Tartalomjegyzék

RMDSZ

Markó: a magyar–magyar kapcsolatok nem függhetnek a napi politikától

Szabadság, 2011. november 16.

A konfliktusos kilencvenes évekhez viszonyítva jó a magyar–román államközi viszony, amely ugyanakkor sokkal szorosabb és gazdagabb lehetne – állapította meg Markó Béla kormányfő-helyettes, az RMDSZ volt elnöke a Népszava hétfői számában megjelent interjúban. A politikus arról is beszélt, hogy a külhoni magyar szervezetek és a magyar kormány viszonya nem függhet a napi politikától.

Az RMDSZ volt vezetője hasznosnak ítélte a korábban szervezett magyar–román közös kormányüléseket, amelyek sora 2009 őszén a román kormányválság miatt szakadt meg. A politikus szerint ezek a találkozók olyan keretet hoztak létre, amelyet tartalommal lehetett megtölteni.

– Pillanatnyilag nincsenek nagy vitás ügyek, konfliktusok, de lehetne jóval szorosabb, jóval gazdagabb a román–magyar államközi viszony. Románia és Magyarország között stratégiai partnerségnek kellene lennie, a két országnak a térség egészét meghatározó módon kellene együttműködnie. Ez viszont még nem valósult meg – fejtette ki Markó Béla.

A kormányfő-helyettes leszögezte abbéli meggyőződését, a magyar kormány és az erdélyi politika viszonya nem függhet attól, hogy éppen ki az RMDSZ elnöke, vagy Magyarországon melyik párt van kormányon.

Emlékeztetett: az elmúlt húsz évben mindvégig azt vallotta, hogy az erdélyi magyar közösségnek támaszkodnia kell a magyarországi támogatásra, de önállóan kell politizálnia Bukarestben és máshol is, ugyanis a helyi politikai vezetők ismerik a legjobban a közösség helyzetét. – Ezzel szemben sokszor megtapasztaltam, hogy egyik vagy másik párt, vagy politikus megpróbálta csatlósként kezelni, alárendeltségi viszonyba helyezni az RMDSZ-t – fogalmazott Markó, aki „nagy mulasztásnak” tartja, hogy nem igazán szoros a szövetség és a magyar kormány közötti együttműködés.
Markó Béla rossz kezdeményezésnek tartja az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) létrehozatalát, elítélve, hogy – mint mondta – ezt Magyarországról támogatják. – Ez a párt egyelőre nem mutatott fel semmiféle programot, nem tudni, milyen alternatívában gondolkodik ahhoz képest, amit az RMDSZ Bukarestben végez – állapította meg az interjúban.

A politikus veszélyben látja az erdélyi magyarság parlamenti képviseletét. Úgy vélekedett: az EMNP-nek nem is célja, hogy maga is a román parlamentben képviselhesse a magyarság érdekeit. – Attól tartok, hogy
nekik az is eredmény lenne, ha meg lehetne akadályozni az RMDSZ bejutását a jövő évi parlamenti választásokon – jelentette ki Markó Béla a Népszavának nyilatkozva.

Máté nekiment az ANI-nak

Új Magyar Szó, 2011. november 16.

November 22-én tárgyalja a Kolozs Megyei Ítélőtábla azt alkotmányossági kifogást, amelyet Máté András Levente nyújtott be az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működését szabályozó törvény ellen.

November 22-én tárgyalja a Kolozs Megyei Ítélőtábla azt alkotmányossági kifogást, amelyet Máté András Levente nyújtott be az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működését szabályozó törvény ellen. Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szerint a jogszabály elfogadása alkotmányellenesen történt, ugyanakkor a jelenleg érvényben levő jogszabályt tavaly ugyanazokkal az előírásokkal együtt fogadták el, amelyek a 2007-es törvényben is szerepeltek, és amelyeket az Alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek minősített.

Máté azt követően fordult a bírósághoz, hogy az ANI vizsgálatot kért annak kapcsán, hogy feleségét alkalmazta képviselői irodájába. A Kolozs megyei honatya szerint az ANI-törvény teljes egészében alkotmányellenes, az ügynökség működését szabályozó jogszabály pedig törvényellenesen született. Mint ismeretes, az ANI szeptember 21-én közölte, hogy Máté András az érdekkonfliktusokat szabályozó törvények előírásainak mellőzésével alkalmazta feleségét. 

A képviselő már korábban jelezte: szerinte az ANI tévesen értelmezte a törvényt, a döntést pedig megfellebbezte az ítélőtáblánál. Az elmúlt időszakban az ANI több RMDSZ-es honatya esetében indított vizsgálatot esetleges összeférhetetlenségének megállapítására. Az érintett képviselők szerint az ANI hibázik, amikor a rokonok foglalkoztatását törvényellenesnek nevezi, mivel ezt semmiféle törvényes előírás nem tiltja.

RMDSZ: több lehet a kevesebb szenátor

Új Magyar Szó, 2011. november 16.

Ideális esetben az RMDSZ-nek egyetlen fővel (kilencről nyolcra) csökkenne a frakciója az új összetételű, 88 tagú szenátusban – nyilatkozta tegnap lapunknak Márton Árpád képviselő a választási törvény módosításának várható következményeiről.

A politikus – aki a szövetség módosító javaslatait fogalmazta meg – számításai szerint Kovászna és Hargita megyéből két-két, Maros, Bihar, Szatmár és Szilágy megyéből egy RMDSZ-es jelölt kerülhet be a felsőházba az új törvénynek a koalícióban kialkudott formája szerint.

Mint ismert, hétfőn többek között arról született egyezség a koalícióban, hogy a szenátorok számát 137-ről 88-ra csökkentik; az összes megyéből, a lakosság számától függetlenül, két jelölt, a fővárosi kerületekből pedig egy-egy jelölt kerülne be a felsőházba. A javaslat az RMDSZ-től származott. Márton Árpád számításait arra alapozta, hogy az új törvény egyfordulós egyéni kerületes szavazást írna elő mindkét ház esetében.

„Ideális esetnek” azt tekintette, hogy az RMDSZ jelöltje kapja meg valamennyi választókerületben a magyar szavazatokat, azaz a többi magyar politikai szervezetnek (Magyar Polgári Párt, Erdélyi Magyar Néppárt) nem lesznek ellenjelöltjei.

