül 20 ezer tunéziai bevándorlónak, akiknek a többsége Franciaországba igyekszik eljutni.
Németország is szigorítana
Párizs és Róma egyébként erős szövetségesre talált: csütörtöki sajtóértesülések szerint Franciaország és Olaszország álláspontjához közelítve Németország is a schengeni rendszer reformját javasolja. A német kormány azon a nézeten van, hogy az észak-afrikai menekülthullám nyomán a schengeni megállapodás módosítására van szükség. Schengen lényegét, az övezeten belüli, korlátozás nélküli utazási szabadságot azonban alapjaiban meg kell őrizni – nyilatkozta a Die Weltnek Angela Merkel kancellár szóvivője. Steffen Seibert úgy ítélte meg, hogy bizonyos módosítások ezen nem változtatnának. Az Európai Bizottság egyik szóvivője, Olivier Bailly arról beszélt: a testület átértékeli a határellenőrzés ideiglenes visszaállítását lehetővé tevő kivételeles körülmények meghatározását.
Szórványhelyzet: zsugorodó nemzethatárok
MTI, 2011. április 29.
Demográfiailag és gazdaságilag mára a szórvány meggyengült, intézményei fogyatkozóban vannak – mutatott rá a Szórványtanács elnöke a Kettős kisebbségben – előretolt vagy visszamaradt „helyőrségek"? címmel szerdán Budapesten rendezett fórumon.
Bodó Barna politológus szerint ugyanakkor az identitás, a magyarnak megmaradás intézményfüggő. A kolozsvári Sapientia-egyetem tanára kiemelte: vissza kell hozni a nyelv státusát, ne érezzék a kisebbségben élők, hogy nyelvük másodrendű. Ha nem tudatosan viszonyulnak a nyelvhez, nem lehet megőrizni – hangsúlyozta. Kitért arra, hogy ha nemzetpolitikában akarnak gondolkodni, akkor először azt a kérdést kell megfogalmazni, hogy kit tartanak magyarnak, illetve mi az identitástudat és a magyarságtudat – mondta. Értelmezése szerint a szórvány a nemzet határa, és ha nem tekintik annak, és nem támogatják megmaradásában, akkor a nemzet folyamatosan zsugorodik. Mindenkit, aki magát magyarnak vallja, tekintsünk magyarnak – szólított fel.
Schöpflin György politológus arról beszélt, hogy akkor ismerjük meg saját magunkat, ha szembenézünk saját sokszínűségünkkel. Úgy véli, sokszor intoleránsak vagyunk a nem budapestiekkel, a határon túliakkal és a külhoniakkal. Ha meg akarjuk érteni, mi a szórvány, ne csak magunkat nézzük, hanem más szórványokat is – fogalmazott. Felidézve a 2004. december 5-i népszavazást, azt mondta, hogy a társadalom jelentős része nem nagyon akarja befogadni a határon túliakat. Udvarhelyi Zsófia, a CDU-CSU parlamenti frakciójának brüsszeli munkatársa arról a lehetőségről beszélt, amely által egy másik kultúra szépségét fel lehet ismerni amellett, hogy valaki megőrzi magyarságát. A magyarok azért, mert kisebb nemzet, mint a német vagy az angol, félnek a másságtól – vélekedett.
|