„Emellett sok múlik azon is, hogy hol húzzák majd meg a választókerületeik határait, illetve azon is, hogy a román pártok állítanak-e közös jelöltet a magyar jelölt ellenében” – tette hozzá a politikus. Márton szerint elméletileg az sem kizárt, hogy mindkét Maros megyei választókeretben az RMDSZ-es jelölt nyerjen.

A politikus nem kívánt jóslatokba bocsátkozni a képviselőház várható összetételéről. Mint mondta, az alsóház esetében „jóval bonyolultabb” a helyzet, s a számításokhoz meg kellene várni a népszámlálás eredményeit. Közölte: az RMDSZ azt szeretné, ha a választási kerületek határait szintén törvény rögzítené, nem kormányhatározat, ahogyan a korábbi választások előtt történt.

Márton kérdésünkre elismerte: előfordulhat, hogy az ellenzék megtámadja az Alkotmánybíróságon a szenátus átalakítására vonatkozó előírásokat, pontosabban azt, hogy valamennyi megye a népesség számától függetlenül két jelöltet juttatna a felsőházba. Az alkotmány 62. cikkelyének harmadik bekezdése ugyanis kimondja: a képviselők és szenátorok számát törvény szabályozza, a lakosság számával arányosan.

„Az arányosság elve sokféleképpen értelmezhető. Meglátjuk, hogy melyek lesznek az ellenérvek, és mit szól majd hozzá a taláros testület. Javaslatunkat a partnereink elfogadták” – mondta a képviselő.

A politikus szerint az idő sürgetése miatt elképzelhető, hogy a választási törvény módosításáról és a helyhatósági, illetve parlamenti választások összevonásáról parlament előtti felelősségvállalással fogadtatja el a kormány. „Ám erről még nem született döntés a koalícióban” – szögezte le Márton Árpád.

ROMÁNIA

ANL-s lakásba költözhetett a kommunista rezsimet kiszolgáló Hajdu Győző

Krónika, 2011. november 16. – Szucher Ervin

Ismét állami ingyenlakáshoz jutott a Marosvásárhelyre visszaköltözött Hajdu Győző Victor. A kommunista diktatúra egyik leghűségesebb kiszolgálója és felesége, miután hosszas pereskedés után kénytelenek voltak elhagyni a belvárosi, szintén ingyen kapott emeletes házat, az önkormányzat jóvoltából a Belvedere lakónegyedben, az Országos Lakásügynökség (ANL) által épített tömbházak egyikében jutottak egy kétszobás lakáshoz.

Rajtuk kívül szinte csak 35 évesnél fiatalabbak vehették át tegnap boldogan első lakásuk kulcsát, akik már évek óta erre a pillanatra vártak.

A 82 éves nomenklaturista és nyugalmazott színésznő felesége, Ádám Erzsébet vegyes érzelmekkel lépték át új lakásuk küszöbét. Hajdu köszönetét fejezte ki Dorin Florea városvezetőnek, amiért végre valamilyen módon megoldotta lakásügyét, lapunknak viszont arról panaszkodott, hogy kettőjük számára elég szűkösnek bizonyul a mindössze két szoba, ahova nem zsúfolhatják be az összes bútordarabjukat és másfél ezer kötetes könyvállományukat.

„Hogy férjünk ide, öt szobából kettőbe?” – fakadt ki az öröm és üröm határán álló idős házaspár. Nyolc évvel ezelőtt, amikor a Krónika felvetette Ádám Erzsébetnek, hogy mi történne abban az esetben, ha a visszaszolgáltatásra váró emeletes ház helyett esetleg tömbházat kapnának, a színésznő teljesen kifakadt. „Hogy mi tömbházba költözzünk, és mindenki rajtunk röhögjön? Soha! Inkább elmegyünk az országból. Meggyőződésem, hogy ez is a cél, hogy minket elűzzenek” – nyilatkozta lapunknak Ádám Erzsébet 2003-ban. Ugyanakkor mondta el, hogy ő és férje többet tett a magyar és román kultúráért, mint bármelyik más kollégájuk. „Én kitüntetett színész voltam, aki Amerikában is fellépett. Nem tehetik ezt velünk... Ha minket megpróbálnak kirakni a házból, leromboljuk azt” – fenyegetőzött nyolc évvel ezelőtt Ádám Erzsébet.

Fodor Imre keresztbe tett

A pártaktivista és felesége azok után szorul ANL-s tömbházlakásra, miután kénytelenek elhagyni a jogos tulajdonosának visszaszolgáltatott, Vársétány 33. szám alatti emeletes házat. Hajduék 1978-ban költöztek a város legszebb részének számító, akkori Május 1. sétányra. A ház egykori tulajdonosa, Gyöngyösi Ferenc és felesége, Hajdu hathatós segítségével, rekordidő alatt megkapta az amúgy nagyon nehezen beszerezhető magyarországi végleges kitelepedési engedélyt.

Az Igaz Szó egykori főszerkesztőjének, Hajdu Győzőnek érdekében állt az ismeretlen családon segíteni, hisz a lakás megüresedése révén feleségével és annak családjával beköltözhetett az államosított emeletes ingatlanba. A rendszer ‘89-es bukása után az egykori pártnomenklaturista számos alkalommal kérvényezte az államosított lakás megvásárlását, ám a város akkori polgármestere, Fodor Imre nemet mondott az eladásra. A ’90 utáni törvények értelmében a bérlő potom áron juthatott az általa lakott ingatlanhoz. A városvezető a román nacionalista sajtóban megjelentetett gyalázkodások és a sorozatos feljelentések után sem változtatott álláspontján. Fodort az sem keserítette el, hogy évekkel ezelőtt, éppen a Krónikának nyilatkozva, Ádám Erzsébet gazembernek nevezte őt. Időközben a jogos tulajdonos pert indított ingatlanja visszaszerzése érdekében. Miután visszakapta belvárosi házát, Gyöngyösi továbbadta a Fancsali családnak.

Az új tulajdonos nyomban felszólította Hajduékat, hogy hagyják el a házat, de ők a mai napig nem engedelmeskedtek. „Nekünk járt volna az a ház, amit annak idején megvehettünk volna, a megyei tanács bele is egyezett, csak Fodor Imre tett keresztbe. Addig húzta-nyúzta az időt, amíg visszakerült Gyöngyösi tulajdonába. Akkor megmondtam, amíg az állam nem biztosít nekünk megfelelő lakást, nem hagyjuk el a házat. Fancsali nem kötött velünk szerződést, így mi sem fizettük a házbért. Nem is adunk semmit, hisz neki kellene fizetnie azért, amiért rendbe tettük, fejlesztettük” – állítja Hajdu Győző. „Nyolc csempekályhát építettünk!” – egészíti ki a felesége, majd hozzáteszi: a szülei kövesdombi telkére tíz tömbházat emeltek, ezért nekik is járna valami.

Fenyegetőzések halmaza

A ’89-es események hatására Bukarestbe menekült Hajdu Győző nem csak Fodor Imrét becsmérelte. A kilencvenes évek elején úgymond a román–magyar megbékélést szolgáló lapot indított Împreună – Együtt címen, amelyben a két magyarellenességéről ismert udvari költő, Adrian Păunescu és Corneliu Vadim Tudor támogatását élvezve – s hasonlóképpen az által kiadott szennylapokban is –, folyamatosan rágalmazta a magyarság vezetőit.

A Marosvásárhelyen megjelenő, szintén magyarellenességéről ismert Cuvântul liber című napilapban pedig számos cikket közölt ’89 utáni „meghurcoltatásáról”. Ovidiu Natea, Maros megye egykori prefektusának elsírta, hogy őt és feleségét – lévén, hogy nem vásárolhatja meg a vársétányi házat – diszkriminálják, és állampolgári jogaitól fosztják meg. „Többször fordultam Dorin Floreához is, aki látván, hogy mit művel velem az RMDSZ, prefektusként is, majd polgármesterként is megértett” – mondja. Erről maga a polgármester is ejtett néhány szót a kulcs átadása pillanatában.

„Valóban szerencsétlen helyzetbe került Hajdu úr, aki valamivel kiváltotta az RMDSZ haragját. Tény, hogy nem jártak el igazságosan vele” – fogalmazott Florea. Kérdésünkre, hogy mekkora anyagi megterhelés vár a Hajdu házaspárra, az elöljáró elmondta, hogy az új ANL-s lakásokban mindössze jelképes, 20-30 lejes házbért fognak fizetni.

A Mikó ügye határokon innen és túl

Háromszék, 2011. november 16. –  Demeter J. Ildikó

Újabb tárgyalást folytattak le a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületének visszaszolgáltatása ügyében tegnap a buzău-i bíróságon; mindössze pár percig tartott az egész, érdemi előrelépés nem történt. A felek különböző iratokat nyújtottak be, a következő tárgyalást december 13-ra tűzték ki.

Hétfőn Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén is terítékre került a per, Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő hívta fel a figyelmet a visszásságaira. Em­lékeztetett: a per vádlottjai az egykori restitúciós bizottság tagjai, Markó Attila államtitkár, Marosán Tamás volt egyházi és Silviu Clim igaz­ságügyi minisztériumi jogtanácsos, „akik néhány évvel ezelőtt a hatályos törvények értelmében, hivatali kötelességüknek eleget téve a visszaszolgáltatásról döntöttek". Arra kérte az Európai Parlamentet, hogy kísérje figyelemmel az ügyet, amelynek egyetlen méltányos lezárása szerinte a képtelen vád ejtése lehet.

Korábban már Tőkés László EP-alelnök is kiállt a vádlottak mellett: a jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős biztos, Viviane Reding figyelmébe ajánlotta az egyházi ingatlanok visszaállamosítására tett kísérletet. Az ügy 2011 nyarán az amerikai törvényhozásig gyűrűzött: a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Ala­pítvány (HHRF) megkeresésére Jean Schmidt, Ohio állambeli republikánus képviselő arra kérte az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségét, hogy tartsa szemmel a pert.

Ebben most már az akkori kormány két minisztériuma és az erdélyi református egyházkerület is félként szerepel. A bírósági eljárás 2010 végén kezdődött, mivel a korrupcióellenes ügyészség hosszas vizsgálódás után megalapozottnak vélte két sepsiszentgyörgyi magánszemély (egykori mikós lakásokat megvásárló bérlők) feljelentését, és nagy értékű visszaélés címén vádat emelt a visszaszolgáltatási bizottság tagjai ellen, mert szerintük érvénytelen dokumentumok alapján adták vissza az iskolát a református egyháznak.

Traian Băsescu államfőnek nem tetszik a koalíció választásitörvény-javaslata

Krónika, 2011. november 16. – Balogh Levente

Nem ért egyet Traian Băsescu a választási reform azon módjával, amelyben hétfőn egyeztek meg a koalíciós pártok.

Az államfő hétfőn este a román közszolgálati televízióban leszögezte: nem ért egyet azzal, hogy a jelenlegi 471-ről csupán 388-ra csökkentsék a képviselők számát, és elfogadhatóbbnak tartja az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) javaslatát, amelynek értelmében a honatyák száma háromszázra csökkenne.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a hétfő délelőtti koalíciós ülést követően jelentette be, hogy megállapodásra jutottak a Demokrata-Liberális Párttal (PDL) arról, hogy összevonják a jövő évi önkormányzati és parlamenti választásokat, és egy időpontban, novemberben rendezik meg őket.

Arról is megegyeztek, hogy csökken a parlament létszáma, ugyanakkor a Băsescu által szorgalmazott módosítással ellentétben a felsőház nem szűnik meg. Így a tervek szerint az alsóház létszáma 334-ről 300-ra csökkenne, a szenátusé pedig 173-ról 88-ra oly módon, hogy mindegyik megye két-két, illetve mindegyik bukaresti kerület egy-egy szenátort delegálna.

Arról is megegyezés született, hogy a szintén Băsescu által szorgalmazott tiszta egyéni választókerületes rendszer helyett az arányosságot megőrző szisztéma szerint választják meg az alsóház tagjait: mintegy 65 százalékuk valóban egyéni választókerületből jut majd az alsóházba, de közel 35 százalékuk országos listáról. Az elnök közölte, nem tartja becsületesnek a koalíciós javaslatot. „A becsületes PDL-s politikusoknak azt javaslom, hogy támogassák az USL javaslatát, amely 300 fős parlamentet irányoz elő. Ez korrektebbnek tűnik, mivel megfelel bizonyos igénynek. A politikusok nem mondhatják azt, hogy az egész népre érvényesek a megszorítások, ránk azonban nem” – hangoztatta az államfő. 

Az elnöki pártként számon tartott PDL első alelnöke, Sorin Frunzăverde tegnap elismerte, hogy ellentét feszül a párt és az államfő álláspontja között. „Ez az elnök álláspontja. A koalícióban ugyanakkor más verzióról tárgyaltunk” – hangsúlyozta. Mindezek kapcsán Emil Boc kormányfő szintén tegnap arról beszélt, a koalícióban amellett fog kardoskodni, hogy a parlament átalakulása lehetőleg minél közelebb álljon ahhoz, amit a néhány évvel ezelőtti népszavazáson a polgárok megszavaztak.

Mint kifejtette, a parlament létszámának minél nagyobb arányú csökkenéséhez a koalíciós partnerek mellett az ellenzék támogatása is szükséges, bizonyos módosítások ugyanis kétharmados támogatást igényelnek. Boc emlékeztetett, hogy a PDL is egykamarás és háromszáz fős parlamentet szeretne, ahogy az az említett népszavazáson is szerepelt. Az RMDSZ ugyanakkor ellenzi a felsőház megszüntetését, amelyhez amúgy sem lenne elég a kormánytöbbség, a kétkamarás parlamentet ugyanis az alkotmány rögzíti, az alaptörvény módosításához pedig kétharmados többség szükséges.

Mindennek kapcsán tegnap Victor Ponta, a Szociálliberális Unió társelnöke, a Szociáldemokrta Párt (PSD) elnöke úgy vélekedett, Băsescu hazudik, és valójában olcsó cirkuszt játszik az egykamarás parlament és az egyéni választókerületes választási rendszer témájában, míg a PDL egész más rendszert fogad el.

Jöhet a kormányátalakítás

Amennyiben a miniszterelnök kormányátalakítási javaslattal áll elő, hajlandó vagyok gyorsan elfogadni – jelentette ki Traian Băsescu államfő. Az elnök a közszolgálati csatornának nyilatkozva kifejtette ugyanakkor, hogy Boc leváltását már nem fogadná el ilyen könnyen, mivel „nincs szükség most a politikai instabilitásra”. Băsescu „beszólt” az osztrák többségi tulajdonban lévő OMV Petrom kőolajipari cégnek is, mondván: a Petrom nem a piaci folyamatok miatt, hanem monopóliumával visszaélve emelte az üzemanyagárakat.

ERDÉLY

Aranyveszély Romániában


Háromszék, 2011. november 16. –  Csinta Samu

Egy Kolozsváron tartott nemzetközi tudományos konferencia résztvevői felszólították a román államot, hogy állítsa le a verespataki arany kibányászására irányuló jelenlegi munkálatokat, és készítsen olyan tervet, amely az örökségvédelmi, környezetvédelmi szempontoknak és a fenntartható fejlődés követelményeinek is megfelel.

Le kell állítani a verespataki arany kibányászását célzó jelenlegi tervet, és olyannal kell helyettesíteni, amely megőrzi a Verespatakon felhalmozódott szellemi és anyagi örökséget, és a fenntartható gazdasági fejlődés szellemében ötvözi a bányászattal a turizmust, a mezőgazdaságot és az erdőgazdálkodást – többek között ez áll a múlt hét végén Kolozsváron tartott nemzetközi tudományos konferencia zárónyilatkozatában. A Verespatak a világtörténelemben című konferenciát a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudomány­egyetem, a Román Akadémia és az UNESCO műemlékvédelmi világszervezete, az ICOMOS romániai fiók­egysége szervezte.

A Roşia Montană Gold Corporation kanadai–román vállalat által benyújtott bányaterv sem kulturális, sem gazdasági, sem pedig környezetvédelmi szempontból nem megfelelő, és ellentmond az Európai Unió által megfogalmazott területfejlesztési elvek többségének is – hangzott a résztvevők egyöntetű állásfoglalása. A zárónyilatkozat szerint a Verespatakon fellelhető arany-, ezüst-, réz- és volfrámtartalékokat a román állam kedvezőtlen feltételekkel bocsátotta a külföldi befektető rendelkezésére. Ezek mennyisége feltételezhetően jóval nagyobb, mint az a befektető becsléseiben szerepel. A dokumentum szerint a Verespatakon kibányászható színesfémek a román állam stratégiai tartalékai, ezért ezeket a nemzetközi válság körülményei miatt is az állam érdekeinek megfelelően kell értékesíteni.

A jelenlegi bányaterv környezeti koc­kázatai sokrétűek és hosszú távúak, a következ­mények pedig kizárólag a román államot terhelik. A tervezett ülepítő késleltetett ökológiai bomba, ezért szükséges a bányaterv újraértékelése olyan módon, hogy az immár a szociális és a kockázatok elleni biztosítási költségeket is tartalmazza. A konferencia résztvevői kinyilvánították: szükségesnek tartják az arra irányuló további erőfeszítéseket, hogy a római kori arany­bányákat őrző település kerüljön fel az UNESCO világörökségi listájára.

Sokkal közelebbi veszélyt jelent azonban a European Goldfields vállalat tulajdonában lévő Deva Gold cég színesfémbányája, amelynek megnyitását az Erdélyi-szigethegység déli peremén lévő Felsőcsertésen tervezik. A faluban 2006-ban zárták be az aranybányákat, amelyek környékén a kanadai tulajdonú bányavállalat új arany- és ezüstlelőhelyet fedezett fel. Össze­sen mintegy hárommillió tonna ércet akarnak feldolgozni, amelyből tizenegy év alatt hozzávetőleg 55 tonna aranyat és 300 tonna ezüstöt nyernének ki. A tervezett ciántechnológiás beruházás már az idén megkaphatja a környezetvédelmi engedélyt.

Lassítani a magyarság fogyását: szórványtanácskozás Sepsiszentgyörgyön

Háromszék 2011. november 16. –   Mózes László

Háromszék ezer szállal kötődik a Hunyad, Fehér és Szeben megyei magyar szórványvidékhez, aki fogékony erre, további gyökérkereséssel is lehet erősíteni az össze­tartozást – vélekedett tegnap Sepsiszentgyörgyön tartott rendezvényen Demeter László megyei önkormányzati képviselő, az Összetartozunk szórványprogram felelőse.

A Magyar Szórvány Napja – november 15., Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésnapja – alkalmából a megyeházán tegnap tartott tanácskozáson háromszéki intézményvezetők, civil és kulturális szervezetek, valamint egyházak képviselői beszéltek a Székelyföld–szórvány partnerségről, eddigi eredményekről, jövőbeli lehetőségekről. Háromszék ebben a vonatkozásban három térséggel – Fehér, Hunyad és Szeben – kötött testvérmegyei szerződést, de jövőre bővíteni szeretnének, a Bákó megyei csángó közösségre is kiterjesztenék a programot.

Tamás Sándor megyeitanács-elnök úgy fogalmazott, közösségépítésről van szó, a program fontos célja, hogy identitásuk megőrzésében segítsék az asszimilációnak kitett erdélyi magyar lakosságot. Az eddigi tevékenység legjelentősebb eredménye, hogy Hunyad megyében lelassult a magyarok fogyása. Szervezett kapcsolatépítésre van szükség, intézmények, egyházak segítségére, de a megyeháza mellett a programban eddig is szerepet vállalt Sepsi­szentgyörgy önkormányzata, civil szervezetek, egyházak egyaránt – fűzte hozzá, megköszönve Demeter László és Nemes Előd korábbi programvezető munkáját.

Demeter László vázolta az eddigi kulturális, szociális rendezvényeket, olyan „torokszorító élményekről" beszélt, amelyek azt erősítik, érdemes ezzel a kérdéssel foglalkozni. Hunyad megyében van olyan település, ahol egyetlen magyar maradt, akinek az a feladata, hogy harangozzon az ottani református templomban – magyarázta, de azt is láthatta, milyen, amikor szórványvidékiek sírnak egy néptáncbemutatón. Hangsúlyt fektettek a gyermekprogramokra, mert leginkább az ifjúságot veszélyezteti az asszimiláció, jó érzés volt hallani, amint Hunyad megyei gyermekek arra buzdították egymást, beszéljenek magyarul, s látni, a fiatalok közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése barátságok mellett szerelmet is eredményezhet. A Magyar Szórvány Napja alkalmából tartott rendezvények célja az együttgondolkodás, a jövő tervezése civil szervezetek, kulturális intézmények, egyházak bevonásával – összegezett, hozzáfűzve, hogy „a szórványvidékiek épülése a mi épülésünkre is szolgál".

Így tegnap is többen fogalmazták meg 2012-re vonatkozó javaslataikat, kulturális programajánlatukat, ezeket decemberig összesítik, nemcsak időpontok rögzítéséért, hanem azért is, hogy forrásokat tudjanak elkülöníteni. Zelenák József sepsiszentgyörgyi evangélikus esperes szerint mindig személyes kapcsolatokon múlik, hogy miként tudunk cselekedni a szórványban élőkért, tartós viszony ottani és itteni családok között alakul ki, míg Kondor Ágota, a Székely Mikó Kollégium igazgatója úgy vélekedett, az iskolának sajátos küldetése, hogy figyeljen a szórványra.


Megszavazta a román szenátus oktatási bizottsága a Sapientia akkreditálását


MTI, 2011. november 15.

- A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) eleget tesz a romániai akkreditációs követelményeknek - állapította meg kedden a román szenátus oktatási bizottsága, ezért javasolta tizennégy szaknak és az intézmény egészének az akkreditációját.

Az erdely.ma hírportál beszámolója szerint az e kérdésben illetékes Minőségellenőrző Bizottság (ARACIS) 2007 és 2010 között vizsgálta, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem eleget tesz-e a romániai akkreditációs követelményeknek. Ennek nyomán javasolta az akkreditációt a szenátus Oktatási, Tudomány, Ifjúsági és Sport Bizottsága, amelynek asztalára ugyanezen a napon került az EMTE akkreditációját kérő kormányhatározat.
    Két további állomás van még hátra ahhoz, hogy az akkreditáció megvalósulhasson: hamarosan a szenátusi plénum dönt róla, a végső szó azonban a képviselőházat illeti.

 

A Házsongárd Alapítvány segítségét kérték a nagyváradi Rulikowski temető megóvásához

Krónika, 2011. november 16. – Nagy Orsolya

Védetté nyilváníttatná a nagyváradi Rulikowski temető kilencven évnél régebbi sírhelyeit az Erdélyi Magyar Néppárt partiumi szervezete – mondta el tegnap Csomortányi István regionális szervezési igazgató.

 A Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány munkatársa, Kordics Imre történész az RMDSZ kezdeményezésére már el is kezdte a régi sírhelyek számbavételét, és azt mondja, az egyetlen lehetőség arra, hogy megóvják őket az eltűnéstől az, hogy az alapítvány, a szövetség vagy esetleg a városi önkormányzat megvásárolja azokat. A műemlékké nyilvánításhoz ugyanis helyi tanácsi határozatra van szükség, amire nincs garancia, a magyar képviselők csak heten vannak a huszonhét fős testületben.

Csomortányi István azt mondja, a köztemető az utolsó olyan sírkertje a városnak, ahol még megmaradtak a magyar emlékek, az összes többit megszüntették, felszámolták az utóbbi évtizedekben. A váradőssi, a váradvelencei, az olaszi és a szőllősi temetők már nem léteznek: az előző kettőt beépítették, az utóbbiakat pedig parkosították. Az EMNP-s politikus szerint az utóbbi évtizedekben a köztemetőként funkcionáló Rulikowskiból is tömegével tűnnek el a száz évnél régebbi sírok.

Eltűnnek a régi sírok

Csomortányi állítását Kordics Imre helytörténész is alátámasztotta. Mint mondja, a temető szabályzata szerint azok a sírok, ahová harminc évnél régebben temettek utoljára, és a leszármazottak már nem igénylik, eladhatók. „Szinte észrevétlenül tűnnek el a sírhelyek” – mondja a szakember. Elmesélte: nemrég egy 1848-as hadnagy sírhelyét számolták fel a fenti okból. De a Sulyok István püspök sírhelyével szembeni soron is rengeteg száz évesnél régebbi sírhely volt, azokat is mind megvették. A történész szerint a lehető leghamarabb védetté nyilváníthatják négy-öt jelentős személyiség sírhelyét, és a leltár is rövid időn belül készen lesz.

Csomortányi István egyébként úgy tudja, a Rulikowski temető szabályzatát úgy módosítják, hogy jövőre már csak legtöbb hét évre lehet egy sírhelyet kibérelni. Az EMNP-s politikus szerint ez a sírok mielőbbi eltűnését szolgálja, és persze elsősorban a magyarok vesztesége, hiszen a temető régi részében elhantoltak mintegy nyolcvan százaléka magyar. Pásztai Ottó Zoltán, a temető gondnoka azonban azt mondja, az EMNP félreértette a szabályzatot. Elmagyarázta: csak a temetéskor kell hét évre bérelni a sírhelyet, később ezt – éppúgy, mint eddig – akár húsz–huszonöt évre is meg lehet hosszabbítani.

Tanácsok Kolozsvárról

A kolozsvári Házsongárd Alapítványtól kért tanácsot a partiumi EMNP a Rulikowski temető megmentéséért. Gergelyné Tőkés Erzsébet, az alapítvány elnöke a Krónikának elmondta: azt tanácsolta a hozzá fordulóknak, mielőbb végezzék el a temető pontos felmérését, és ha kell, kérjenek támogatást Kelemen Hunor művelődésügyi minisztertől – mint kijelentette, a tárcavezető minden segítséget megadott, hogy a Házsongárdban elkezdődhessen egyes sírok védetté nyilvánításának folyamata. A helyzetet nehezíti, hogy Kolozsváron az unoka a legtávolabbi rokon, aki még örökösödés címén igényelheti a sírhelyet, ám az is rengeteg papírmunkával jár, tehát sokkal könnyebb egy vadidegennek megvásárolni a sírt, mint az örökösnek átvenni.  Pásztai Ottó Zoltán azt mondja, Nagyváradon egyelőre nem ilyen súlyos a helyzet, itt ugyanis még negyedrendű leszármazott is lehet örökös, de végrendelet alapján vagy adományozással is könnyű megtartani a családi sírhelyet, így itt nincs szükség arra sem, hogy a minisztériumhoz forduljanak az értékmentők. Érdekesség, hogy bár a Rulikowski Várad legfiatalabb temetője, amelyet a hagyomány szerint Rulikowski Kázmér lengyel szabadságharcos és vértanú 1849-es temetésével nyílt meg, ennél valójában régebbi: a leltározás alatt már találtak 1786-os sírt is.

KÁRPÁT-MEDENCE

KMKF - Új szakpolitikai munkacsoport alakult, napirenden az infrastruktúra fejlesztés és az oktatás

MTI, 2011. november 16.

 - Megalakult a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) szakpolitikai munkacsoportja szerdán a parlamentben, a tanácskozás délelőtti napirendjén többek között az infrastruktúra fejlesztése, a kistérségek együttműködési lehetőségei szerepeltek.

    Vitányi István (Fidesz), a munkacsoport társelnöke az ülés szünetében újságírók előtt úgy fogalmazott: új szakaszba lépett a KMKF a munkacsoport megalakításával. Felidézte, hogy idén márciusban született az a döntés, hogy négy munkacsoport jön létre, ezek közül egy már megalakult, a mostani a második ilyen testület.
    A kormánypárti politikus hasznosnak értékelte a szerdai tanácskozás délelőtti részét, amelynek napirendjén Schengen, valamint az ukrán-magyar, horvát-magyar és a szerb-magyar határátlépési problémák, a megnövekedett várakozási idő, infrastruktúra-fejlesztési kérdések szerepeltek.

Hozzátette: felhívják a magyar kormány figyelmét, hogy ösztönözze a minél élénkebb gazdasági, befektetői tevékenység folytatására a magyar kis és középvállalkozásokat a határon túli magyar területeken.

Szabó Vilmos (MSZP), a munkacsoport másik társelnöke kiemelte: az infrastruktúra fejlesztése kapcsán felmerült az utak, vasutak összekötése, a kistérségek együttműködésének lehetősége. Témák között szerepelt még a pályázatok elkészítésének segítése is. Ez az ukrajnai résztvevők részéről merült fel.

Bíró Zsolt, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke a schengeni napirend kapcsán azt mondta, fontos, hogy ne csak a közvetlen, határmenti, regionális együttműködést fejlesszék és erősítsék, hanem megtalálják azt az optimális módot, aminek keretében Székelyföld és az anyaország kapcsolatait szorosabbra tudják fűzni, hogy "Székelyföld, mint egy belső anyaország jelenjen meg".

A tanácskozás délutáni napirendjén az oktatás szerepel. Bíró Zsolt ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: fontos az önálló intézményrendszer megteremtése. Utalva a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen zajló történésekre, azt mondta: ezek ékesen bizonyítják, Romániában még nagyon messze állnak attól, hogy teljesen és megnyugtatóan rendezni tudják az anyanyelvű oktatás helyzetét.

Tizedik plenáris ülését tartja a Magyar Állandó Értekezlet


MTI, 2011. november 16.

- Tizedik plenáris ülését tartja november 23-24-én a Magyar Állandó Értekezlet (Máért), a résztvevők többi között a készülő nemzetstratégiáról és a nemzeti jelentőségű intézmények támogatásáról tárgyalnak. A Parlamentben tartandó tanácskozáson beszédet mond Orbán Viktor kormányfő.

Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár elmondta, kidolgozták az intézmények támogatásának feltételeit, beérkeztek a módosítások is, ezeket beépítik a végső javaslatba.

A tervezett témák között szerepelnek továbbá a környező országokban jövőre tartandó választások, a népszámlások tapasztalatai, és egyéb aktuális kérdések, mint például a szerb restitúciós törvény. Az ülést Kövér László házelnök és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes nyitja meg, majd több szakbizottsági beszámoló és a stratégia megvitatása következik.

Az ülés második napján szólal fel Orbán Viktor miniszterelnök.

A Máért tanácskozására Erdélyből meghívást kapott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt, a Vajdaságból a Vajdasági Magyar Szövetség és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Kárpátaljáról a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, a Felvidékről a Magyar Koalíció Pártja, Horvátországból a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Magyar Egyesületek Szövetsége, míg a Muravidékről a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. Répás Zsuzsanna a szlovákiai Híd-Most formáció részvételével kapcsolatban azt mondta: a párt önmagát zárta ki az együttműködésből.

EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ

Az Európai Unió megújításáért dolgozik jövőre az Európai Bizottság


MTI, 2011. november 15.

- Európa megújításáért száll síkra az Európai Bizottság kedden ismertetett jövő évi munkaprogramjában.

    Az említett címet viselő tervet José Manuel Durao Barroso, az európai uniós végrehajtó testület elnöke személyesen ismertette az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. A munkaprogram fő jelszavai a stabilitás, felelősségvállalás, növekedés, munkahelyteremtés, szolidaritás, valamint "nagyobb nyomaték biztosítása az unió szavának a nagyvilágban".

    Barroso az EP-képviselők előtti beszédében kifejtette: a program címén azt kell érteni, hogy a bizottság szerint a jelenlegi nehéz időszak lezárása érdekében az uniós intézmények között tovább kell fokozni az együttműködést, és közös erőfeszítéseket kell tenni, amelyek gyors és hatékony választ adnak a gazdasági válságra.
    A terv egyebek között azt részletezi, hogy a bizottság milyen további intézkedésekkel kívánja kiegészíteni a válság megoldását célzó javaslatcsomagot.

    Eszerint jövőre a bizottság szeretne eljutni a pénzügyi ágazat reformjának lezárásához, különös hangsúlyt fektetve a befektetők védelmére. További lehetőségeket keres a testület az egységes uniós belső piac kiaknázására is.

    Kiemelt cél a kereskedelmi megállapodások rendkívül széles körének előmozdítása, valamint az is, hogy az EU továbbra is "támogatást nyújtson a dél-mediterrán térség békés és virágzó fejlődéséhez".

    Jövőre a bizottság 129 új kezdeményezést tervez, emellett további intézkedéseket az uniós jogszabályrendszer egyszerűsítésére és az adminisztratív terhek csökkentésére.

    A program EP-vitájában felszólalt mások mellett Szájer József, a Fidesz delegációjának elnöke, aki hangoztatta, hogy a nemzetközi gazdasági válság utáni talpra állásban a brüsszeli bizottságnak és az Európai Parlamentnek közös húzóerőként kell működnie. Az Európai Néppárt nevében támogatásáról biztosította a Barroso-bizottság elképzeléseit. Mint mondta, a frakció azt tekinti a bizottsági tevékenység tesztjének, hogy a tényleges lépések, jogszabályok valóban hozzájárulnak-e majd az általános uniós célok megvalósításához.

    Őry Csaba (Fidesz) egyetértését fejezte ki azzal, hogy jövőre is a növekedésre és a munkahelyteremtésre kell koncentrálni. Bírálta ugyanakkor a bizottság munkatempóját, emlékeztetve arra, hogy a testület az idei évi programban szereplő több céldátumot nem tudott tartani.

    Gurmai Zita (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy 2012 nehéz év lesz. A feladatok közül kiemelte a női esélyegyenlőség javítását, különös tekintettel a nyugdíjreformra, valamint a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvével kapcsolatos 2004-es irányelv érvényesítését. Fontosnak mondta, hogy jövő tavasszal ténylegesen megkezdheti működését az állampolgári jogszabály-alkotási kezdeményezés újonnan bevezetett intézménye.

INTERJÚK, ELEMZÉSEK,  PUBLICISZTIKA

ARANYFÜST – Verespatak: Médiakampány vs. demonstráció


Transindex, 2011. november 16. Kiss Bence

RMGC ellenesnek lenni szalonellenzéki dolog. A környezettudatos életmód, illetve a multinacionális cégek kollektív rühellése a hipster társaság ismertetője: magyarán Verespatakért tüntetni trendi.

Miközben egyik oldalon úgy tűnik, hogy a verespataki aranykitermelést ellenzők tábora erősödik, a Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) kezd nyerésre állni: lassan kiég az aranybányászós téma, miközben az írott és elektronikus sajtó ontja a bányászat mellett kardoskodó propagandát.

Lapozgassunk újságot: gondosan szerkesztett, fél oldalas reklámok hirdetik, hogy az aranybányászás hány embernek ad majd munkát, igazi, létező verespataki emberek levele lát napvilágot, amiben az olyan szavak, mint a cián, környezeti katasztrófa véletlenül sem fordulnak elő. A médiaapparátus az RMGC részéről termel, románul, magyarul és angolul is. Ha a multikultiskodás szimpatikus gesztus, akkor miért zavaró ebben az esetben? Újságírói kekeckedésről volna csupán szó?

Médiajelenlét

Az RMGC magyar médiakampánya kicsit szedett-vedett. Ha a teljes erdélyi magyar médiára csak részlegesen igaz az állítás, azért érdemes odafigyelni arra, hogy Székelyföldön hatékonyabb magyar emberekkel reklámozni. A reklám a maga rusztikus és tabloid jellegével jól működne, azonban a verespataki Dorin, Sanda, Constantin és társaik meséje még magyarra fordítva sem fogja a kívánt hatást elérni. Bezzeg egy Péter, vagy egy István…

Miért sül el visszafelé a magyar rádiós spot? Az arculatépítés következetességét nélkülözi az RMGC hangzóanyaga, ami egyáltalán nem illeszkedik a print médiában megjelenő, a nép egyszerű fiát megszólaltató nyomvonalba. A bányászatot népszerűsítő akcióban untig szajkózott információkat valamiért a különös és kereskedelmi rádióktól idegen elképzeléssel tálalják: mindennemű zenei kíséret nélkül, szárazon. A PR osztály elképzelése valószínűsíthetően az, hogy a rengeteg rádiós reklám mindig zenével, effektekkel van agyontömve, így majd hatásosabb lesz, ha a csendet egy megfelelő körültekintéssel kiválasztott férfihang töri meg. A megvalósítás hibátlan, itt a koncepció sántít: a hazai magyar rádióhallgató reklámtelítettségét elsaccolták. A viszonylag tempós műsort földbe állító csend zavaró – eleve negatív előjelet kap az amúgy sem tiszta imázsú bányásztársaság.

Ami az RMGC médiakampányát erősíti, az a kiégés elkerülhetetlen tünete: a (pszeudó) értelmiségi társaság, aki potenciálisan ellenszegül, az esetlegesen környezeti katasztrófába torkoló aranykitermelésnek, lassan elfárad. A bányavállalat kitartása itt térül meg, azonban az sem elhanyagolandó, hogy a kétkedők egy jelentős részét elbizonytalanítják, ezzel hatástalanítva őket. Relatív, hogy a Facebookon összegyűjtött, közel 191 ezernyi lájkból hányan értenek egyet a projekttel, azonban az ellenzők száma ebben a táborban aligha nagy. A közösségi portálon megjelenő szám a közhangulatot tükrözi – a Verespatak megmentéséért fáradozók tábora ugyanis ennek a számnak csupán a felét éri el.

Facebook: mérce?

A Facebooknak pedig komoly jelentősége van a kis település további sorsában. RMGC ellenesnek lenni szalonellenzéki dolog. A környezettudatos életmód, illetve a multinacionális cégek kollektív rühellése a hipster társaság ismertetője: magyarán Verespatakért tüntetni trendi – és ez talán a konkrét célnál is fontosabb.

A lázadónak azonban nem csak ügyre, hanem eszköztárra is van szüksége. Vegyük csak a Kolozsvárra átszabott Occupy Wall Street megmozdulást. Az elképzelés, hogy a területháborítással, illetve a hatóságok piszkálásával az országos médiába be lehet jutni, nem rossz, de sántít. A New York-i Occupy Wall Street célja ugyan sok tekintetben hasonlít a ciános bányászást ellenzők céljaira, azonban van egy bökkenője: az amerikai tüntetés a banki szféra mohósága ellen irányul, míg a hazai épületfoglalás környezetvédelmi előjelet kap. Ha arra gondolunk, hogy ezzel az 5 órás horror hírek nézőihez akarnak szólni, akkor ez a fogalomzavar komoly gondot okoz.

Lokális, nem országos

Ehhez csatlakozik az is, hogy a legnézettebb műsorsávokba, illetve az országos nyomtatott sajtó címoldalára nem volt elég ez a megmozdulás. Nem bizonyítható, hogy az RMGC nyomást gyakorolt volna bárkire is annak érdekében, hogy ez a hír kimaradjon, az azonban biztos, hogy ha az ingerküszöböt magasabbra helyezik a demonstrálók, akkor nem csak a helyi sajtót kényszerítik arra, hogy foglalkozzanak a kérdéssel. A kényszerítés pedig ez esetben a megfelelő szó: hiszen az a sajtóorgánum, ami a kitermelés melletti reklámkampány részese jogosan mellőzi a kérdést. (Skizofrén helyzet, hiszen az újságírók jobbára az ellentábor tagjai, ugyanakkor az RMGC által juttatott reklámra szükségük van. Ez a magyar sajtóra hatványozottan igaz, így aztán azzal a morális dilemmával kell megküzdeniük, hogy helyes-e olyasmit támadniuk, amit egyben reklámoznak is).

Szintén kolozsvári megmozdulás a főtéren tetszhalottat játszó tömeg, a mainstream média híreihez pedig még mindig elhanyagolható. A hatékony médiajelenlét első sorban szervezettség kérdése: csúnya dolog, de az országos csatorna újságíróját és szerkesztőjét értesíteni kell az esti 20 másodperces jelenlét érdekében. Ez különösen a televízióra igaz – ami a tömeges véleményformálás legfontosabb eszköze lehet.

A kampány jelentős része Bukarestet is kell érintse – hiszen a televíziók jelentős része a főváros híreit előkelőbb helyen kezeli, még abban az esetben is, ha kisebb jelentőségű a vidéki eseménynél.

Burnout

A huzavona túlzottan rég zajlik. Ez veszélyesen érinti a környezetet féltők táborát, mert ők szubszidiárisan szerveződnek: ha az érdeklődés csappan, nem lesz résztvevő. A Széna Fesztivál egyik eszköze volt annak, hogy motiválják a fiatal értelmiségieket, azonban a huzamos bombázás oda vezet, hogy a potenciális támogatók elveszítik a kedvüket. Megint csak a tiltakozás intenzitásának növeléséhez érünk vissza.

A parlament előtt meztelenül tüntető lányok, a magukat az RMGC székházához láncoló kismamák, az RMGC politikusokat arany festékkel öntöző tüntetők garantáltan több figyelmet kapnak, mint a szélesebb közönség számára egyszerűen habókosnak látszó demonstrálók. A gerillakampányok korlátlan eszköztárát is be lehet vetni a stencilezésen, matricázáson, grafitizésen túl. Akcióművészektől egészen a webchat modellekig rengeteg embert meg lehet mozgatni, be lehet ebbe a kampányba vonni: a marketing ősi törvénye, hogy kisgyerekkel és levetkőzött nőkkel bármit el lehet adni, ami az RMGC ellen fordítható.

Verespatak kérdését a közhangulat fogja eldönteni. 2012 választási év, amelyben sokat jelenthet, hogy a voksolásra jogosult polgárok fontosnak tartják vagy sem a bányaprojekt megfékezését. A parlamenti választásokra készülő felmérésekben minden bizonnyal jelen lesz a bányászásra vonatkozó kérdés is. Ezt az RMGC is tudja, így reklámkampányát valószínűsíthetően agresszívebben folytatja. A politikusok számára azonban a legvonzóbb, véleményformáló réteg éppen az, amelyik a bányatervnek ellenszegül. A végső döntés ideje nyilván arrébb van: a sikerhez a tüntetőknek mindenképp nagyobb erőbedobásra van szüksége.

IWIW Twitter Facebook Yahoo MyWeb Google
Cimkék:   
Kapcsolódó cikkek